Ha nem megy az olvasás...

Elöljáróban, szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem irigylem sem azokat a szülőket, sem azokat a pedagógusokat, akik jelenleg másodikba induló gyermeket nevelnek, tanítanak. A volt elsősök életéből majdnem egy teljes félév kimaradt és bizony be kell látnunk, a digitális oktatás nem helyettesítheti a személyes kontaktust, az azonnali visszajelzést, a közösen végzett gyakorlást és ha szükséges, a korrekciót.

Az olvasás képessége összetett idegrendszeri folyamat eredménye, amelynek során több agyi területet "megszállnak" új ismeretekkel, új készségekkel. Hogy hogyan is zajlik az olvasás tanulása?

Kezdődik a hangok azonosításával, majd megkülönböztetésével. A gyerekeknek meg kell tanulni, hogy egy adott hang kisbetűs, nagybetűs, kisbetűs írott és nagybetűs írott képe hogyan fest, mint ahogy azt is, hogy a hang hosszúságát is különböző módon jelöljük. (Ezzel párhuzamosan zajlik az írás előkészítése is, az íráselemek tanításával).

Az elsős kisdiákok általában októberben elkezdenek ismerkedni a betűkkel. Az ismerkedés rohamtempóban zajlik, minden nap vesznek egy-egy betűt, amelyet tanulnak olvasni és leírni is. Ez a gyorsaság természetesen nem a pedagógusok hibája: ha nem tartják az ütemet, esélyük sincs arra, hogy az abc végére érjenek. Emiatt a gyorsaság miatt a betűképek lassabban, nehezebben rögzülnek. Az olvasás során arra figyelhetünk fel, hogy a gyerek gondolkodik, melyik betű is az, könnyen összekeveri a hasonló betűképeket (b-d-p-q), nem figyel az ékezetekre, vagy ellenkezőleg, az ékezetből következtet a betűre és a hangra (ez főleg az ö-ü, ő-ű betűknél jelentkezhet). A szülő kétségbeesik: mit csináljon? Egy biztos: az erőltetett olvasás nem segít. Mit tehetünk mégis?

Ha azt vesszük észre, hogy a hasonló betűket keveri a gyerek, akkor segítsük a tájékozódási képességét. Először térben gyakoroljuk a viszonyszavakat: az asztal alatt/előtt/mögött, stb. Ha jól mennek, gyakorolhatjuk papíron is az irányokat.

Győződjünk meg róla, hogy valóban jól ismeri a testrészeit. Aki kapásból nem tudja, melyik a bal vagy a jobb keze, annak a b-d felismerése is nehezebb. Fürdésnél gyakoroljuk: mosd meg a bal válladat, a jobb könyöködet, és így tovább.

A lap tetejére, bal oldalra rajzoljunk piros szívecskét, jobbra kék kezecskét. Ezzel is segíthetjük, hogy felismerje, melyik betűről van szó.

Labdázzunk! Dobjuk fel magasra és kapja el! Hogy miért? Mert a látótér növelésével az ékezetekre is jobban fog figyelni.

Rakjuk ki a betűk alakját különböző anyagokból (babszem, kávészem, vagy gyurma), próbáljuk fonalból kihajtogatni az alakját. Akár nagyméretű papírra is lerajzolhatjuk és járjanak rajta, közben keressünk azzal a betűvel kezdődő szavakat.

Keresgélje ki az azonos betűket betűhalmazból. Először lehetőleg ne azokat válasszuk, amiket kever! A nagyon hasonló betűket csak akkor próbáljuk egy feladatban azonosítani, ha mindegyik magabiztosan megy már.

