A beszédértésről

"Nem érted?" "Nem hallod?" "Miért nem figyelsz?" - hangzanak el számtalanszor a szemrehányások. Ha egy kisgyerek sokszor elmélázik, elkalandozik, hajalmosak vagyunk azt feltételezni, hogy nem figyel. Az esetek egy részében ez valóban így van. De mi van akkor, ha a fentiek folyamatosan felmerülnek?

A nyelvi kifejezőkészség és a hallott beszéd megértésének fejlődése szorosan összefügg: minél több mindennek találkozunk, olvasunk, hallunk, annál jobban, árnyaltabban tudjuk kifejezni magunkat. A nyelvi fejlődés a feltétele a magasabb szintű gondolkodás fejlődésének is: az egyszerű mondatoktól haladunk a többszörösen összetettekig úgy, hogy 1. ne felejtsük el az adott szöveg tartalmát; 2. legyünk egyértelműen tisztában a szavak, mondatrészek jelentésével. Ahhoz, hogy a beszédértés akadálytalanul fejlődhessen, már az iskolába készülő gyereknek képesnek kell lennie a hangok azonosítására, hiszen ez az olvasás előfeltétele. A beszédértési zavarok esetében a hallás és a hallószervek épek, a hiba az információ feldolgozásában van. 

Mire figyelhet fel a szülő?

• a gyerek fáradékony. Ennek az oka, hogy mivel nem jut el hozzá minden információ (pl. nem tudja a háttérzajból egyértelműen kiszűrni; nem tud értelmezni adott szavakat; a viszonyszavak rosszul rögzültek nála; stb.), ezért a beszélő arcjátékából, mozdulataiból próbálja kitalálni, miről is lehet szó valójában. Rövid távon az agy kompenzálni tudja a kieső információkat, de hosszú távon ez rendkívül kimerítő és megterhelő a gyerek számára. Próbáljuk úgy elképzelni, mint egy folyton recsegő rádiót! Bármit csinálunk, a vétel mindig zajos, nem érthető tisztán.
• a figyelem szétszórt. A fenti kompenzálás miatt a gyerek jóval kevesebb ideig tud koncentrálni feladataira, emiatt folyamatosan lemarad.
• nagyfokú mozgékonyság, nyugtalanság, mozgásai ügyetlenek, gyakran kerüli az egyensúlyozós feladatokat is.
• társaságban inkább visszahúzódóak. Mivel nehézséget okoz számukra a beszéd követése és megértése, különösen, ha sokan beszélnek, kiabálnak egyszerre (gondoljunk egy iskolai szünetre...), ezért inkább kivonják magukat a közösségből.

A beszédértés fejlesztése már kora kisgyermekkorban elkezdhető, a mondókázás, versikézés időszakában. Sokat segíthet, ha próbáljuk bővíteni a gyerek szókincsét és főfogalmak alá konkrétumokat sorolunk (pl. járművek -> szárazföldi, vízi, légi vagy zöldségek, gyümölcsök felismerése) és rengeteget mesélünk. Mese közben is kérdezzünk vissza részletekre és a végén beszéljük át a cselekményt. Iskolásoknál a szövegértési gyakorlatok nagyon hasznosak, különösen, ha fokozatosan nehezednek. A szövegértés fejlesztéséről ebben a bejegyzésben olvashatsz részletesen.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Föld Napja

A Föld Napja valamennyi ovis és kisiskolás életében megjelenik. Ilyenkor változatos alkotások születnek, ezekhez szeretnék az alábbi ötlettel hozzájárulni.

Ez a kis kézműves tevékenység sem igényel nagy befektetést, mert a legegyszerűbb só-liszt gyurmát kell hozzá elkészíteni. A gyurmának most nem kell sima felszínűnek lennie, minél egyenetlenebb, annál jobb. A gyurmázás hatékonyan erősíti a kézizomzatot, a finommotorikát, ezért minden fejlesztő tevékenység során érdemes időt fordítani rá.

