Keresés ebben a blogban

2019. szeptember 26., csütörtök

Projektmunka - őszi doboz készítése

A projektmunkának elsősorban az angolszász nyelvterületen van hagyománya és széles körben alkalmazzák. Magyarországon inkább az óvodákban alkalmazzák és témahétként szerepel az ismeretátadás módszerei között.

A projektek elkészítése mindig valamilyen elméleti ismeretanyag gyakorlatban történő megvalósítását jelenti. A magam részéről nagyon szeretem, mert az ilyen módon átadott és elsajátított ismeretek sokkal maradandóbbak, mint azok, amelyek nem ennyire kézzelfoghatóak. A magyar iskolarendszerben sajnos nincs lehetőség a projektmunka széleskörű alkalmazására, a magas követelmények és a tananyag mennyisége miatt egyszerűen nincs idő elmélyülni az ilyen, inkább gyakorlati tevékenységekben.

Ebben a posztban egy őszi projektet szeretnék bemutatni. 
Szükséges hozzá egy doboz, papírgurigák, vatta,
összegyűjtött őszi termések, tempera, ragasztó, olló.

A papírdoboz belsejét fessük ki: az aljára füvet, az oldalára 
fákat és eget, a tetejére eget.  Míg szárad, addig elkészíthetjük
a gurigákból a fákat és kifesthetjük őszi színekkel 
a lombkoronákat. 

Az elkészült lombokat ragasszuk fel a kifestett gurigákra. Amíg a hozzávalók száradnak, vagy nincs több időnk, akkor séta során gyűjtsünk őszi terméseket, gesztenyét, makkot, gesztenyehéjat, apróbb színes leveleket. Séta közben beszélgethetünk arról, hogy vannak lombhullató és örökzöld fák, hogy mit csinálnak az állatok ilyen időben, hogyan gyűjtenek eleséget, stb.


Száradás után állítsuk be a fákat a helyükre, az égre pedig ragasszuk fel a vattagömböket, ezekből lesznek a felhők. Ha van lyukasztónk, színes papírból készíthetünk levélkéket is, hogy minél hangulatosabb legyen az őszi erdőcskénk. 
Egy-egy ilyen projekt komplex módon fejleszti a gyerekek ismereteit:
- környezetismeretből
- rajzból
- sokféle anyaggal találkozhatnak
- szépérzéke, feladattudata is fejlődik.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Színpompás levelek

Most, hogy beköszöntött az ősz, alkalmunk nyílik egyszerű, látványos dekorációt készíteni, akár otthon, akár az iskolában-óvodában.

Vágjunk ki sablon alapján különböző levélformákat, majd hagyjuk szabadon festeni, színezni őket. A szabad alkotás öröme, az elmélyülés segíti a koncentrációt, a feladathelyzetben maradást. Alkotni valamit csökkenti a stresszt, a szorongást, elégedettséggel tölti el a lurkókat és büszkén szokták megmutatni szüleiknek, milyen kitartóan dolgoztak.




Ne becsüljük alá ezeket az egyszerű, mindennapos tevékenységeket! Néha hagyni kell időt gyermekeinknek elmerülni ezekben a ténykedésekben, mert 
"a művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát."
/Pablo Picasso/

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2019. szeptember 25., szerda

A szem-láb koordináció

Nagyon sokat olvashatunk a szem-kéz koordinációról, pedig a szem-láb koordinációja legalább ilyen fontos.

Ahogy a látásunk vezéreli a kezünk mozgását, ugyanazt teszi a lábunkkal is. A szemek és lábak összehangoltsága azonban elsősorban a mozgással járó feladatok kivitelezésén mutatkozik meg, sokan nem is gondolnák, hogy az ügyetlen, suta mozgás milyen hatással lehet a későbbi tanulmányi eredményekre is.

A szem-láb koordináció együtt fejlődik a járással: ha egy baba el akar érni valamit, akkor elkezd ágaskodni érte, igyekszik lábujjhegyre emelkedni vagy megpróbálja rugdosni a neki tetsző játékot. Később, a nagycsoportos óvodásoktól már kérhető, hogy próbáljanak talpélen vagy sarkon is haladni, váltsanak irányt, szökdeljenek egy lábon. 

