2. ajándék!

Ahogy ígértem, ma sor kerül a 2. ajándékra is. Ez már jóval nehezebb, mint az előző, inkább iskolás gyerekeknek (1-2. o.) ajánlom. Nagy vesszőparipám a matematikai tudás elmélyítése és meg vagyok győződve róla, hogy a matek jóval kevésbé lenne mumus tantárgy, ha az alapok rendben lennének. A számolási nehézségek, gyengeségek hátterében zömével a tanulási folyamat elején kell az elakadást megkeresni, csak  jóval kevesebben tartoznak a valódi diszkalkuliások közé. A diszkalkuliának vannak olyan sajátosságai, amelyek alapján elkülöníthető a számolási gyengeségtől, képességgyengeségtől.

A matematikai tudás alapja a megfelelő algoritmus elsajátítása és beépülése. Például: 1+1=2; 10+10=20, 100+100=200, stb. Ugyanez igaz a szorzás-osztás elsajátítására. A magasabb matematikai műveletek elvégzése fejlett térlátást, kombinatorikai készséget igényel, amelyek jól fejleszthetőek akkor, ha az alapozás is rendben zajlott. ;)

Ez a feladat nagyon nehéz, mert elmélyült figyelmet kíván. Már az is elég, ha a gyerkőc egyszerre csak egy feladatot végez el, míg a figyelmetlenebb kisdiákoknak elegendő 2-3 sort egyszerre végigcsinálnia. 

A feladatlap innen tölthető le!

Miért jó? Mert segíti a matematikai műveletek automatizálódását, a gondolkodás gyorsítását, a figyelmet és nem utolsósorban erősíti a sortartást azzal, hogy mindegyik számot figyelembe kell venni.  A feladatban lehet vízszintesen, de akár függőlegesen is haladni. Számolásra fel! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az időablakok

Sokszor találkoztam már olyan kérdésekkel, amelyek az idő múlását és szerepét firtatták:

- Elég lesz ennyi idő a fejlesztésre?

- Nem túl korai ez még?

- Nem túl késő már?

- Mikor lesz látható eredménye?

Valamennyi fejlődési fázis egy adott időtartományban kezdődik és akkor fejlődik a legintenzívebben. Jó példa erre a mozgásfejlődés: a születés után már elkezdődik és folyamatosan halad a nagymozgásoktól a finomabb manipulációk felé.

A nyelvi készségek fejlődése szintén a korai időszakban a legmeghatározóbb. Biztosan ismerjük, amikor a gyerekek szókincse szinte napról-napra bővül és egyre választékosabban fejezik ki magukat.

A születéstől kezdve a gyerekek agyában számtalan idegpálya alakul ki, amelyek a két agyfélteke közötti információáramlást biztosítják. Az életkor előrehaladtával azonban az agy egy idő után csak azokra az idegpályákra fog támaszkodni, amelyeket folyamatos inger ért, a többi "elsorvad". Az értelmi fejlődés és a mozgásfejlődés közötti kapcsolat régóta ismert: már Piaget is leírta, hogy a belső érési folyamat külső ingerekkel jelentősen befolyásolható, gyorsítható.

A fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha sikerül az adott időablakot "elkapni" vagy intenzív fejlesztéssel folyamatosan stimulálni az idegrendszert azért, hogy a felfedezett problémákat oldják és a fejlődést beindítsák. 

Mit tehetünk? Először is, igyekezzünk aktív életvitelt biztosítani a gyerek részére. Másodszor, ha már jelentkeztek az idegrendszeri érintettség jelei, akkor próbáljunk segítséget kérni szakembertől és teljesítsük a kért utasításokat. A nem kezelt hiányosságok az iskoláskorra folyamatosan egymásra rakódnak és tanulási zavarok kialakulásához vezethetnek. 

Általánosságban véve elmondható, hogy valamennyi fejlesztés kb 10 éves korig a leghatásosabb. Fejleszteni később is lehet, azonban a hatásfok és várható eredmény is csökken.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Egy kis karácsonyi ajándék - tőlem Nektek

 Kedves Olvasóim!

Mivel karácsony van, ezért most én is szeretnék kedveskedni Nektek. Hálás vagyok, hogy ennyien követitek és olvassátok a blogot, örülök neki, hogy hasznosnak találjátok a bejegyzéseket és játékötleteket. Már írtam egyszer, hogy szabadidőmben kiadványszerkesztéssel foglalkozom. Sőt, egyszerre két irányba is elindultam (ezért is haladok lassabban... ;)). Ezekből szeretnék egy kis ízelítőt mutatni számotokra.

Az alábbi linken egy karácsonyi figyelemfejlesztő feladatlapot találtok ovisok, iskolába készülők részére, ahonnan egyszerűen és könnyen letölthetitek. A két ünnep között még jelentkezem hasonló ajándékokkal, érdemes lesz figyelni az oldalt. ;)

Fontos! A feladatlap csak ma éjfélig érhető el! 

A feladatlap innen tölthető le!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Karácsonyfadísz fonalból

 Már csak néhány nap van karácsonyig, ilyenkor már javában vásároljuk vagy rendeljük az ajándékokat..Ez a karácsony viszont mindenkinek más lesz. A srácaim szerettek volna valamilyen apróságot készíteni a mamáknak-papáknak, így arra jutottunk, hogy karácsonyfadísz lesz a befutó.

A kiválasztott végtelenül egyszerű, tokkal-vonóval félóra alatt elkészült. Egy cipődoboz tetejét használtam fel hozzá, abból vágtam ki a háromszögeket, amelyekből a fenyőfák teste készült. Ezután már csak zöld fonallal körbe kellett tekerni a formákat. 

