Keresés ebben a blogban

2018. október 1., hétfő

A diszlexiáról

Bizonyosan sokszor találkoztunk már ezzel a kifejezéssel: diszlexia. Sokan azonban úgy gondolják, egyenlő a lassú, nehézkes olvasással, ám a valóságban a diszlexia ennél jóval összetettebb. 

Diszlexiának azt a tanulási zavart nevezzük, amikor az átlagosan intelligens gyerek számára nehézséget okoz az olvasás ÉS a helyesírás elsajátítása. 


A diszlexia legjellemzőbb tünetei a következők:
  • betűk felcserélése, sorozatos tévesztése (b-d, b-p)
  • szavak összeolvasztása, szótagok áthelyezése
  • rövidítés, vagy új szótag betoldása
  • hibás elválasztások
  • szótaghatár nem érzékelése
  • a külalak "csúnyasága" (nem a vonalra ír, nehezen olvasható íráskép, változó betűformák)
  • fáradékonyság, alacsonyabb koncentrációs képesség
Mindezek a tünetek az iskoláskorban mutatkoznak meg, azonban már az óvodában találkozhatunk olyan jelekkel, amelyek prognosztizálják a későbbi olvasási-írási nehézségeket. A diszlexia korai jelei számos más problémára is utalhatnak, ezért az iskolakezdés megkönnyítése érdekében javasolt az alábbi részterületek fejlesztése, ha felfigyelünk az alábbi funkciók rendezetlen működésére:
  • fejletlen ritmusérzék
  • testrészeit nem ismeri megfelelően
  • ügyetlen mozgás
  • visszahúzódó magatartás
  • az átlagtól elmaradó szókincs
  • nehezen tanul verset, mondókát
  • nem szeret rajzolni
  • viszonyszavak nem ismerete (előtt-mögött, stb.)
  • rosszul tájékozódik síkban és térben
Ha ezeket a tüneteket észleljük, érdemes fejlesztőpedagógushoz fordulni, aki felméri a gyermek képességeit és segíti a felzárkózásban. Az esetek többségében nem diszlexia áll a háttérben (a gyerekek 7-10%-a valódi diszlexiás), ezért a korai intervenció elősegíti az iskolai munkához szükséges készségek, képességek stabilizálását és fejlődését. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/