Ha a látás megfelelően irányítja a láb mozgását, akkor ezek az egyensúlyozással járó gyakorlatok nem okoznak nehézséget a gyerekeknek. Ellenkező esetben, az ügyetlen mozgásból már az egyensúlyérzék fejletlenségére következtethetünk. Az egyensúlyozó képesség alulműködése hatással van a figyelmi-koncentrációs készségekre, az irányok észlelésére....

A szem-láb koordinációja szerencsére könnyen alakítható, az alábbiakban próbálok néhány ötlettel szolgálni, hogyan fogjunk hozzá.

  • focizzunk! Lehet labdával, léggömbbel, ügyesebbek babzsákkal is megpróbálhatják.
  • tekézzünk üres ásványvizes palackokkal és kisebb labdával!
  • ugróiskolázzunk minél többet!
  • fogócskázzunk úgy, hogy bizonyos tárgyakat közben ki kell kerülni!
  • ha van lehetőségünk, használjunk trambulint többféle ugrásformával!
  • gyakoroljuk a különböző járásformákat: lábujjhegyen, sarkon, talpélen, tyúklépésben, óriáslépésben, keresztezve!
  • egyensúlyozzunk ugrókötélen, ha van tornapadon!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/


2019. szeptember 17., kedd

A fejlesztő foglalkozásról

Az utóbbi időben többen fordultak hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi is történik valójában egy fejlesztő foglalkozáson?

Sokan úgy gondolják, hogy a fejlesztés egyenlő a korrepetálással és felzárkóztatással, ahol egyfolytában csak gyakorlunk a gyerekekkel, egészen kifulladásig. Ez nem így van!

A fejlesztő azokat az alapkészségeket erősíti, segíti, amelyek később a tanulási képességek alapjául szolgálnak. Például, nem tanítom meg egyik tanítványomat sem írni, sem olvasni, de rengeteg olyan íráselemet, formát begyakorlunk, amelyek a későbbi írásmozgáshoz és az olvasáshoz nélkülözhetetlenek. Vagy, ha nehezen megy az olvasás, akkor nem fogunk orrvérzésig olvasni, hanem feltérképezzük, hol lehet az elakadás és azokat a problémákat fogjuk megoldani. Ilyen elakadás lehet, ha nem mennek az irányok, ha a figyelme szórtabb az átlagtól, stb.. A fejlesztő feladata a tanító és tanár munkájának támogatása, segítése azzal, hogy az alapkészségek megfelelő szintre emelésével lehetővé teszi a gyerek számára a közösséggel való haladást. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor elmondhatjuk, hogy a munka eredményes, akkor is, ha nem látványos, hiszen a gyerek több-kevesebb sikerrel, de együtt tud fejlődni kortársaival és nem marad le, nem érzi másnak magát. 

A fejlesztő számára a legnagyobb öröm, ha tanítványa azt meséli a foglalkozás után a szülőknek, hogy csak játszott és tornázott, mert ez azt jelenti, hogy úgy sikerült megvalósítani az óra célját, hogy a gyermek csupán játéknak vette a különböző feladatokat. Előfordulhat, hogy a fejlesztőpedagógus különös házi feladatot ad otthonra, például kérheti, hogy törölgessen egy kicsit a gyerkőc minden nap! Ennek nem az a célja, hogy nagyobb tisztaság legyen otthon, hanem az, hogy a kéz darabos, esetlen mozgását oldjuk, hogy megtanulja a csuklóját elkülönítve használni a vállától és a könyökétől. ;)

Összegezve, a fejlesztőhöz járni egyáltalán nem szégyen, ahogy azt sokan sajnos még mindig feltételezik. Sokkal inkább tudatosságot mutat a szülők részéről, hogy próbálják gyermeküket segíteni egy számukra játékos, olykor mulatságos módon annak érdekében, hogy megkönnyítsék számukra a megfelelést az iskola által kívánt szintnek.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/