Engedjük a gyerekeknek, hogy gyúrják, lapogassák, formázzák kedvük szerint, majd kb. 1-1,5 cm vastagra nyújtsuk ki az ujjaik segítségével. Nagyobb pohárral vagy süteményszaggatóval szúrjunk ki belőle köröket. Ha többet készítünk, akár fel is akaszthatjuk őket, úgy látványosabb az eredmény. Ehhez fakanállal szúrjunk lyukat a körök tetejére, de ezt még mindenképpen száradás előtt végezzük el!

Várjuk meg, míg megszáradnak, levegőn ez kicsit tovább tart, vagy tegyük be kb. félórára mérsékelten meleg sütőbe. Vigyázzunk, ha megszáradtak, könnyebben törnek!

Száradás után következhet a festés. Festés közben megbeszélhetjük, hogy a kék jelenti a Földön a tengereket, óceánokat, a zöld a szárazföldet. Még festés előtt simítsuk végig: ahol kiemelkedik, azok a hegyek, ahol laposabb, ott víz van.

Beszélgethetünk földrészekről, megkereshetjük térképen, melyik melyikre hasonlít, hogyan lehet oda eljutni, milyen állatok élnek ott, stb.

Ezek a kézműves tevékenységek azért fontosak, mert komplex módon ad át tudást és ismeretet a gyerekeknek. Sokkal hatékonyabban jegyzi meg az információkat, ha többféle módon találkozik vele. Ahol érzi ujjával a kiemelkedéseket, már tudni fogja, hogy az magasabb rész (összehasonlítás) és azt is tudni fogja, hogy a hegyek a magasak. ;) Jó játékot, kellemes időtöltést kívánok mindenkinek!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Gólya pillanatok alatt

Ebben a posztban egy filléres kézműves ötletet szeretnék mutatni. Most, hogy visszatértek hozzánk a gólyák, a gyerekek fantáziáját nagyon izgatni szokták többek között az alábbiak:

• de hol voltak?
• miért mentek el?
• miért jönnek vissza?
• nem fáradnak el?
• mit szoktak enni?
• hol laknak?
• hogyan készül a fészek?

Ezeket a kérdéseket könnyebb megválaszolni, ha közben alkotunk, így még jobban a témára tudunk hangolódni. Arról nem is beszélve, hogy kézműveskedés közben az információk is jobban megmaradnak. ;) 

A gólyák elkészítéséhez piros, barna és fehér kartonra van szükség, valamint ollóra és ragasztóra. Ha nincs karton otthon, az sem baj, a rajzlap is tökéletesen megfelel a célnak. A fehér kartonra rajzoljuk fel a gólya fejét és nyakát, majd vágjuk ki.

 Ha kész, akkor a piros kartonból kivághatjuk a gólya csőrét és a kéményhez szükséges téglákat, barnából pedig a fészekhez szükséges ágakat. Egy rajzlapra ragasszuk fel a darabokat és állítsuk össze a gólyákat. Rajzoljunk nekik szemeket és készen is vannak a fészekből kikukucskáló gólyáink.



Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Húsvéti koszorú

Ebben a posztban egy nagyon egyszerű húsvéti ajtódíszt szeretnék mutatni Nektek. A húsvéti szokásokról, szimbólumokról itt olvashattok bővebben.

A koszorúhoz nem kell más, csak egy papírtányér, rajzlap, sok-sok színes ceruza, szalag és ragasztó.

A papírtányér közepét kivágjuk, majd a két szélét összeragasztjuk, egy helyen pedig kilyukasztjuk, hogy fel tudjuk akasztani.

A rajzlapra tojásformákat rajzolunk és kivágjuk őket.

Ezután következik a díszítés: tetszőleges mintákkal, színekkel díszítsük ki a tojásokat.

Ha készen vagyunk, ragasszuk fel őket a papírtányér alapra, végül a szalaggal akasszuk fel. :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A grafomotorika

Biztosan hallottuk már sokszor ezt a kifejezést: grafomotorika, de nem vagyunk biztosak jelentésében. Szó szerinti fordításban írásmozgást jelent, de ide soroljuk a a rajzkészséggel kapcsolatos mozgásokat is.

A grafomotorika fejlesztése minden gyermeket érint, de különösen hasznos iskolába készülő nagycsoportosok esetében. Nem minden esetben kedvelik a gyerekek a grafomotoros feladatokat, időnként kézzel-lábbal tiltakozhatnak ellenük. Vajon miért?