Az összeolvasást gyakorolhatjuk, ha rövidebb szavakat kell betűkből kiraknunk. Ha megtaláltunk egy-egy hangot, akkor azt folyamatosan hangoztassuk addig, amíg meg nem találjuk a következőt. Pl. mmmm-éééé-zzzz. Ez a feladat elvégezhető úgy is, ha mintát biztosítunk a gyereknek, így egyúttal a forma- és betűfelismerést, valamint a másolást is gyakorolhatjuk. ;) 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Otthoni tanulás

Most, hogy nincs sem iskola, sem óvoda már két hete, többen kérdezik, hogyan is lehetne az iskolába készülő gyerekeket segíteni, irányítani, hogy a szeptemberi iskolakezdésig képességei minél jobban fejlődjenek. Szerencsére, a legtöbb óvoda, önkormányzat igyekszik támogatni a szülőket ebben a törekvésükben. Több helyen közösségi oldalon adnak ötleteket az otthoni tevékenységekhez, de olyan óvodáról is hallottam, ahol az ovisoknak heti csomagot állítottak össze színezőkből és egyéb feladatokból, amelyet eljuttatnak a családok részére. Ez utóbbit nyilván csak kisebb településeken lehet megvalósítani.

De mit tehetünk akkor, ha nincs otthon sem nyomtató, sem kézműveskedéshez szükséges alapanyag?

1. Vonjuk be gyermekünket a házimunkába! A házimunkában járatos gyerek magabiztosabb lesz, ismeretei növekednek. A házimunkáról és hogy milyen korú gyerkőc mit csinálhat, bővebben ebben a posztban olvashatsz. Nézzünk egy példát! A zoknik párosítása fejleszti a vizuális észlelést, az apró részletek megkülönböztetését, felismerését. A zoknigombóc készítése már mindkét agyféltekét megmozgatja, hiszen az agynak mindkét kezet megfelelően irányítania kell ahhoz, hogy a művelet sikeres legyen. A mosásra váró ruhák szétválogatása hasonló célokat szolgál, de arra is jó, hogy főfogalmak alá konkrétumokat soroljunk, pl. téli ruhadarabok, nyári öltözékek. A csipeszelés szintén jó elfoglaltság. 

2. Ha mégis rajzolásra kerülne a sor, a gyerekek nagyon élvezik, ha minél nagyobb méretben tehetik azt. A nagy barna csomagolópapír fillérekért beszerezhető, leteríthető a földre és óriási munkáknak adhat helyt. (Nyilván, jelen helyzetben külön emiatt ne rohanjunk a papír-írószer üzletekbe!) A nagyalapú rajzolást újságpapíron is megvalósíthatjuk, bár ott kevésbé látványos a mű. 

3. Készíthetünk csipketerítőt, függönyt szintén újságpapírból. Ha kész, akár az ablakra, akár székek alá is felragaszthatjuk. 

4. Tanítsuk meg gyermekünket egyszerűbb konyhai műveletekre! Ilyen lehet a teakészítés, panírozás. Az ilyen műveletek azért hatékonyak, mert több lépést és azok sorrendjét kell megjegyezni -> ugyanez az algoritmus majd a matematika alapozásában is megjelenik a későbbiek során. Természetesen, a gyerekeket ne hagyjuk magára ilyenkor!

5. Az otthoni mozgásfejlesztés esetében sem kell különösebben nagy dolgokra gondolni. A legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, ha szigetelőszalagból egy csíkot ragasztunk a padlóra. A csíkon lehet sétálni lábujjhegyen, sarkon, tyúklépésben, át lehet rajta ugrálni páros lábon és egy lábon, vagy megkerülni, pl. a bal oldalán páros lábon ugrálva, jobb oldalon visszafelé pókjárásban, stb.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A diszkalkulia

A tanulási nehézségek csoportjába tartozó számolási zavarról biztosan sokan hallottak már. A diszkalkulia gyakorisága hasonló a diszlexiához és a diszgráfiához, a népesség kb. 5%-át érintheti. A számolási zavarnak több típusa van, mindegyiknél más a vezető tünet.

