A szerialitás fejlesztése: III. rész

A sorozat eddigi részeiben már olvashattatok a vizuális sorrendiségről és a motoros szerialitásról. 

A sorrend fontosságáról szóló posztok utolsó részének témája az auditív szerialitás.

Azt a képességet, amelynek segítségével a gyermek hangokra tud bontani szavakat, fel tudja idézni a hallott szavakat, szótagokat és ezeket többször, ritmikusan ismételni tudja, auditív szerialitásnak nevezzük. A beszédértési nehézségek több tünetben megnyilvánulhatnak:

• szócserék
• szótagcserék és - tévesztések
• megtöbbszörözi a toldalékokat
• sorozatosan elhagyja a toldalékokat
• nem követi a mesét
• nehezen tanul verset, mondókát
• nem tud ritmikusan tapsolni (túl gyors vagy lassú ütem, változó tempó)
• hallott történetet nehezen mond vissza
• szókincse szegényes

Az auditív szerialitást és figyelmet egyidejűleg kiválóan, játékos formában lehet fejleszteni. Néhány játékötlet a foglalkozásokhoz:

1. üljünk a tükör elé és mondjunk hangokat. Ügyeljünk rá, hogy megfelelő hosszan és tisztán ejtsük ki őket.
2. mondókákat, versikéket kísérjünk tapssal, ritmikus mozgással. Próbáljunk olyat választani, amely többféle mozgást igényel (pl.: Ha jó a kedved...).
3. hallgassunk állathangokat és találjuk ki, milyen állathoz tartoznak. Ez a videó háziállatok hangját tartalmazza. Ügyesebb gyerekek madárdalt is hallgathatnak, ez a videó bizony felnőtteknek is feladja a leckét. Javaslom, hogy egyszerre ne hallgassunk 5 különböző hangnál többet, ha ezeket már megbízhatóan felismeri, akkor lépjünk szintet. Hallgathatunk különböző hangszereket is.
   
4. mondjunk egyszerű, de hasonló hangzású szavakat: bab/pap, olló/holló, toboz/doboz, kenyér/tenyér, szál/száll, stb. Kérjük meg, magyarázza el, melyik micsoda. Játszhatjuk képekkel is, ekkor nem szabad kimondania az adott szót, csak mutasson rá a képek között.
5. utánozzuk vadállatok mozgását és hangját. Kérjük, hogy ha megismerte az állat mozgását, adjon ki olyan hangot. Pl., ha cammogunk, mint egy medve, akkor ő dörmögjön, ha békává változunk, akkor brekegjen.
6. változzunk robottá és csak szótagolva beszéljünk.
7. játszunk szóláncot. Érdemes egy adott témakörön belül haladni (így a szókincs is bővíthető) és mindig megismételni a már elhangzott szavakat.
8. papagájkodjunk! Ismételjünk szó-, hang-, számsorokat. Elvárható teljesítmény, hogy a gyerek kb. annyit meg tudjon ismételni, ahány éves. Ha ettől kevesebb, akkor álljunk meg és csak néhány foglalkozásnyi gyakorlás után lépjünk előrébb.
   
9. ne maradjon ki az esti mese! Meseolvasás után néhány mondatban beszéljük meg, miről volt szó, így egy idő után jobban megragadják a részletek. 
10. találja meg a kakukktojást különböző szavak között. Magyarázza meg, miért azt választotta (halmazalkotásra és szókincsbővítésre kiváló feladat).

Az auditív szerialitás fejlesztése a legkevésbé látványos terület a másik két rész mellett, ugyanakkor néhány hét célzott gyakorlás után észrevehetjük, hogy a gyerek kifejezésmódja finomodott, szókincse észrevehetően bővült, figyelmesebb, javul tagolási készsége, ügyesebben tapsol....

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az egyensúlyról

Sokszor hallhattuk már, hogy a fejlesztés a mozgással kezdődik. De miért, kérdezi sok szülő, hiszen a gyerek rajzolni nem szeret. A válasz erre az, hogy a fejlesztés során azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy a nagy felől közelítünk a kisebb mozgás felé. Már magzati korban megjelenik a mozgás aktív és passzív formában egyaránt. Aktív, amikor a baba magától mocorog és passzív, mert az anya mozgásának hatására állandó himbálózásban, ringatózásban van. Nem véletlen, hogy a síró babát a ringatással a legkönnyebb megnyugtatni. 