El lehet készíteni úgyis, hogy nem ragasztózunk, hanem ügyesen eldolgozzuk a fonal végét. Ez nekünk nem sikerült, meg persze véletlenül sem sikerült megfelelő hosszúságot vágnom, ezért ragasztópisztollyal tüntettük el a kikandikáló végeket. Akasztót szintén így ragasztottunk rá.

A díszítéshez hópelyheket választottunk mindenféle csillámos színben. A gyerekek ezt a részt élvezték a legjobban. Mivel a hópihék öntapadósak voltak, ezért külön ragasztással nem kellett bíbelődni. A végeredmény pedig nagyon látványos lett. A fiúk repestek örömükben, hogy ők is tudnak saját ajándékot adni a nagyszülőknek. :)

 Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

25 kérdés az iskolaérettségről

Decemberben járunk, amikor a szülőket egyre jobban foglalkoztatja az iskolába lépés kérdése. Van, aki biztosan halasztani akar, van aki biztosan iskolába engedi gyermekét és van a bizonytalanok csoportja. A bizonytalanság abból származik, hogy a gyermek képességei egyes területeken jók, az átlagnak megfelelőek, míg más készségei elmaradást mutat.

Az alábbiakban 25 kérdéssel szeretnék segíteni a bizonytalanság oldásában. Arra kérem a szülőket, hogy próbálják objektíven nézni a gyerek képességeit, ne tegyék hozzá magukban, hogy "én is ilyen voltam!" vagy "A nagyapjára ütött!", stb. igazoló, önnyugtató mondatokat. Az objektivitás sajnos a legnehezebb ebben a helyzetben, de meg kell próbálni levenni a rózsaszín szemüveget.

Lássuk a kérdéseket!

1. Gyermekem mozgása ügyes, harmonikus, ruganyos?

2. Gyermekem mozgása bizonytalan, esetlen, merev?

3. Egyensúlyérzéke jó? Biciklizik, rollerezik, hintázik?

4. Egyensúlyérzéke bizonytalan?

5. Különböző járásformákat képes bemutatni?

6. Páros lábon, egy lábon ugrál?

7. A különböző közösségi feladatokban részt vesz? Elfogadja az utasításokat vagy figyelmen kívül hagyja?

8. Tud alkalmazkodni a közösség szabályaihoz?

9. Tudja kezelni, elfogadni a kudarcot?

10. A nevelői, szülői kéréseket teljesíti vagy a felét elfelejti?

11. Tud a felnőtt kérdésekre megfelelő választ adni vagy ragaszkodik saját gondolatmenetéhez?

12. Saját alapadatait tudja-e?

13. Van-e barátja? Hogyan illeszkedik a közösségbe?

14. Beszéde érthető, hangot nem téveszt?

15. Tud főfogalom alá konkrétumot rendelni? (Pl. orgona, ibolya tulipán ->virágok).

16. Ismeri-e legalább 5-ig a számokat, számképeket, mennyiségeket?

17. Érti-e a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmát?

18. Tud-e ritmust visszatapsolni, szavakat tapsolással tagolni?

19. Szívesen részt vesz kézműves tevékenységekben?

20. A ceruzát megfelelően fogja?

21. Próbál önállóan rajzolni, színezni?

22. Megbízhatóan szoba- és ágytiszta?

23. Testileg fejlett? A fogváltás elindult?

24. Érzelmi kiegyensúlyozottak? Indulati kitörései vannak? 

25. Vágyik-e már iskolába?

Ezek a kérdések természetesen nem fednek le mindent, de jó támpontot nyújtanak gyermekünk iskolaérettségére vagy -éretlenségére vonatkozóan. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Irány az iskola! Vagy mégsem?

 A karácsonyon túl egy egészen másik dátum is közeleg a naptárban: az a nap, amikor a szülőknek döntést kell hozniuk arról, engedjék-e gyermeküket iskolába vagy inkább maradjon a csemete még egy évet az óvodában.

A tavaly érvénybe lépett szabályozásnak megfelelően minden gyermek tanköteles, aki 2021. augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. A halasztásra vonatkozó eljárást a szülő indíthatja meg, melyről az Oktatási Hivatal hoz döntést. A döntést megváltoztatni nem lehet semmilyen irányban: tehát, ha valaki úgy látja, gyermeke eleget fejlődött az iskolába lépéshez szeptemberig és ezért mégis iskolába küldené, nem teheti meg. Ugyanez fordítva is érvényes.

Nem szükséges külön eljárást indítani, ha a gyermek már korábbi szakértői véleménnyel rendelkezik (jan. 15-ig kiállított) és ebben szerepel az iskolakezdés halasztására vonatkozó javaslat. Ha a gyermek nem rendelkezik ilyen véleménnyel, akkor a szülő 2021. január 1. után indíthatja meg az eljárást. Előtte hiába adja be a kérelmet, nem veszik figyelembe. A beadás határideje 2021. január 15.

A kérelmet a Hivatal felületén található űrlapon elektronikusan kell kitölteni. A kérelem 2021. január 1. után érhető el az Oktatási Hivatal honlapján. Továbbítani lehet ügyfélkapun keresztül vagy postai úton. Mindkét esetben csatolni kell hozzá azokat a dokumentumokat, amelyekkel indokoljuk a gyermek halasztási kérelmét: orvosi, szakorvosi vélemény, pedagógiai, gyógypedagógiai jellemzés.