Az első típusnál a mechanikus számolás nehezítettsége figyelhető meg, a másodiknál a logikai gondolkodás akadályozottsága, a harmadiknál pedig a sorbarendezés okozza a legnagyobb gondot. 

Valamennyi típusra jellemző tünetek a következők:

• folyamatosan fennálló nehézségek a matematikai alapműveletekben
• nehezen jegyzik meg a számképeket (nem ismerik fel, melyik számnak milyen a képe)
• különösen nehezen jegyzik meg a helyiértékeket
• a több/kevesebb/ugyanannyi fogalmát rendszeresen tévesztik, vagy ha felismerik, a különbséget már nem tudják megmondani
• a matematikai szabályokat, azonosságokat, képleteket nem tudják megjegyezni
• gondot okoz a számkép és a hozzá tartozó mennyiség felismerése (pl a dobókocka pöttyeit is nehezen ismerik fel)
• műveletek végzése közben segédeszközre szorulnak, akkor is használják az ujjaikat, számolópálcákat, korongokat, amikor nem lenne indokolt
• állandóan tévesztik a műveleti jeleket, rossz irányba folytatják a sorozatot

A számolási zavar megállapítása logopédus feladata. A fejlesztés mihamarabbi megkezdése támogatja a gyermek önbecsülését, nem érik folyamatos kudarcok. A diszkalkulia nem nőhető ki, tünetei felnőttkorban is megmaradnak, csak más formában csapódnak le. Ilyen megjelenési tünet, ha

• nehezen igazodik el térképen
• többször eltéved ismeretlen helyen
• nem tud számsorokat megjegyezni (pl igazolványszám, bankszámlaszám, PIN-kód)
• a bonyolultabb szabályú játékokat képtelenek megérteni (kártyajátékok)
• a mozgásos sorozatokat nem tudja követni (tánc)
• csapnivaló az időérzékük, állandóan összekeverik a dátumokat.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Ha nem megy a szövegértés....

Ahhoz, hogy egy kisdiák megfelelően teljesítsen az iskolában, nélkülözhetetlen, hogy megértse, milyen feladatokat hogyan kell megoldania.

A szövegértés alakulása, alakítása már egészen korán elkezdődik, gondoljunk csak a mondókákra, versikékre, mozgással járó dalocskákra. Később, a szövegértés a mesehallgatás segítségével fejlődik a legjobban. Az élőszóban elmondott mese hatását semmilyen más módszerrel nem lehet pótolni. Legkésőbb, az iskoláskorban kiderül, melyik gyermek hogyan tudja feldolgozni a hallott, olvasott meséket, történeteket. A jól olvasó (megfelelő tempóban, folyékonyan) gyerekek között is találunk olyat, akik nem, vagy csak részben értik meg, miről is olvastak valójában.

A szövegértési problémák felismerése könnyű, mert a gyerek

• nem tudja rövidebb szövegről sem elmondani, miről szólt
• nem érti a szavak jelentését
• nem tudja, mi a különbség a rokon értelmű és az ellentétes szavak között
• nem képes befejezni egy mesét vagy nem tudja sorrendbe rendezni a szövegben történteket
• szókincse szegényes

A szövegértés fejlesztése hosszadalmas és időigényes folyamat, de szerencsére otthon is könnyen és egyszerűen elvégezhető gyakorlatokból áll, mindössze elszántságot, türelmet és kitartást kíván mind a gyerektől, mind a szülőktől. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék bemutatni, amely segítségünkre lehet a szövegértés fejlesztésében.

1. Rövid, minél színesebb képekkel illusztrált mesékkel kezdjük a gyakorlást. 2-3 mondat után a képek alapján mondjuk el újra együtt a történet eseményeit.

