Keresés ebben a blogban

2017. április 22., szombat

Föld Napjára

Gondoltam, mutatok néhány, a Föld Napjáról szóló ötletet. Könnyen, egyszerűen és gyorsan kivitelezhetőek.;)




Kisebbek és nagyobbak számára is szórakoztató lehet elkészíteni ezt a kollázst, ráadásul különösebb előkészítést sem igényel.




A lufinyomdával a legkisebbeket lehet bevonni a munkába. Mindössze egy papírtányér, lufi, ecset és festék kell hozzá és indulhat a nyomdázás.





Ez a színező már inkább nagycsoportos, elsős gyerekek számára megfelelő. Valamivel több időt vesz igénybe, mivel átlépi a tízes számkört. Megfelelő lehet foglalkozások kombinálására, eszközzel történő számolgatás gyakorlására.


A Földet nagyon egyszerűen el lehet készíteni: egy apró kezecske, festék és egy körsablon és máris kész.

Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

Képek forrása: Pinterest.

2017. április 19., szerda

A számolási készség fejlesztése

A számolási nehézségekről, tüneteiről már korábban írtam egy posztot. Ez az írás az előző folytatásának tekinthető: próbáltam olyan ötleteket, játékokat gyűjteni, amelyek segítségével a számolási készség fejleszthető és a lemaradás mértéke csökkenthető. 
A számolás összetett gondolkodási folyamat eredménye: a gyerkőcnek figyelnie kell a számra, műveletre, sorrendre, meg kell tanulnia transzformálnia a hallott vagy látott számot, emlékeznie kell számsorozatokra, fel kell ismernie síkidomokat, testeket, stb.. A számolási készség fejlesztését már óvodáskorban el kell kezdeni: aki itt lemarad, nagyon nehezen tudja behozni hátrányát. Az iskolába lépő gyerekek közül összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga van azoknak, akik magabiztosan számolnak legalább 10-es számkörben.

Ahogy maga a számolás is összetett folyamat, a fejlesztés is akkor lesz hatékony, ha minél több csatornán keresztül zajlik. 
A számképek, formák bevésését segítheti, ha a taktilis érzékelésre alapozunk. Kartonból vágjunk ki különböző formákat és kössük be a gyermek szemét. Tapintás alapján találja ki, milyen forma van a kezében. Játszhatjuk ezt a játékot úgy is, hogy duplán készítjük el a különböző formákat. A játékosnak ki kell tapogatnia a zsákban a húzott formát, majd a többi közül meg kell mutatnia, melyiket húzta. (Természetesen, ennél a verziónál már nem kell bekötni a szemét.) Mutatás után ellenőrizzük, helyes volt-e a megfejtés. Vigyázzunk, nem szabad hangosan kimondania! Ugyanezt számokkal is lehet játszani.

A legkisebbeknek nagy mókát jelent a formabedobó játék. Dobja be és nevezzük meg együtt a formát.

A kinesztetikus érzékelés is segítheti a bevésést: mit rajzoltam a hátadra? Milyen számot írtam a hátadra? Megmondás helyett a gyerek le is írhatja, megmutathatja az adott számot, formát. Próbálhatjuk mozgással is egybekötni: tapsolj/szökdelj annyit, amilyen számot írtam a hátadra!:)

A látási emlékezet is segítségünkre lehet: a gyerekek mindig szívesebben figyelnek arra, ami színes. Írjunk fel számokat különböző színű papírra. Hagyjuk, hogy nézze egy darabig, majd vegyük el és kérdezzük meg: emlékszel, milyen szám volt a kék papíron?