A kérelem elbírálása 30 napot vesz igénybe.

További információó az Oktatási Hivatal honlapján található: www.oktatas.hu

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Karácsonyi képeslap

Ez a poszt az egyik kedvencem. Szeretném megmutatni, hogyan készíthetünk néhány pillanat alatt egyszerű, mégis csodás karácsonyi képeslapot. :)

Ez a lap némi előkészületet kíván. Kell hozzá száraztészta - szinte mindegy, milyen, én fodros metéltet használtam, de ugyanúgy jó a szélesmetélt vagy az orsótészta is. 

Színes kartonra ragasszuk fel a tésztákat fenyőfa formába. 

Célszerű vagy feketét vagy sötétkéket, esetleg sötétbarnát választani, mert annál látványosabb lesz az eredmény. 

Ha ez kész, akkor óvatosan fessük ki sötétzölddel a tésztadarabokat.

Mielőtt megszárad, szórhatunk rá kristálycukrot, sót vagy csillámport. Míg szárad, addig kifesthetjük a lap többi részét.

Örömteli alkotást kívánok mindenkinek!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Mozgás - bent?!

Most, hogy egyre jobban hűl a levegő, inkább bent tartózkodunk. A mozgásról azonban ekkor sem kell és szabad lemondanunk. Az alábbiakban 20 olyan ötletet szeretnék mutatni, amely odabent is éppúgy játszható, mint kint és észrevétlenül ügyesíthetjük gyermekünket - közben pedig jól szórakozhatunk. A játékok eszközigénye csekély, próbáltam olyanokat válogatni, amelyek otthoni eszközökkel is megvalósíthatóak. Lássuk, melyek ezek!

• dobjunk célba vödörbe /tálba! Lehet labda, zoknigombóc is.
• egy labdát szorítsunk a hasunk közé és próbáljuk együtt vinni! Labda helyett vihetünk lufit is.
• ugyanezt kipróbálhatjuk a homlokunk közé szorítva is!
• álljunk vagy üljünk egymás mögé és adjuk előre, majd hátra a labdát! Lehet fekve is! :)
• tegyünk fonalat/ugrókötelet a földre és gurítsuk rajta végig a labdát! Próbáljuk előre, utána hátra!
• játszunk léggömbbel! Próbálhatjuk csak kézzel vagy csak lábbal, vagy felváltva is.
• feküdjünk le a földre és azzal a lábbal rúgjuk a lufit, amelyet mondják.
• talicskázzunk!
• utánozzunk állatokat! Hogyan jár a medve, hogyan ugrik a béka, a nyúl, hogyan repül a madár, ügessünk, mint a ló, stb.
• toljuk össze a székeket és kússzunk át alatta!
• próbáljuk ki a különböző járásformákat! Sarkon, lábujjhegyen, külső és belső talpélen.
• táncoljunk együtt más-más tempójú zenére!
• gyakoroljuk a pókjárást, rákjárást! Nehezíthetjük, ha közben valamit vinni kell.
• játszunk szoborjátékot! Az nyer, aki valóban mozdulatlan marad.
• minigolfozhatunk egy fakanállal és egy kisebb labdával vagy ping-pong labdával.
• játszunk Erre csörög a diót!
• zoknigombócokat dobáljunk lepedőben vagy plédben!
• tereljünk légycsapóval zoknikat, labdákat!
• ragasztószalagot ragasszunk a padlóra és annak mentén járjunk, ugráljunk!
• utánozzuk egymást! Ez a legjobb észrevétlen torna a világon! ;)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A mozgás- és beszédfejlődés összefüggései

A babák már életük első pillanatától kommunikálnak környezetükkel. Mozgásukkal is azt "közlik", miben szenvednek hiányt: éhesek, szomjasak, fáj a pocakjuk... Ahogy telik az idő, a mozgás egyre inkább szándékossá válik: a folyamatos mozgás egyidejűleg hat az idegrendszer számos területére: az egyensúlyra, a finommozgásokra. A finommozgások fejlődése a száj körüli izmok fejlődését is magába foglalja, azokat, amelyek a későbbi helyes artikulációért felelősek.

A nagymozgások fejlődésének elmaradása látványosabb, mint a finommozgások elmaradása. Érdemes azonban előre gondolkodni: a nagymozgások fejletlensége, egy-egy mozgásforma kimaradása (kúszás-mászás) kb. 70%-os valószínűséggel lesz hatással a beszédfejlődésre is. A mozgásfejlődési lemaradást okozhatja a lassabban érő idegrendszer. 

Azoknál a gyerekeknél, akik iskolába lépés előtt állnak és valamilyen beszédfejlődési zavar figyelhető meg, az esetek túlnyomó többségében mozgásfejlődési lemaradás is fennáll.

Mit tehet a szülő ebben az esetben? A gyermek megsegítését minél hamarabb el kell kezdeni. Az idegrendszer érését elsősorban mozgással lehet elérni. A célzott mozgás jó hatással van a nagy- és finommozgások fejlődésére, ugyanakkor a beszédfejlődést logopédiai foglalkozásokkal is támogatni kell. Tévedés azt hinni, hogy egyik kiváltja a másikat! A kétirányú foglalkozás együttesen fejti ki leginkább hatását, különösen akkor, ha az otthoni gyakorlás sem marad el.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Ha tudtam volna...

Sokszor nekifutottam ennek a bejegyzésnek, hogyan is próbáljam összefogni azokat a korai jeleket, amelyek a szokásostól eltérő fejlődésről árulkodnak. Először azt szeretném tisztázni, mit jelent az átlagos, vagy tipikus fejlődés. 