2. Az interneten találhatunk olyan néhány soros meséket, amelyekhez letölthető, kivágható képeket is mellékeltek. A képek alapján soroljuk fel mese történéseit.
3. Bevethetjük a dobókockát is: minden szám egy meghatározott kérdést jelent. pl. 1 - hol történt a mese?, 2- kik a szereplők?, stb. Amilyen számot dob, arra a kérdésre kell válaszolnia. Előnye, hogy többféle mesére is alkalmazható.
4. Gyűjtsünk szavakat és csoportosítsuk őket, pl. gyümölcsök, zöldségek, háziállatok, vadállatok, évszakok, stb..
5. Nagyobb gyerekekkel gyakorolhatunk egy-egy rövid szócikk, fogalom alapján. Olvassák el figyelmesen, majd próbálják saját szavaikkal elmondani néhány mondatban, miről olvastak. Vigyázzunk, ne türelmetlenkedjünk, ez nehéz feladat a kisiskolásoknak! A szócikk ne legyen elvont tárgyú, lehetőleg valamilyen hétköznapi jelenséget válasszunk, pl. szüret vagy farsang.
6. Mondjunk egyszerű mondatokat és tegyünk fel ahhoz kapcsolódó kérdéseket. Pl. A rózsa piros. Kérdés: mi a piros? Milyen a rózsa? Ha jól megy, bővítsük ugyanazt a mondatot: a rózsa piros, a tulipán sárga. Kérdések: Milyen virágok? Milyen a rózsa? Milyen a tulipán? 

A szövegértés fejlesztése igen időigényes és fokozatos munka, nem megy egyik napról a másikra. Figyeljünk fel azonban azokra a folyamatosan fennálló gyanújelekre, amelyek megnehezítik gyermekünk számára az olvasást:

• ha többször sort téveszt
• ha felcserél betűket, szótagokat
• ha kihagy betűket, szótagokat
• ha megpróbálja néhány szótag után kitalálni egy-egy szó végét

Mindezen jelek esetén érdemes logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz fordulni, hogy kiderüljön, hol keresendő a valódi elakadás a szövegértési nehézségek mögött.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A diszgráfia

A diszgráfia, csakúgy, mint a diszlexia a tanulási zavarok csoportjába tartozik, jelentése írászavar.

Tünetei hasonlóak a diszlexiához, azonban a fő eltérés a kettő között az, hogy kifejezetten olvasáshoz köthető nehezítettség nem figyelhető meg. Oka elsősorban az észlelés zavara, a téri és időbeli tájékozódás fejletlensége, mozgáskoordinációs problémák, szegényes szókincs.

Legfontosabb tünetei: 

• a betűk alakja állandóan változik
• lehagy szavakat, toldalékokat
• a lemaradt szavakat, toldalékokat máshol találjuk meg
• rossz helyesírás
• görcsös ceruzafogás
• hullámzó vonalvezetés
• betűtévesztések (b-d, b-p, stb.)
• hosszú és rövid magánhangzók keverése
• lassú írástempó

A diszgráfia fejlesztése sokkal nehezebb, mint a diszlexiáé. A gyermek, mivel eltérően érzékei a betűformákat, -elemeket, rengeteg kudarc éri, már az írástanulás elején. A fejlesztés elsősorban logopédus feladata, aki a foglalkozások során először betűformákat, majd szótagokat írat a gyerekkel. Erre azért van szükség, hogy az eltérő észlelésnek köszönhető hibákat tudatosítsák a tanulóban, így terelhető írása a helyes mederbe. A diszgráfia nem javul akkor, ha leültetjük másolni a gyereket, ez ugyanis nem segíti a hibák tudatosulását. A fejlesztő foglalkozások szellemileg nagyon megterhelőek, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a motiválásra. A helyesírás javítása a képességfejlesztéssel kezdődik: mondókázással, tapsolással (így javul a tagolási készség), hangkereséssel, -azonosítással, valamint a szókincs fejlesztésével (mesélés, képről beszélés, mondatalkotás meghatározott szavakkal, szókirakó, stb.). 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonlókról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

www.facebook.com/mindennapifejlesztes