A szerialitásról

Olyan sokszor belefutunk ebbe a kifejezésbe: szerialitás. De mit is jelent valójában? Komplex fogalom, mert magába foglalja a dolgok egymáshoz való viszonyát és sorrendiségét egyaránt.

A sorrendiség azonban nem csak arra vonatkozik, amit látunk! Több típusa van:

• látási szerialitás: minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk, ide tartozik. Formák, színek, számok, stb. ismétlődése, melyet a gyereknek ismételnie kell. Gondot jelezhet, ha kimaradnak, felcserélődnek elemek. Természetesen, ha egyszer-egyszer fordul elő hiba, abból nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de érdemes rá nagyobb hangsúlyt fektetni, ha több alkalommal felfigyelünk rá.
• auditív szerialitás: hallott sorrend visszaadását jelenti. Lehetnek véletlenszerűen mondott szavak, számok, mondókák, stb.. Nélkülözhetetlen a beszédértéshez, később az olvasáshoz és az íráshoz.
• motoros szerialitás: mozdulatsorok felismerése és ritmikus visszaadása....nem is gondolnánk, de az olyan mindennapi cselekvés is ide tartozik, mint az öltözködés.:) Iskoláskorban ez a tanulás egyik motorja, hiszen a látott-hallott sorozatokat meg kell jegyezni, majd vissza kell adni!

A szeralitás nagyon jól fejleszthető. Ritmikus mondókákkal, melyeket mozdulatsorokkal kötünk össze (gondoljunk csak az A part alatt c. dalra), vagy ha színes szigetelőszalagot ragasztunk a földre és kérjük a gyerekeket bizonyos mozgásfajtákra. Óvodában akár a Mozgáskotta módszer is beilleszthető a foglalkozások közé. A szükséges talpakat akár a nagycsoportos gyerekek is készíthetik kartonból. Az elkészült tappancsok jelzéseinek megfelelően mozognak. Később beiktathatóak olyan elemek, amikor bizonyos színt látva meg kell állni, vagy át kell ugrani, stb.. Mindezekkel nagyszerűen fejleszthető a figyelem, az észlelés, ügyesebbé válik a mozgás....kell ennél több?:)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Apró segítség

Egyszer beszélgettem egy kedves ismerősömmel, aki óvó néni. Azt mondta, nagyon sokat jelentene, ha legalább valamilyen támpontja lenne, mit is kellene figyelnie a gyerekek munkáin, ami arra utalhat, hogy segítségre van szükségük. Szavai elgondolkodtattak és próbáltam csokorba szedni néhány dolgot.

Formák: iskolákba készülőknél érdemes figyelni a mértani formákra. Ha házikót rajzol a gyerek, nézzük meg, párhuzamosak-e a házfalak, körülbelül egyenlő hosszúak-e az oldalak....és egyáltalán egyenesek-e azok a vonalak. A háztetőn figyeljük meg, hogy a három szög megfelelő-e. Ha a szögek nem hegyesek, hanem sorozatosan tompaként rajzolja a gyerkőc, érdemes célzottan ilyen feladatot is kérni tőle.

Gyakorolhatjuk a formafelismerést, ha különböző formákat vágunk ki kartonból, bedugjuk egy sapkába vagy zsákba. Megkérjük, hogy húzzon egyet, de nem nézheti meg....tapintás alapján találja ki, melyiket tartja a kezében. De játszhatunk olyat is, hogy felmutatjuk a formát és azonnal vágja rá, melyiket látja. Segíthetünk olyan módon is, hogy gyakoroltatjuk, persze játékos formában. Rajzolunk egy nagy téglalapot és megkérjük, segítsen kidíszíteni a szőnyeget körben. Háromszög, négyzet, kör...a feladat azt is elárulja, mekkora a gyermek monotóniatűrése, képes-e a megadott formákat a sorrend szerint folytatni. Ugyanezt a feladatot bújtathatjuk a láncfűzés köntösébe is: különböző színű körök, formák, ugye milyen szép lesz a végeredmény?

Kisiskolásoknál nagyon hasznos eszköz a logikai készlet. Sorozatok képzésére, halmazalkotásra kiváló, mely mind-mind a matematika alapja.

A szerialitás (sorrendiség) a fenti feladatokkal folyamatosan együtt fejlődik. A következő posztban részletesen foglalkozom vele.

Gondolatok az etikáról

Minden olyan munka, hivatás, amellyel emberi sorsokat irányíthatunk, feltétlenül összefügg a munkavégző erkölcsi értékeivel. A nevelésben ez fokozottan érvényesül, hiszen nem csupán az iskola-óvoda zárt világában mutatott kép alapján ítélik meg a szülők, diákok, óvodások a nevelő munkáját. A társadalom feltételezi, hogy az erkölcsi tartásnak az élet minden területén jelentkeznie kell, függetlenül attól, hogy az adott nevelő kikkel és mikor lép kapcsolatba. A pedagógiában az etika három területen jelentkezhet: a pedagógusok egymás közötti viszonylataiban, a szülőkkel, valamint a tanítványokkal való kapcsolattartásban. 

Az, hogy a pedagógusmunka összefügg az egymás közötti kollegalitással, senkinek sem újdonság. A tanítás-nevelés mindig szoros együttműködés eredménye. Szükségszerű, hogy a kollégák nyíltan beszélhessenek egymással, ütköztessék véleményüket, hiszen ez vezethet a megfelelő pedagógiai irány kijelöléséhez, amely mind a gyerek, mind a nevelők érdekeit figyelembe veszi. Ha nincs meg a szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége, a viták személyeskedésbe, torzsalkodásba fordulhatnak át.

Horváth Sándor A pedagógusmunka etikája című írásában világosan fogalmaz:

"Jobban oda kell figyelnünk önmagunkra, saját lelkünkre, belső életünkre, mert minden – a jó is, a rossz is – belülről, a szívből jön. Ne mindig csak mást nézzünk és kritizáljunk, hanem saját magunkat is, lehetőleg többször tartsunk önvizsgálatot, különösen mi pedagógusok, akiknek a lelkiismeretére van bízva több száz és több ezer gyermek formálása, nevelése, életbe indítása." 

A fenti gondolatokat minden nevelésben résztvevőnek meg kell fogadnia, akármilyen korosztállyal dolgozik.

"A szülők jelentős társadalmi pozíciója, közéleti tekintélye, értelmiségi rangja válhat másfajta, de nem kevésbé kedvezőtlen elfogultságok szülőanyjává. Holott ebben a vonatkozásban a pedagógusnak nincs erkölcsi joga arra, hogy ítéleteiben, értékeléseiben, bánásmódjában másra is tekintettel legyen, mint a gyermek valóságos teljesítményeire, fejlődésének szükségleteire."

Sajnálatos módon, vannak olyan szülők is, akik tudatosan be is vetik ezt az eszközt, felhasználják saját vagy akár házastársuk, szülőtársuk pozícióját egy-egy probléma rendezése érdekében! 

Csak a pedagógus saját elfogulatlanságán, erkölcsi érzékén és szakmai munkájába vetett hitén múlik, mennyire áll ellen ezeknek a törekvéseknek! Amikor azt nézi, azt adott gyereknek, csoportnak mi az érdeke, hogyan tud mindenki számára megnyugtató megoldást találni egy-egy sérelem esetén....és itt vissza is kanyarodhatunk az önvizsgálat fontosságára.....

Forrás: http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2008/tavasz/07.pdf