Az átlagnak megfelelő fejlődés sokféle lehet: mozgás szempontjából, érzelmi szempontból, neurológiai szempontból is szokták vizsgálni. Az átlagos fejlődés mindig egy adott - viszonylag tág - tartományban mozog, az ettől a tartománytól való eltérést szoktuk vizsgálni. 

Mégis, a legelső dolog a szülői gyanú. Miért nem fordul meg ez a gyerek, pedig már 8 hónapos? Miért borul fel még mindig ülés közben? Miért nem szól egy kukkot sem, pedig már két éves?! Nem tud megülni egy percre sem! Folyton csak eldobálja a játékait! Sosem néz a szemembe...

Nagyon sokszor előfordul, hogy a környezet a szülői gyanút próbálja elbagatellizálni, vagy éppen a szülő törekszik kissé homokba dugott fejjel a probléma felismerésének és tudomásul vételének elodázására. Ilyenkor találkozhatunk a lusta ez a gyerek!, majd kinövi!, én sem tudtam figyelni!, én is ilyen ügyetlen voltam! - hoz hasonló megjegyzésekkel. Az átlagostól eltérő fejlődésmenet azonban csak kevés esetben változik magától. Jellemző, hogy az egyes problémákra továbbiak rakódnak, így az elmaradottság rövidesen a tágabb környezet számára is nyilvánvalóvá válik. Az első gyanújelektől számítva több év is eltelhet, mire kiderül, mi is a gyerek gondja, hogyan, milyen eszközökkel lehet segíteni rajta.

Az alábbiakban szeretném a leggyakrabban felmerülő gyanús jeleket bemutatni. Ha a szülő akár többféle gondot is azonosít, célszerű a helyi pedagógiai szakszolgálatokhoz, illetve gyógytornászhoz és házi gyermekorvoshoz fordulnia, minél hamarabb.

A mozgással kapcsolatos tünetek:

• túl későn kezdődő mozgásfejlődés 
• kimaradó mozgásformák (kúszás, mászás)
• túl gyors mozgásfejlődés
• a kezek folyamatosan ökölbe szorítva vannak
• hipotón izomzat (ezt gyengeségként vesszük észre)
• fennmaradó primitív reflexek
• kitárt karokkal repülőzik hason fekve, esetleg a lábát is felemeli hozzá
• lábaival nem rugózik, ha szilárd felületet ér
• asszimetrikusan mozog
• tárgyakért nem nyúl 
• nem áll fel 1 éves koráig
• nem képes nyugton maradni, rövid ideig sem
• mozgása nem nyugodt, állandóan rohan
• lábujjhegyen közlekedik
• repetitív mozgás (hintázás, repkedő kezek, különösen izgatott állapotban)

A szociális-kommunikációs területen jelentkező korai tünetek:

• nem reagál a felé hajoló felnőttre
• nem viszonozza a mosolyt (ez már néhány hét alatt jelentkezhet, az egészen piciknél)
• nagyon nehezen lehet megnyugtatni
• válogatós, csak néhány típusú ételt hajlandó fogyasztani
• nehezen lehet játékba bevonni (nem játszik utánzós játékot, nem vagy alig lehet közös tevékenységbe bevonni)
• nem figyel fel környezete érzelmi reakcióira 
• nem tart szemkontaktust
• későn induló beszédfejlődés
• egyes szám 3. személyben beszél magáról
• visszhangként utánozza, amit hall, ragokat, toldalékokat téveszt
• nem beszélget másokkal, inkább saját gondolatait monologizálja
• sajátos érdeklődési kör
• beszűkült érdeklődés
• furcsa hanghordozású beszéd
• saját nevére nem figyel oda
• ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, a változásokat nehezen viseli
• nem kötik le a játékok, nem mélyed el semmilyen tevékenységben
• csak a játékok egy bizonyos részletére figyel (kerékre, apróságokra)

Ezek a tünetek korántsem teljeskörűek. A legfontosabb az, ha a szülő ezek közül többet azonosítani tud gyermeke viselkedésében, fejlődésében, akkor kövesse megérzéseit és kérjen segítséget. Próbálja egy kis távolságról szemlélni a felmerülő tüneteket és mérlegelje, mióta állnak fenn. A szülő ösztönét nem lehet becsapni, ezért ne hallgasson az elbagatellizáló "tanácsokra", megjegyzésekre. A gyerek érdeke a minél gyorsabb problémafelismerés és a célzott fejlesztés megindítása.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szenzoros érzékenységről

Az előző posztban már írtam a szenzoros integrációs zavarról. A szenzoros érzékenység jól fejleszthető, de a tünetek részben megmaradnak. A terápia során az idegrendszer ingerlésével és ezáltal érlelésével a gyerek képessé válik a számára zavaró tényezőkön könnyebben "túljutni" és kevésbé érzékenyen fog azokra reagálni. Maga a szenzoros érzékenység általában más zavarhoz társul: figyelemzavaros hiperaktivitáshoz, autizmushoz, tanulási zavarokhoz és beszédfejlődési zavarokhoz.

