A beszédértésről

"Nem érted?" "Nem hallod?" "Miért nem figyelsz?" - hangzanak el számtalanszor a szemrehányások. Ha egy kisgyerek sokszor elmélázik, elkalandozik, hajalmosak vagyunk azt feltételezni, hogy nem figyel. Az esetek egy részében ez valóban így van. De mi van akkor, ha a fentiek folyamatosan felmerülnek?

A nyelvi kifejezőkészség és a hallott beszéd megértésének fejlődése szorosan összefügg: minél több mindennek találkozunk, olvasunk, hallunk, annál jobban, árnyaltabban tudjuk kifejezni magunkat. A nyelvi fejlődés a feltétele a magasabb szintű gondolkodás fejlődésének is: az egyszerű mondatoktól haladunk a többszörösen összetettekig úgy, hogy 1. ne felejtsük el az adott szöveg tartalmát; 2. legyünk egyértelműen tisztában a szavak, mondatrészek jelentésével. Ahhoz, hogy a beszédértés akadálytalanul fejlődhessen, már az iskolába készülő gyereknek képesnek kell lennie a hangok azonosítására, hiszen ez az olvasás előfeltétele. A beszédértési zavarok esetében a hallás és a hallószervek épek, a hiba az információ feldolgozásában van. 

Mire figyelhet fel a szülő?

• a gyerek fáradékony. Ennek az oka, hogy mivel nem jut el hozzá minden információ (pl. nem tudja a háttérzajból egyértelműen kiszűrni; nem tud értelmezni adott szavakat; a viszonyszavak rosszul rögzültek nála; stb.), ezért a beszélő arcjátékából, mozdulataiból próbálja kitalálni, miről is lehet szó valójában. Rövid távon az agy kompenzálni tudja a kieső információkat, de hosszú távon ez rendkívül kimerítő és megterhelő a gyerek számára. Próbáljuk úgy elképzelni, mint egy folyton recsegő rádiót! Bármit csinálunk, a vétel mindig zajos, nem érthető tisztán.
• a figyelem szétszórt. A fenti kompenzálás miatt a gyerek jóval kevesebb ideig tud koncentrálni feladataira, emiatt folyamatosan lemarad.
• nagyfokú mozgékonyság, nyugtalanság, mozgásai ügyetlenek, gyakran kerüli az egyensúlyozós feladatokat is.
• társaságban inkább visszahúzódóak. Mivel nehézséget okoz számukra a beszéd követése és megértése, különösen, ha sokan beszélnek, kiabálnak egyszerre (gondoljunk egy iskolai szünetre...), ezért inkább kivonják magukat a közösségből.

A beszédértés fejlesztése már kora kisgyermekkorban elkezdhető, a mondókázás, versikézés időszakában. Sokat segíthet, ha próbáljuk bővíteni a gyerek szókincsét és főfogalmak alá konkrétumokat sorolunk (pl. járművek -> szárazföldi, vízi, légi vagy zöldségek, gyümölcsök felismerése) és rengeteget mesélünk. Mese közben is kérdezzünk vissza részletekre és a végén beszéljük át a cselekményt. Iskolásoknál a szövegértési gyakorlatok nagyon hasznosak, különösen, ha fokozatosan nehezednek. A szövegértés fejlesztéséről ebben a bejegyzésben olvashatsz részletesen.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/