Az egyensúlyra ható mozgás erősen stimulálja a vesztibuláris idegrendszert. A vesztibuláris idegrendszer befolyásolja a térbeli érzékelést, a beszédfejlődést, csökkenti a túlmozgékonyságot, javítja a figyelmi funkciókat, beindítja az éréi folyamatokat. A szülőknek hagyni kell a babát minél többet szabadon mozogni, hiszen a mozgás által fejlődik izomzata, megtanulja érzékelni a mélységet és magasságot és a fejlődéssel további mozgásformák kipróbálására törekszik. Idősebb, már óvodáskorú gyerekek esetén a szülő felfigyelhet arra, hogy a gyerek:

• bizonytalan mozgású
• ügyetlen
• nem tud egy lábon ugrálni, megállni
• nehezen tanul meg hintázni, biciklizni
• könnyen éri baleset
• nem ismeri saját testét, testrészeit

Az egyensúly fejlesztése nagyon fontos a mozgásterápiák repertoárján. Egészen egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek egy nagy létszámú csoportban is megvalósíthatóak:

• tegyünk ugrókötelet a földre és a gyerekek sétáljanak végig rajta.
• játszunk szoborjátékot: tapsra mindenkinek meg kell dermednie abban a helyzetben, amiben éppen van.
• állítsunk fel alagutat és kérjük meg a gyerekeket, hogy mindenki kússzon át rajta előre, majd hátrafelé is.
• sétáljunk tornapadon (mindkét oldalán). Ha nehezíteni akarjuk, akkor babzsákkal a fejen kell teljesíteni a gyakorlatot. 
• ha az óvoda rendelkezik egyensúlyozó párnával, akkor azon is lehet gyakorolni az állást. Ugyanez vonatkozik a vízinudlira is.
• használjunk fitballt a foglalkozásokhoz: a gyerekek feküdjenek rá hassal és próbálják meg kinyújtani előre/oldalra mindkét kezüket (ez a foglalkozásvezetőknek is jó testedzés).:) A kisebbek üljenek rá és óvatosan gurítsuk őket előre-hátra-oldalra.
• végeztessünk gyakorlatokat babzsákkal: célbadobás, feldobás-elkapás, hempergés nyújtott vagy mellkashoz szorított karral.
• labdázzunk: feldobás és elkapás, majd ha ez jól megy, akkor kérjük meg, hogy a feldobás után tapsoljanak. Gurítsák végig a labdát egy egyenes vonalon vagy padon.
• a gyerekek körben üljenek le. Csak a lábuk segítségével próbáljanak egymásnak labdát átadni.
• vessük be a Mozgáskotta módszert a hatékonyság érdekében.
• nagyobb gyerekek esetében lehet próbálkozni a mocsárjárással: lépjenek párnára, zsámolyra. 
• biciklizzünk minél többet! Hasonlóan hasznos a roller és a futóbicikli is.

Nagyon fontos tudni, hogy a rendszeres testmozgást semmi sem pótolja! Minden óvodáskorú gyermeknek szüksége van arra, hogy megfelelő, segítő, fejlesztő mozgásban részesüljön. A mozgás ügyesedésével a finommotorikus funkciók is észrevehetően javulnak majd.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Kép forrása: bellalunatoys.com

Mozgás!

A múltkori bejegyzésben írtam a Mozgáskotta módszerről. Nagyon jónak találtam és találom azóta is, bár az otthoni, egyéni fejlesztéshez az ára egy kicsit magas (nekem legalábbis).

Mindazonáltal, maga a módszer nagyon ésszerű és a gyerekek rajonganak érte....ami érthető, hiszen színes, vicces és zenéhez, mozgáshoz kötődik.

Itthon mi is kipróbáltuk a saját, kissé fapados verziónkat, most próbálom rendszerezni az eddig tapasztaltakat.

• A talpakat filcből készítettem, összesen 24 darabot. Bár én vágtam ki, a körberajzolásnál természetesen volt segítségem.:)
• Igyekeztem mindenféle feladattal kipróbáltatni a gyerekekkel: 

- séta a talpakon.

- séta énekléssel, mondókával és tapssal összekötve.

- séta színekhez kötött utasításokkal: piros talpnál guggolás, lilánál megállás, sárgánál ugrás. Mindegyiknél tapsra indulhat tovább. Először mindig egy-egy utasítást kellett két-három körben teljesíteni, majd a legvégén az összesre emlékezni és természetesen betartani.

- séta mértani formák mentén: volt téglalap, négyzet, háromszög....

- szökdelés a talpaknak megfelelően.

- ugrás a megnevezett színű talpakra, lehetőleg minél gyorsabban.

Mivel a gyerekek nagyon élvezték, ezért mindenképpen gyakran sort fogunk rá keríteni. Hogy miért volt olyan jó?

Egyrészről azért, mert mozoghattak.:)

Másrészről azért, mert nagyon sokoldalú módszerről van szó. Fejleszti a szerialitást, mozgáskoordinációt, ritmusérzéket. A figyelemre való hatása pedig lenyűgöző volt: látni a feszült, sokáig tartó összpontosítást....:)

Pár példa a feladatokból.

A szerialitásról

Olyan sokszor belefutunk ebbe a kifejezésbe: szerialitás. De mit is jelent valójában? Komplex fogalom, mert magába foglalja a dolgok egymáshoz való viszonyát és sorrendiségét egyaránt.