A szenzoros integrációs terápia alapjait Jean Ayres fektette le. A módszer lényege, hogy a különböző érzékszerveket, amelyeken keresztül a ingereket veszünk fel a külvilágból, egységes rendszerbe szervezi. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a gyereket lehetőleg szabad játékon keresztül minél több inger érje, ezért pozitív élmények közben lassan megtanulja, hogyan küzdjön meg a számára nehezebb helyzetekkel. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy támogatni kell a gyerek mozgását elsősorban az egyensúlyt próbára tevő szituációkban:

• hintázzon plédben, függőágyban vagy csak egyszerűen hintán
• használjon ugrilabdát
• ugráljon trambulinon
• egyensúlyozzon pallón, másszon fára,
• ha van lehetőség, akkor lovagoljon.
  
  
  

Meg kell ismertetni minél többféle anyaggal, ezért

• fessen az ujjával
• gyurmázzon, gyúrja a tésztát
• tépjen papírt
• homokozzon
• válogasson különböző terményeket (borsót, sárgaborsót, babot)
• járjon különböző felületeken mezítláb: pléden, padlón, nyáron fűben, homokon.

 Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szenzoros érzékenység

Az utóbbi időben egyre többször hallhatjuk ezt a kifejezést: szenzoros érzékenység. Sokszor nem tudják a szülők hová tenni, ha gyermekük feltűnően reagál egy-egy ingerre: ordít a porszívótól, befogja a fülét, ha szól a rádió, gyűlöli a címkéket a ruhában...és még hosszan lehetne sorolni a példákat. A túlzott reakciók pedig menetrendszerűen kényelmetlen helyzetet teremtenek: a szülő nem érti, gyermeke miért viselkedik úgy, ahogy és a gyerek sem érti, miért nem kap segítséget.

A tünetek hátterében az idegrendszer eltérő működése áll: az agy feladata, hogy a környezetből érkező információkat észlelje, megfelelően feldolgozza és rendszerezze, majd a megfelelő választ aktiválja.Ha ezek közül bármelyik részben zavar támad, az a többi egység működésére is hatással lesz.

A szenzoros érzékenység változatos tünetekkel járhat: megmutatkozhat a mozgásban, ha

• a gyerek ügyetlen, finommotorikája fejletlen
• állandóan baleset éri
• nehéz számára a mozgás összerendezése
• kerüli a hintázást, mászókázást
• kifejezetten fél a magasságtól

Megmutatkozhat a mindennapi tevékenységekben, ha

• gondot jelent a cipőfűző bekötése
• a tisztálkodás nehezen megy egyedül
• a szobatisztaság nem alakul ki óvodáskor végéig
• nem tud fogat mosni

Megmutatkozhat a tanulási képességekben, ha

• a figyelem nem megfelelően működik, nem alakul ki a szándékos figyelem
• a viselkedés impulzív marad
• szókincse fejletlen, amihez később gyakran társul beszédértési zavar

A leggyakrabban pedig a közönséges mindennapi helyzetekben:

• nem kedveli a számára szokatlan helyzeteket: új ruha, más ebéd
• kerüli a hangos zajokat: háztartási gépek, hangszerek, rádió hangját kifejezetten nehezen viseli
• gyűlöli a ruhák tartozékait: a címke, a gombok, a cipzár mind zavaróan hat rá
• 
  nem szeret semmit, amitől egy kicsit is koszosabb lesz: a homokozás, sarazás, festés, stb. mind olyan tevékenység, amelyet igyekszik elkerülni. 

A jó hír azonban az, hogy a szenzoros integrációs zavar fejleszthető, azonban sok türelmet és elszántságot kíván. A következő posztban ezekről fogok bővebben írni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A hallási figyelem fejlesztése

A hallási vagy másnéven auditív figyelemről már korábban olvashattatok bővebben. A hallási figyelem fejlesztésénél az a kulcs, hogy valóban a hallásra koncentráljunk és ne hagyjuk, hogy a látvány is segítse a gyerekeket a feladat megoldásában.

1. Hangdifferenciálás: mondjunk hangokat a gyereknek. Magánhangzópárokkal kezdjük, például a-á-val. Ügyeljünk a pontos artikulációra. Kérjük meg, hogy ha az 'a'  hangot hallja, emelje fel a bal kezét, ha az 'á' hangot, akkor a jobb kezét. Ha így jól megy, akkor kérjük meg, hogy forduljon meg, így már valóban csak a hallására hagyatkozhat. Ezt a játékot bármilyen hangpárral játszhatjuk. Saját óráimon ugyanezt a játékot fitballon ülve szoktam játszani a gyerekekkel, így közben a vesztibuláris rendszer is dolgozik.

2. Kulcsszó megadása: több másik szó közül emeljünk ki egyet, amelyet ha meghall, ugrik egyet, vagy tapsol, koppant. Ha egy szóval már jól megy, akkor adhatunk meg új szót. Ebben a feladatban az emlékezet is fejlődik.

3. Szópárok felismerése: hasonló hangzású szavakat gyakoroljunk, pl. bab-pap, kor-kór, doboz-toboz. Magyarázzuk is meg a szavak jelentését. 

4. Hangdifferenciálás hangszerek segítségével: a feladat alapvetően ugyanaz, mint az 1. esetben, azzal a különbséggel, hogy hangszer hangját kell megkülönböztetni. Ez vonatkozhat a hang mélységére és magasságára vagy ugyanannak a hangnak a hosszúságára is. Ezt a játékot is célszerű háttal játszatni, mivel a látvány megkönnyíti a feladat teljesítését. Használhatunk furulyát, xilofont, stb..