A manipulatív számolás az óvodáskorban fejlődik a legintenzívebben,  ezért a műveletek elvégzését segíthetjük eszközökkel, színes pálcákkal, korongokkal, kupakokkal. Próbáljuk a feladatokat a mese köntösébe öltöztetni, pl.:
Plútó kutya és Mickey egér elment vásárolni. Plútó vett 3 csontot, Mickey kettőt.  Összesen hány csontot vettek? 
Az összeadást, kivonást segíthetjük számolós színezővel. A Pinteresten rengeteg közül válogathatunk, ha beírjuk a coloring by adding numbers kulcsszavakat.

Ideális esetben a számok sorrendje automatizálódik: egy szám látása vagy hallása után automatikusan felidéződik a következő vagy az előző szám. Előfordulhat, hogy a gyerek ragyogóan számol növekvő sorrendben, azonban visszafelé nehezen megy számára. Segíthetjük a rögzítést, ha abakusszal vagy más eszközzel támogatjuk a gyakorlást. 
A számolási készségek minél tudatosabb fejlesztése elengedhetetlen az óvodáskorban. A készségek fejlesztésének elhanyagolása több évnyi különbséget okozhat egy korcsoporton belül is. A tudatosan tervezett iskolai-óvodai munka sikeresen készítheti fel a gyerekeket a további fejlődésre és elősegítheti a hátrányok leküzdését.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2017. április 12., szerda

Ha nehéz a számolás...

A számolás képessége nem születik velünk: az életkor előrehaladtával alakul ki. Már egészen kicsik is élvezettel mondogatják, sorolják a számokat, különösen, ha közösségben is hallják. A számolás az analógiás gondolkodáshoz kötődik, a logikai készséggel együtt fejlődik. De mi van, ha a gyerek egyáltalán nem akar számolni?

Feltűnhet a pedagógusnak, ha a gyereknek gondot okoz:

  1.  a számok jelentésének megértése, 
  2. ha a számképhez nem tud mennyiséget társítani, 
  3. ha nem tudja megjegyezni a számok sorrendjét,
  4. ha összekeveri a műveletek sorrendjét,
  5. ha nem képes visszafelé számolni,
  6. nem ismeri fel vagy összekeveri a műveleti jeleket,
  7. nem képes értelmezni a több-kevesebb, ugyanannyi fogalmát,
  8. nem figyel az utasításokra,
  9. nem ismeri fel a számképet.
  10. nem tudja a síkidomokat és a testeket megkülönböztetni egymástól
  11. pontalakhoz nem tud mennyiséget társítani
  12. gondot okoz számára a  sorrend tartása
  13. nem tud csoportosítani, halmazt alkotni
  14. bizonytalanul tájékozódik térben és időben
Az óvodában a számolási nehézségek jelei már jelentkezhetnek. A gondok észlelését az okozza, hogy a megfigyelt problémák nem kizárólag erre utalhatnak, hanem egyéb részképesség zavarokra is. 
Mindezek a gyanújelek indokolják azt, hogy a pedagógus és az óvodapedagógus felhívja a szülő figyelmét a problémára. Az idejében elkezdett fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás megakadályozhatja a gyermek túlzott lemaradását és segítheti, hogy felzárkózzon kortársaihoz. A számolási készség fejlesztéséről a következő posztban fogok írni bővebben.


Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2017. április 10., hétfő

Feladattartás és feladattudat

A feladattartás és -tudat kialakítása önmagában nem igényel teendőt. Amikor egy gyermek iskolaéretté válik, nem okoz gondot számára, hogy egy-egy feladatot elejétől kezdve a végéig elvégezzen. Egy kiscsoportos óvodás még nem tudatosan gyakorolja ezt: kizárólag a feladatban rejlő örömért csinálja és csak addig, amíg kedve van. Egy nagycsoportostól viszont elvárás már, hogy tudatosan végezze el a feladatokat. De mi történik, ha ez bizony nem jellemző a gyerekre?

