Az egyensúlyról

Sokszor hallhattuk már, hogy a fejlesztés a mozgással kezdődik. De miért, kérdezi sok szülő, hiszen a gyerek rajzolni nem szeret. A válasz erre az, hogy a fejlesztés során azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy a nagy felől közelítünk a kisebb mozgás felé. Már magzati korban megjelenik a mozgás aktív és passzív formában egyaránt. Aktív, amikor a baba magától mocorog és passzív, mert az anya mozgásának hatására állandó himbálózásban, ringatózásban van. Nem véletlen, hogy a síró babát a ringatással a legkönnyebb megnyugtatni. 

Az egyensúlyra ható mozgás erősen stimulálja a vesztibuláris idegrendszert. A vesztibuláris idegrendszer befolyásolja a térbeli érzékelést, a beszédfejlődést, csökkenti a túlmozgékonyságot, javítja a figyelmi funkciókat, beindítja az éréi folyamatokat. A szülőknek hagyni kell a babát minél többet szabadon mozogni, hiszen a mozgás által fejlődik izomzata, megtanulja érzékelni a mélységet és magasságot és a fejlődéssel további mozgásformák kipróbálására törekszik. Idősebb, már óvodáskorú gyerekek esetén a szülő felfigyelhet arra, hogy a gyerek:

• bizonytalan mozgású
• ügyetlen
• nem tud egy lábon ugrálni, megállni
• nehezen tanul meg hintázni, biciklizni
• könnyen éri baleset
• nem ismeri saját testét, testrészeit

Az egyensúly fejlesztése nagyon fontos a mozgásterápiák repertoárján. Egészen egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek egy nagy létszámú csoportban is megvalósíthatóak:

• tegyünk ugrókötelet a földre és a gyerekek sétáljanak végig rajta.
• játszunk szoborjátékot: tapsra mindenkinek meg kell dermednie abban a helyzetben, amiben éppen van.
• állítsunk fel alagutat és kérjük meg a gyerekeket, hogy mindenki kússzon át rajta előre, majd hátrafelé is.
• sétáljunk tornapadon (mindkét oldalán). Ha nehezíteni akarjuk, akkor babzsákkal a fejen kell teljesíteni a gyakorlatot. 
• ha az óvoda rendelkezik egyensúlyozó párnával, akkor azon is lehet gyakorolni az állást. Ugyanez vonatkozik a vízinudlira is.
• használjunk fitballt a foglalkozásokhoz: a gyerekek feküdjenek rá hassal és próbálják meg kinyújtani előre/oldalra mindkét kezüket (ez a foglalkozásvezetőknek is jó testedzés).:) A kisebbek üljenek rá és óvatosan gurítsuk őket előre-hátra-oldalra.
• végeztessünk gyakorlatokat babzsákkal: célbadobás, feldobás-elkapás, hempergés nyújtott vagy mellkashoz szorított karral.
• labdázzunk: feldobás és elkapás, majd ha ez jól megy, akkor kérjük meg, hogy a feldobás után tapsoljanak. Gurítsák végig a labdát egy egyenes vonalon vagy padon.
• a gyerekek körben üljenek le. Csak a lábuk segítségével próbáljanak egymásnak labdát átadni.
• vessük be a Mozgáskotta módszert a hatékonyság érdekében.
• nagyobb gyerekek esetében lehet próbálkozni a mocsárjárással: lépjenek párnára, zsámolyra. 
• biciklizzünk minél többet! Hasonlóan hasznos a roller és a futóbicikli is.

Nagyon fontos tudni, hogy a rendszeres testmozgást semmi sem pótolja! Minden óvodáskorú gyermeknek szüksége van arra, hogy megfelelő, segítő, fejlesztő mozgásban részesüljön. A mozgás ügyesedésével a finommotorikus funkciók is észrevehetően javulnak majd.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Kép forrása: bellalunatoys.com