5. Rövid történet mesélése: valóban rövid történetet meséljünk, amely néhány mondatból áll. Kérhetjük, hogy mondja el ő is a mesét, vagy rákérdezhetünk különböző elhangzott részletekre is. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Őszi pontfestés - finommotorika fejlesztése játékosan

Ebben a posztban azt szeretném megmutatni, milyen könnyen és észrevétlenül lehet fejleszteni a finommotorikus képességeket egy kis festéssel. A téma tulajdonképpen bármi lehet, a lényeg az, hogy pontszerűen fessünk, lehetőleg fültisztító pálcika segítségével. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, vékonyabb ecsettel is próbálkozhatunk.

Miért jó? Mert

- a vékony pálcika megfogása már a helyes ceruzafogást készíti elő

- az időbeli sorozatokról könnyebb így tanulni (évszakok)

- ha sorrendet kell tartani, akkor a szerialitást is fejlesztjük

- fejleszti a kreativitást

- látványos az eredmény, ezért minden gyermeknek sikerélményt nyújt.

Festésre fel! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az auditív figyelem

 Az iskolai munkában az auditív, vagyis a hallási figyelem legalább olyan nagy szerepet játszik, mint vizuális párja. Nélkülözhetetlen, hogy a tanulók pontosan megértésék, milyen utasításokat kaptak, hogy kövessék az instrukciókat, mert anélkül nem tudnak együtt haladni a többiekkel.

A hallási figyelem alapja az, hogy a gyerek megtanulja felismerni a különböző hangokat és ezeket egyértelműen azonosítani is képes a későbbiekben is. Megtanulja, hogyan cseng a mikrohullámú sütő, mennyire zajos a porszívó, stb. Ezt a jelenséget nevezzük hallási alakállandóságnak. Enélkül a későbbiekben sem az írás, sem az olvasás elsajátítása nem lehetséges. 

A hallási differenciálás szintén fontos képesség. Azt jelenti, hogy többféle egyszerre érkező zajból ki tudjuk szűrni a lényeges információkat. Gondoljunk bele: egyszerre magyaráz a pedagógus, zizeg a papír, valaki forgolódik, leesik a ceruza, Pistike kérdezősködik...ebből az információhalmazból kell kiemelni azt, ami valóban fontos.

A hallási figyelem és a téri tájékozódás fejlődése szorosan összefügg: már a baba is abba az irányba fordítja fejét, ahonnan hangot hall. Később ez már tudatossá válik: a hang alapján az irányt is azonosítani tudjuk: nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani, ha valaki mellettünk vagy a hátunk mögött beszél, de ezt a készséget használjuk akkor is, ha egy érkező kocsi hangjára figyelünk - bár még nem látjuk, de az irányt már tudjuk. 

A hangok sorrendje is nagy jelentőséggel bír: az egymás utáni hangokból következtetünk automatikusan az események sorrendjére is. Autó hangját halljuk, csapódik a kocsi ajtaja, nyílik a bejárati ajtó -> apa hazaért a munkából. 

Ezeket a képességeket, készségeket együttesen, automatikusan használjuk mind a mindennapi, mind az iskolai munkában egyaránt. Ha valamelyik területen zavar figyelhető meg, az az összes többi teljesítményre hatással van. Hogy az auditív figyelmet hogyan érdemes fejleszteni, a következő posztban írok részletesen.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A lassú munkatempó

 Az egyik leggyakoribb probléma, amire a pedagógusok felhívják a figyelmet, az a lassú munkatempó. 

- Állandóan lemarad...

- Hamar elfárad...

- Nem tudja követni az elhangzottakat...

- Jól csinálja, de olyan lassú...

Önmagában a lassabb tempójú munkával nincs gond, egészen addig a pillanatig, amíg nem akadályozza a teljesítményt. Problémát akkor jelezhet, ha huzamosabb ideig fennáll és egyéb tünetek is megfigyelhetőek mellette. A lassú munkatempó sok probléma egyik tünete lehet, de ezeket a gondokat alapvetően három csoportra bonthatjuk:

• motoros problémákra, amikor a lassúság mellett nehézséget jelent a tájékozódás térben és időben, az egyensúly megtartása; a finommozgások görcsösek, a nagymozgások darabosak és hirtelenek. Általánosságban véve, a mozgás ügyetlen, a gyerek esik-kel, folyton balesetek érik.
• tanulási képességekkel kapcsolatos problémákra, amikor a megismerő funkciókban van elakadás. Ilyen az észlelés, amikor már sérülten kerül be az információ; a figyelem megtartása és irányítása; a lényegkiemelés képességének sérülése.
• pszichés problémák, amikor a lassú tempó legfőbb oka a megfelelni vágyás, az alacsony önértékelés. Emiatt a gyerekek képesek akár lyukasra radírozni a füzetet, mert egy-egy forma még mindig nem tökéletes, nem olyan precíz, ahogy ezt önmaguktól elvárnák és ahogy feltételezik, hogy elvárják tőlük.

Önmagában a lassabb tempót nem lehet pusztán gyakorlással kiiktatni, érdemesebb inkább komplexen szemlélni a megjelenő tüneteket. A sok gyakorlás akkor segíthet, ha semmilyen egyéb problémát nem lehet azonosítani. Minden más esetben célszerű segítséget kérni.

 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A vizuális figyelem

 A vizuális vagy a látásra épülő figyelem az egyik legjobban fejleszthető és alakítható terület a tanulási folyamatokban. Miért olyan fontos? Mert célzott vizuális figyelem nélkül nem tudunk lemásolni egy mondatot, elolvasni egy sort, elmondani egy látott számsort. Nem ismerjük fel a közlekedési táblákat, nehezen igazodunk el menetrenden, térképen...Maga a vizuális figyelem több részterület összehangolt működéséből áll.