Éretlen az idegrendszere annak a gyermeknek, akin az alábbi tüneteket észleli a pedagógus és a szülő:

  • jó értelmi képességei ellenére alulteljesít feladathelyzetben
  • nehéz számára az egyensúlyozás
  • ügyetlen, finommotorikus mozgása fejletlen
  • képolvasási szintje nem elégséges, tőmondatokat használ
  • figyelme könnyen elterelhető a környezeti ingerekkel
  • feladathelyzetből kilép vagy el sem kezdi azokat
  • szorong, ijedős, nehezen barátkozik
  • új helyzetekre rosszul reagál
  • téri orientációja bizonytalan (keveri az előtt-mögött, alatt-felett stb. névutókat)
  • dominanciája kialakulatlan (összekeveri jobb és bal kezét)
  • emberrajza kezdetleges (testrészek hiányoznak)
A fentieken túl számos egyéb tünet fordulhat még elő, amely az éretlen idegrendszerre utalhat. Ha a pedagógus huzamos ideig észleli a fenti problémákat, a szülő egyetértésével a gyereket a helyi pedagógiai szakszolgálathoz irányíthatja állapotfelmérésre és a fejlesztendő területek meghatározására.

Amiben a pedagógus maga is segíteni tud, az a támogató, elfogadó hozzáállás a feladattudat és -tartás kialakítása érdekében. A feladattudat kialakítása következetes, szigorú munkát igényel. Apróbb lépésekkel kell kezdeni: 
  • kérjük meg a gyereket egy-egy részlet megrajzolására a közös munkában
  • adjunk gyakorlati feladatot neki (például vigye ki a tányért, papírt, szemetet, stb., majd ellenőrizzük, hogy valóban jól csinálta-e)
  • jutalmazással igyekezzünk a kívánt viselkedésformát rögzíteni: ha valamit megcsinál, azt mindig kövesse dicséret, lehetőleg olyan formában, amelynek nyoma marad
  • igyekezzünk időt szakítani az egyéni elfoglaltságra (ez még nagy létszám mellett is megoldható!)
  • a gyereket lehetőleg minél többször hagyjuk egyedül egy feladattal néhány percre, majd ellenőrizzük munkáját
  • ha azt mondja, nincs kedve csinálni, ne fogadjuk el: tűzzünk ki elé konkrét célt/időpontot, amikor a feladatot el kell végeznie. Tudatosítsuk, hogy a feladat elvégzése után lesz szabadideje. Ha az időpont eljött, ne adjunk engedményt!
  • próbáljuk ki a mikrocsoportos foglalkozási formát: 2-4 gyereknek adjunk külön feladatot és annak végrehajtását ellenőrizzük
  • igyekezzünk szerialitást fejlesztő feladatokat adni: vizuális ritmus ismétlése, mozgásformák gyakorlása (lép-zár-ugrás; lép-zár-fordul-hátrafelé lép-zár és újra fordul). A szerialitásról itt olvashatsz bővebben.

Ne feledjük: mindenkinek érdeke a szabálykövető, feladattudatos magatartás kialakítása. Egy szülő otthon hiába szoktatja gyermekét az önállóságra, ha az ehhez szükséges támogatást a közösségtől nem kapja meg. Természetesen ez fordítva is igaz: nem működhet a nevelői munka sem megfelelően, ha a szülő nem támogatja a közösségi munkát.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2017. április 6., csütörtök

Finommotorika fejlesztése játékosan, otthon

Van, amikor a szülőt értesítik az óvodában, iskolában, hogy a gyerek ügyetlen, mozgása darabos. Nem tartja a térközt, a vonalhatárokat átlépi, nem tud egyenes vonalakat húzni és még hosszan lehet sorolni, mi mindent vehet észre értő szem.