A sorrendiség azonban nem csak arra vonatkozik, amit látunk! Több típusa van:

• látási szerialitás: minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk, ide tartozik. Formák, színek, számok, stb. ismétlődése, melyet a gyereknek ismételnie kell. Gondot jelezhet, ha kimaradnak, felcserélődnek elemek. Természetesen, ha egyszer-egyszer fordul elő hiba, abból nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de érdemes rá nagyobb hangsúlyt fektetni, ha több alkalommal felfigyelünk rá.
• auditív szerialitás: hallott sorrend visszaadását jelenti. Lehetnek véletlenszerűen mondott szavak, számok, mondókák, stb.. Nélkülözhetetlen a beszédértéshez, később az olvasáshoz és az íráshoz.
• motoros szerialitás: mozdulatsorok felismerése és ritmikus visszaadása....nem is gondolnánk, de az olyan mindennapi cselekvés is ide tartozik, mint az öltözködés.:) Iskoláskorban ez a tanulás egyik motorja, hiszen a látott-hallott sorozatokat meg kell jegyezni, majd vissza kell adni!

A szeralitás nagyon jól fejleszthető. Ritmikus mondókákkal, melyeket mozdulatsorokkal kötünk össze (gondoljunk csak az A part alatt c. dalra), vagy ha színes szigetelőszalagot ragasztunk a földre és kérjük a gyerekeket bizonyos mozgásfajtákra. Óvodában akár a Mozgáskotta módszer is beilleszthető a foglalkozások közé. A szükséges talpakat akár a nagycsoportos gyerekek is készíthetik kartonból. Az elkészült tappancsok jelzéseinek megfelelően mozognak. Később beiktathatóak olyan elemek, amikor bizonyos színt látva meg kell állni, vagy át kell ugrani, stb.. Mindezekkel nagyszerűen fejleszthető a figyelem, az észlelés, ügyesebbé válik a mozgás....kell ennél több?:)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A rajzolásról és kézerősítésről még egy kicsit.

Pár dolog még eszembe jutott a rajzolással kapcsolatban. Minden gyermek szeret nyomot hagyni, ez a legfőbb motiváció, amikor meglátják a ceruzát....észreveszik, ha a nagyobb tesó használja, apa-anya ír valamit és természetesen ő is utánozni szeretné. Mivel az írás-rajzolás a finommozgások magasiskolája, így rengeteg időbe kerül, míg a megfelelő szintet eléri a gyerkőc. Jó szolgálatot tehetnek a mágnestáblák. Könnyen letörölhetőek, színesek...és nem fenyeget az a veszély (legalábbis egy ideig), hogy a falra, bútorra kezd alkotni.;) A fejlődés szemmel látható, a lengőfirkát egy idő után felváltja a körök rajzolása. Kisebbik gyerkőcöm most itt jár és közben lelkesen mondogatja a Pont, pont vesszőcske mondókát.:) Ahhoz, hogy a kéz izmai erősödjenek, lehetőleg vonjuk be a gyereket minden háztartási tevékenységbe. Egy kis  körkörös törölgetés: a csukló külön mozdul a válltól és a könyöktől. Ha megmondjuk, hogy most vízszintesen vagy függőlegesen törölgessen, akkor már a téri orientációt is bevonjuk...;) Csipeszelés: célzottan a mutató és hüvelykujjat erősíti, főleg, ha olyan a csipesz, amit kicsit nehezebb összenyomni. Ahhoz, hogy az ujjak külön mozgását és koordinációját segítsük, végezhetünk ujjgyakorlatokat is, ezeket már a kisebbek is élvezik. Például:

"Egy csepp (egyet mutat mindkét kezével),

Két csepp (kettőt mutat mindkét kezével),

Öt csepp (ötöt mutat),

Meg tíz (már tíznél járunk, összes ujját mozgatja függőlegesen tartva),

Olvad a jégcsap,

Csepereg a víz!" (Vízszintesen tartja kezét és mozgatja ujjait).

Hatásos az is, ha nincs kedve a mondókához, ha egyszerűen csak az asztalra teszi a kezét és próbálja mindegyik ujját külön-külön felemelni, esetleg dobolni..:)

Gyurmázás: az egyik legjobb fejlesztő tevékenység. Annyi kapható már, de nálunk a legnagyobb sikere a só-liszt gyurmának volt. A receptet itt találtam, bár az arányokon változtattam egy kicsit, nekem kevesebb víz kellett bele. Majdnem egy délután elment az alkotással, később a Nagy mondta is, hogy fáj a keze.:D A mézeskalácssütéshez használható kiszúró formákat adtam nekik hozzá, de akár egy üres pohárral is lehet szaggatni. Nem volt türelmünk ahhoz, hogy megvárjuk, míg magától kiszárad, azért pár percre betoltuk a sütőbe. A kész formákat aztán elkezdték festeni, nagyon jól szórakoztak....persze, a konyha úszott a festékben  a művelet végére....:D 

Ezeken kívül bármit a fejlesztés szolgálatába lehet állítani, de nem győzöm hangsúlyozni, a legfontosabb a rendszeresség és az, hogy a gyerek örömét lelje, játéknak érezze az aktuális tevékenységet.