A vizuális figyelem egyik alapja az alakállandóság. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alakzatokat, formákat bármilyen formában felismerünk. Például, egy háromszög akkor is háromszög marad, ha fejre állítva, vagy oldalra fordítva szemléljük. 

A vizuális figyelem másik sarokköve a látásra épülő észlelés, vagy másnéven vizuális percepció. A percepció fejlesztésének egyik legkönnyebb lépése környezetünk alapos megfigyelése. A természeti jelenségek, a felszíni formák, a növények, virágok részei, mind segítik a vizuális figyelem és észlelés fejlődését. Ugyanez igaz a változás megfigyelésére is. Próbálkozhatunk olyan játékkal, amikor egy dolgot megváltoztatunk a polcon, asztalon, akár egy másik gyereken és ezt meg kell találnunk. A játékok során törekednünk kell mind az azonosságok, mind a különbségek felismerésére. A tudatos keresés fejlődésével egyre könnyebbé válik az iskolai munka is. 

Ahhoz, hogy a vizuális figyelem hatékonyan működjön, szükség van a látásra épülő emlékezet megfelelő működésére is. Diszlexiások, diszgráfiások esetében ez a terület alulműködik, ez az oka annak, hogy többször tévesztenek betűket. Az emlékezet szorosan összefügg a vizuális sorrendiséggel. Tehát, nem elég pusztán emlékezni egy adott formára, hanem egy komplett sorban fel is kell idézni. Jellemzően itt is megjelennek a betűcserék, a sorozat létrehozásának problémái, a vonalrendszerben való tájékozódás nehézségei.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A síkbeli tájékozódás fejlesztése

 A síkbeli tájékozódás fejlesztése elengedhetetlen az iskolai munka során. Ez az a terület, amely minden tanulási folyamat során előkerül: másolásnál, táblázat kitöltésénél, vonalrendszerben történő eligazodásnál...

Néhány egyszerű lépéssel segíthetjük gyermekünket ebben. Ahhoz, hogy a segítség valóban hatékony legyen, érdemes megvizsgálnunk, hogy a gyerkőc valóban biztosan ismeri-e saját testrészeit és meg tudja különböztetni a jobb és bal oldalát. Ha már itt elakadásra vagyunk figyelmesek, addig felesleges tovább haladnunk, hiszen amíg ez a terület nem zárkózik fel, addig a tájékozódás sem lesz megfelelő. 

A síkbeli tájékozódást megkönnyíti a térbeli orientáció fejlettsége: itt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyerek ismeri-e pontosan a viszonyszavakat és tudja-e őket alkalmazni. 

Az alábbi ötletekkel, játékokkal segíthetjük, hogy síkbeli tájékozódás fejlődjön:

• testrészek azonosítása saját magukon és másokon
• testrészek azonosítása tükör segítségével
• robotjáték (haladj, amerre mondom)
• legózás (az építés folyamata)
• testrészeket, irányokat tanító mondókák elsajátítása
• elrejtett tárgyak keresése polcon a hely megnevezésével (pl. a traktor a maci és könyv között van; a labda az alsó polcon van, stb.)
• ugrálás nyilakon vagy talpakon az irány megnevezésével
• a környezeti jelenségek megfigyelése: mit látunk fent, mi van a talpunk alatt?

Ha a gyermek már valóban magabiztosan tájékozódik a térben és pontosan azonosítani tudja testrészeit és a jobb-bal oldalt is, akkor érdemes elkezdeni a síkbeli munkát is. A papírra bal oldalra rajzoljunk szívet, a jobb oldalra kezet. A vonalrendszerbe rajzolhatunk a sor elejére házikót lefelé vezető lépcsővel és felszálló füsttel: itt azt tudatosítjuk, hogy csak a ház vonalában írunk, csak néha megyünk a pincébe (pl. a j, f, stb. betűk írásánál), de sosem szállunk fel a füsthöz. ;) Célszerű először nagyobb méretben próbálkozni, én kottalapot szoktam használni addig, amíg a gyerekek meg nem szokják a vonalbeosztást.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Tájékozódás a síkban

 Amikor elkezdődik az iskola, a gyerekek egy sor újdonsággal találják szemben magukat. Nem csak ceruzát kell fogniuk, de azzal még el kell kezdeniük füzetbe írni. Az egyik legnagyobb kihívást a füzetben, a vonalrendszerben való tájékozódás jelenti számukra. A legtöbb esetben a gyerekek gyorsan belejönnek  és megtanulják, hová, milyen távolsággal kell írni.

Ha azonban ez a probléma huzamosabb ideig fennáll és a sorok kuszák maradnak, ha összevissza írja a gyerek a számokat, a betűket, ha jobb oldalról indítja a sorokat, érdemesebb alaposabban utánanézni, mi okozhatja a problémát.

Ahhoz, hogy a síkbeli tájékozódás zökkenőmentesen működjön, jól funkcionáló testsémára-testtudatra és téri tájékozódásra van szükség. Gondoljunk bele: a tanulási folyamatnak az az alapja, hogy megfelelően ismerjük saját testünket. Innen indul a nagymozgások fejlődése, majd az idegrendszer érésével előtérbe kerülnek a finommozgások is. A mozgásfejlődéssel párhuzamosan zajlik a tájékozódás fejlődése is: a gyerekek megtanulják, mit jelentenek a különböző viszonyszavak (ők természetesen nem így nevezik :) ), hogy honnan hová szeretnének eljutni. Az iskolába lépéskor mind a nagy-, mind a finommozgások, mind a téri tájékozódás elég fejlettek ahhoz, hogy ezeket a képességeket, készségeket átfordítsák a síkba is. A fentiek mellett érdemes megfigyelni, hogy gyerekek dominanciája kialakult-e. A bizonytalan dominancia szintén eredményezhet "szokatlan" füzetképet és írást. 