A legtöbb szülő ilyenkor kétségbeesik: mit csináljon? Válasz: mozgás! A finommotorikus fejlesztésről már ebben a posztban írtam hosszabban, most azonban olyan játékokat és eszközöket szeretnék mutatni, amelyek otthon is megtalálhatóak és egy kis kreativitással felhasználhatóak. Az otthoni foglalkozást próbáljuk minél inkább a játék köntösébe rejteni. Sok szülő abba a hibába esik, hogy azonnali eredményt akar látni, vagy úgy gondolja, egy-egy gyerek számára elegendő a heti 1-2 alkalmas fejlesztő foglalkozáson való részvétel. Ez nem így van! A fejlesztő foglalkozáson az irány kijelölése és a fejlesztendő területek meghatározása történik (természetesen játékos formában), de a szülőnek gondoskodnia kell az otthoni segítségről, gyakorlásról is. Az otthoni fejlesztő foglalkozásokról itt olvashatsz bővebben. A felzárkóztatás időt, elszántságot és türelmet igényel. Időt, mert másként kell elfoglaltságainkat beosztani, elszántságot, hogy a kezdeti nehézségek ne vegyék el a gyerek kedvét és türelmet, hogy ki tudjuk várni, amíg egy-egy készség begyakorlódik.

Milyen játékokra gondolhatunk? Kulcsszó a változatosság!


  • Ujjnyomdázzunk! Akár nyomtatható feladatokkal, akár szabadon használva ujjukat, már az egészen kicsik is szívesen részt vesznek a festős feladatokban.
  • Kérjük meg, hogy vágjon fel szívószálakat és fűzze fel őket nyakláncnak! Ha nehezíteni akarjuk, akkor meghatározott sorrend szerint kérjük a fűzést.
  • Fessünk csőtésztát, majd száradás után ebből is készíthetünk láncot, karkötőt.
  • Gyurmázzunk! Kartonra rajzoljunk alakzatokat (csigát, csillagot, sünit, stb.) és próbáljuk annak megfelelően elkészíteni. Nehezíthetjük, ha az alakzatokat körformákból készítjük el.
  • Mosogatószivacsból vághatunk ki virágokat, fákat, felhőket és ragasszuk fel képnek.
  • Használjunk papírtányérokat az alkotáshoz. Mivel merev, ezért a kicsi kezek is könnyebben boldogulnak vele. Jól ragasztható és festhető, ezért bármit készíthetünk belőle: fát, napot, tyúkot, katicát, halat.....a sornak csak fantáziánk szab határt.
  • A konyhai salátaszedő kanalat, nagyobb csipeszeket horgászbotként is alkalmazhatjuk. Egy tálba engedjünk kevés vizet és kérjük meg a horgászt, szedje ki a benne úszkáló halacskákat. 
Jó szórakozást!

2017. április 4., kedd

Együtt-működés?

Minden pedagógus találkozott már pályafutása során olyan gyermekkel, akinek nehézséget okozott a beilleszkedés kortársai közé. Az óvodai évek alatt a problémák markánsabban nyilvánulnak meg, mint a későbbiek során. Jellemző, hogy az iskolában a félénkség, visszahúzódás jelentkezik inkább.

A beilleszkedési nehézség sokféle tünetet produkálhat: a feladat megtagadásától, verbális-fizikai agresszión át, a szorongásig. A pedagógus sokszor nehéz helyzetben találja magát: hogyan próbáljon egyensúlyozni a nehézséggel küzdő gyerek és a csoport között? Nem jó választás, ha az adott gyereket megpróbálják a csoportból kizárni. A pedagógus feladata, hogy megpróbálja a gyerekek közötti különbséget csökkenteni, lehetőséget adni a csoporthoz való visszatérésre és a toleráns magatartást erősíteni. Ahhoz, hogy a gyerek visszakerüljön a csoport közösségi életébe és ne szoruljon perifériára, a pedagógusnak olyan tevékenységeket kell szerveznie, amely erősíti a csoporton belüli társas kapcsolatokat. Ennek eszköze a csapatépítő, együttműködést segítő játékok.

