Ha nem megy a szövegértés....

Ahhoz, hogy egy kisdiák megfelelően teljesítsen az iskolában, nélkülözhetetlen, hogy megértse, milyen feladatokat hogyan kell megoldania.

A szövegértés alakulása, alakítása már egészen korán elkezdődik, gondoljunk csak a mondókákra, versikékre, mozgással járó dalocskákra. Később, a szövegértés a mesehallgatás segítségével fejlődik a legjobban. Az élőszóban elmondott mese hatását semmilyen más módszerrel nem lehet pótolni. Legkésőbb, az iskoláskorban kiderül, melyik gyermek hogyan tudja feldolgozni a hallott, olvasott meséket, történeteket. A jól olvasó (megfelelő tempóban, folyékonyan) gyerekek között is találunk olyat, akik nem, vagy csak részben értik meg, miről is olvastak valójában.

A szövegértési problémák felismerése könnyű, mert a gyerek

• nem tudja rövidebb szövegről sem elmondani, miről szólt
• nem érti a szavak jelentését
• nem tudja, mi a különbség a rokon értelmű és az ellentétes szavak között
• nem képes befejezni egy mesét vagy nem tudja sorrendbe rendezni a szövegben történteket
• szókincse szegényes

A szövegértés fejlesztése hosszadalmas és időigényes folyamat, de szerencsére otthon is könnyen és egyszerűen elvégezhető gyakorlatokból áll, mindössze elszántságot, türelmet és kitartást kíván mind a gyerektől, mind a szülőktől. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék bemutatni, amely segítségünkre lehet a szövegértés fejlesztésében.

1. Rövid, minél színesebb képekkel illusztrált mesékkel kezdjük a gyakorlást. 2-3 mondat után a képek alapján mondjuk el újra együtt a történet eseményeit.

2. Az interneten találhatunk olyan néhány soros meséket, amelyekhez letölthető, kivágható képeket is mellékeltek. A képek alapján soroljuk fel mese történéseit.
3. Bevethetjük a dobókockát is: minden szám egy meghatározott kérdést jelent. pl. 1 - hol történt a mese?, 2- kik a szereplők?, stb. Amilyen számot dob, arra a kérdésre kell válaszolnia. Előnye, hogy többféle mesére is alkalmazható.
4. Gyűjtsünk szavakat és csoportosítsuk őket, pl. gyümölcsök, zöldségek, háziállatok, vadállatok, évszakok, stb..
5. Nagyobb gyerekekkel gyakorolhatunk egy-egy rövid szócikk, fogalom alapján. Olvassák el figyelmesen, majd próbálják saját szavaikkal elmondani néhány mondatban, miről olvastak. Vigyázzunk, ne türelmetlenkedjünk, ez nehéz feladat a kisiskolásoknak! A szócikk ne legyen elvont tárgyú, lehetőleg valamilyen hétköznapi jelenséget válasszunk, pl. szüret vagy farsang.
6. Mondjunk egyszerű mondatokat és tegyünk fel ahhoz kapcsolódó kérdéseket. Pl. A rózsa piros. Kérdés: mi a piros? Milyen a rózsa? Ha jól megy, bővítsük ugyanazt a mondatot: a rózsa piros, a tulipán sárga. Kérdések: Milyen virágok? Milyen a rózsa? Milyen a tulipán? 

A szövegértés fejlesztése igen időigényes és fokozatos munka, nem megy egyik napról a másikra. Figyeljünk fel azonban azokra a folyamatosan fennálló gyanújelekre, amelyek megnehezítik gyermekünk számára az olvasást:

• ha többször sort téveszt
• ha felcserél betűket, szótagokat
• ha kihagy betűket, szótagokat
• ha megpróbálja néhány szótag után kitalálni egy-egy szó végét

Mindezen jelek esetén érdemes logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz fordulni, hogy kiderüljön, hol keresendő a valódi elakadás a szövegértési nehézségek mögött.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/