Azért, mert

• finommotoros mozgásai fejletlenek, nehézséget okoznak számára az aprólékos, bonyolult mozdulatok, mint a fűzés, kötés, sodrás, gombolás, stb.
• ha kézizmai fejletlenek, mozgása darabos, nehézkes.
• ha túlzottan szorongó alkat (minél inkább próbálja, annál kevésbé sikerül).
• ha koncentrációs problémái vannak.

Ha ezeket tapasztaljuk, illetve feltűnik, hogy gyermekünk lehetőleg kihúzza magát a rajzolással, bíbelődéssel kapcsolatos feladatokból, az alábbiakkal próbálhatunk otthon segíteni:

1. kézügyesítős mondókát tanulása (Hüvelykujjam almafa, Itt a kezem, Ez a malac, stb.).
2. kéztorna (ujjak megnevezése és összeérintése a hüvelykujjal, hangszerek utánzása, csipeszelés, stb.).
3. tapsolás (ritmus, egyenletes lüktetés, keresztbe ütés)
4. változatos technikák használata az otthoni alkotás során (sodrás, tépés, ragasztás, matricák ragasztása, vágás, ujjfestés, festés vattagömbbel, fültisztító pálcikával).

Ha ezek a tevékenységek gördülékenyebbé válnak, akkor kezdhetünk el a ceruzás feladatokon is gondolkodni. Ha erősödik, ügyesedik a kéz, akkor könnyebben, szabályosabban tartja a ceruzát, ezért hamarabb jut sikerélményhez is. 

Vannak olyan esetek, amikor az idő rövidsége miatt egyszerre kell a finommotorikus és a grafomotoros készségeket fejleszteni. Ilyenkor jól jön a nagyalapú papír, újságpapír, a vastag ceruza és társai, mivel legfontosabb, hogy ne vegyük el a gyerek kedvét a ceruzahasználattól. A finommotorikus fejlesztésről ebben a posztban olvashatsz bővebben. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Húsvéti készülődés

A húsvéti ünnepkörhöz rengeteg olyan hagyomány, szokás és szimbólum kapcsolható, amelyek nagyon régi időkre nyúlnak vissza. Ebben a posztban ezekből szeretnék néhányat bemutatni, majd később pedig ehhez kapcsolódó egyszerű kézműveskedést is mutatok Nektek.

Az első számú jelkép természetesen a tojás, amely az újjászületést, termékenységet szimbolizálja. A tojás festése jellemzően Kelet-Európában terjedt el. Itt Magyarországon a tojás festésének módja tájegységenként eltérő, más a minta felosztása, szimmetriája. A tojásfestés szokása is ezeknek megfelelően változatos.

A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik a barkaág, amely nálunk a pálmaágat helyettesíti. Régen a barkát gyógyító varázserejű növénynek tartották, melyet ha tűzbe dobtak, megvédte a háziakat a balszerencsétől. A tavasz beköszöntével jelennek meg a barkavirágok is, ezért ez is a megújulást jelképezi.

A nyuszi megjelenését a húsvéti ünnepben két dologhoz lehet kötni. Sokan egyszerű félrefordításnak tartják, ugyanis a germán nyelvterületeken Húsvétkor gyöngytyúkot adtak ajándékba (Hasel), míg a nyúl német neve Hase, így egy tévedésnek köszönhető felbukkanása. Másik elmélet a nyúl szapora voltának köszönhető megjelenése a húsvéti jelképek között, hiszen így a termékenységet szimbolizálja.

A bárány Krisztus áldozatára utal, jelképezi az ártatlanságot és tisztaságot, innen is ered az Isten báránya kifejezés. A zsidók a bárány vérével kenték meg az ajtót, így az Úr haragja elkerülte házukat.  

A fentieken kívül természetesen még számtalan egyéb hagyomány és szokás él, amelyek után érdemes kutakodni. A következő posztokban egyszerű kézműves ötleteket is mutatok majd, amelyek egy kicsit kizökkenthetik a gyerekeket a mindennapokból.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/