Az együttműködés fejlesztése sokrétű hatással jár: erősíti a feladattudatot, segíti a szabálykövető magatartás kialakulását, fejleszti a csoporttagok közötti kapcsolatot. A sikeres feladatvégzés eredményeként a gyerek szorongása csökken, önbizalma erősödik. Nagyon fontos a feladatban való részvétel következetes, szigorú kérése és a feladat elvégeztetése. A feladat teljesítése után a csoporttagok kapjanak jutalmat. A dicséret sokkal nagyobb jelentőségű, mint maga az egész cselekmény. A jutalmazásról ebben a posztban olvashatsz bővebben. Tartsuk szem előtt, hogy a csapatmunkán alapuló játék nem lehet versengő jellegű, mert ezzel pont a csoportépítő hatást veszíti el.

Mi is lehet csapatépítő játék?

  • Projektek készítése: különböző eseményekhez kapcsolódva lehet projektnapokat tartani: Föld napja, Víz világnapja. A projektek előkészítésnél lehetőleg adjunk mindenkinek külön feladatot: elég akár egy színezés kérése, segítség a projekt-tálca összeállításánál, díszek feltétele, ragasztása. A projekt készítésénél a csoporttagok egy helyen üljenek, a pedagógus köztük foglaljon helyet. Fontos, hogy ne fogadjuk a nemleges választ. Segítsünk, ha látjuk, hogy igényli.
  • Építsünk pókhálót, akár a szabadban, akár a csoportszobában. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég fák vagy bent bútorok közé zsineget kifeszíteni és azok között bujkálni.
  • Nagyobbak megpróbálkozhatnak a twisterrel. Garantált szórakozás és kacagás.
  • Egyensúlyon alapuló játékokat is kipróbálhatunk. A csoporttagok álljanak sorba és mindenki hasához tegyünk egy-egy léggömböt. Úgy kell haladniuk, hogy ne essen le és ne is pukkanjon ki.
  • Két egyforma hosszúságú léc alá tegyünk köteleket. A csoporttagok álljanak rá, fogják meg a kötelet és próbáljanak haladni. Csak akkor fog sikerülni, ha mindenki egyszerre lép és emeli fel.
  • Egy nagyobb karton 4 oldalára fúrjunk lyukakat, amelybe zsineget hurkolunk. A kartonra vágjunk 3-4 nagyobb nagyobb lyukat. A gyerekek a zsinór segítségével felemelik a kartont és egy ráhelyezett labdát próbálnak úgy irányítani, hogy egyik lyukba se essen bele.
  • Régi pokrócot is felhasználhatunk játékra: a plédet hosszában hasítsuk fel és a két végét varrjuk össze, így egy kört kapunk. Ezután kérjük meg a gyerekeket, hogy álljanak a kerékbe és próbáljanak együtt elindulni.
  • Apróbbak próbálkozhatnak  kisebb labdáknak pályát építeni csövek segítségével.
  • Ovisokkal, iskolásokkal egyaránt készíthetünk feliratokat is. Mindenki kap egy-egy A4-es lapra felragasztott betűt (ezt foglalkozás keretében is megcsinálhatják), majd állítsuk be őket egy-egy formának megfelelő helyre. Tapsra szétszóródnak, újabb tapsra gyülekeznek. Például, a Víz világnapján lehet hullámvonal, a Föld napján kör, virág, fa, stb.. 
A fenti játékokat ötletindítónak szántam. Valamennyi fejleszti a figyelmet és koncentrálóképességet, az együttműködést. A közös vidám élmények erősítik a csoporthoz tartozás érzését. A pedagógus saját kreativitásán, elszántságán múlik, ezek közül mit fog bevetni a foglalkozások során. Ne fogadjuk el, ha egy gyerek teljesen ki akar maradni vagy a csoport összezár előtte. A pedagógus egyik legfontosabb kötelessége, hogy a közösségi életre felkészítse a gyerekeket és a játékon keresztül segítse ennek megélését és gyakorlását.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/