A következő bejegyzésben a síkbeli tájékozódás fejlesztéséről fogok bővebben írni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Őszi fa papírgurigából

 Az ősz már javában tart. Az évszakok tudatosítása az egyik első lépése a környezeti nevelésnek, amely mind az óvodában, mind az iskolában előjön. Ez a kézműves ötlet végtelenül egyszerű és megvan az az előnye, hogy mind az egészen kicsik, mind a nagyobbak szívesen bíbelődnek vele.

Az elkészítéshez papírgurigák, ragasztó, olló és vízfesték szükséges. Először vágjuk ki a fák lombkoronáját és fessük ki tetszőleges őszi színekkel. Amíg szárad, fessük ki a papírgurigákat barnára. Ha ez is megszáradt, ragasszuk össze az elemeket és készen is vagyunk.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Nem emlékszel?!

Az emlékezetről már írtam egy korábbi posztban. Most viszont azt szeretném bővebben bemutatni, hogy mire figyelhetünk fel, ha az emlékezet nem működik megfelelően.

Az emlékezet a kognitív funkciók közé tartozik és a tanulási folyamat egyik sarokköve. Emlékezet nélkül semmit sem tudunk elsajátítani, ezért ennek a területnek az elmaradása valamennyi tanulási részre hatással van. Lássuk, miért?

Az emlékezet -mint minden kognitív funkció - több részből tevődik össze:

1. A verbális és akusztikus emlékezet: ha itt tapasztalható elakadás, akkor a gyerek nem szereti a meséket, mert nem tudja a hallott szövegből kihámozni annak lényegét, emiatt a mese tartalmát sem tudja elmesélni. A különböző feladatok megoldását csak részlegesen végzi el, azért, mert a kapott utasítások egy részét elfelejti. Tipikusan megfigyelhető ez matematikai műveleteknél: a zárójelben lévő műveletet ugyan kiszámolja, de a többi teljesítése bizony elmarad.

2. A szeriális emlékezet: ebben az esetben egy látott vagy hallott sorozatra kell(ene) emlékezni, azonban ezt sem elemszámban, sem pontosságban nem sikerül visszaadni. Ilyen az, amikor egyszerűen sehogy sem megy a ritmus visszatapsolása, egy hangsor visszaéneklése vagy egy látott sorozat (pl. számsor) felidézése, de ugyanide sorolhatjuk, ha egy-egy rejtett részletet nem ismernek fel a képeken.

3. A téri tájékozódásban mutatkozó emlékezet-deficit: a tájékozódó képesség sérülése nem csak abban mutatkozik meg, hogy nehezen igazodunk el útközben. Ennek a területnek a nehezítettsége áll a háttérben, ha a gyerek folyamatosan keveri a hasonló betűket (b, d, p, q), ha nehezen igazodik el a térképen, nem ismeri az égtájakat, és ez van a háttérben akkor is, ha a matematikai műveletek sorrendje folyamatosan összekeveredik.

4. Az események sorrendjének megjegyzése: ez történik akkor, ha az új leckét a gyerek nem tudja a régihez hozzákapcsolni, ezért a tanulási folyamat lassúvá és igen nehézkessé válik.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az évszakok váltakozása

 Most, hogy szeptembert írunk már, ismét előtérbe kerül az évszakok váltakozásának megfigyelése és ennek bemutatása a gyerekeknek. A mindennapos tevékenységeket, mint a gesztenyeszedést, levélgyűjtést, az őszi gyümölcsök felsorolását hatékonyan kiegészíthetjük a kézműves foglalkozásokkal is.

Ehhez a hangulatos festéshez valóban csak rajzlap és vízfesték szükséges. A gyerkőcök tenyerét fessük be barnára és nyomjuk rá a papírra jó erősen. A fa törzsét elég, ha odafestjük, nem muszáj az egész karjukat összemaszatolni. :) A munkát ezután az ujjunkkal végezzük: olyan színűre fessük és nyomjuk rá a papírra, amilyen évszakot szeretnék ábrázolni. 

Ez a tevékenység azért is nagyon jó, mert sikerélményt nyújt azoknak a kisebb gyerekeknek is, akik nem szívesen veszik még kézbe az ecsetet, de mégis szeretnének alkotni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Gombvirágok

Ebben a bejegyzésben egy nagyon egyszerű alkotnivalót szeretnék bemutatni. Csak gombok és ragasztó szükséges hozzá. Minél színesebbek a gombok, annál jobb, annál szívesebben tevékenykednek vele a gyerekek. A feladat is ennyire egyszerű: állítsunk össze bármilyen formát, képet a gombokból.

Nagyon szeretem ezt a típusú foglalkozást, mert a gombokkal ténykedés hatékonyan fejleszti

• a finommotorikát
• az alak- és formafelismerést
• a halmazalkotást
• a figyelmet (mert egyszerre kell szem előtt tartani a színt, a nagyságot és, ha nagyon ügyesek vagyunk, azt is, hány lyuk van azon a gombon.

Jó játékot kívánok mindenkinek!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Finommotorika fejlesztése otthon

 A múltkor írtam egy bejegyzést a finommotorika fejlesztéséről. Ebben a posztban olyan játékokat szeretnék ajánlani, amelyekkel otthon is eredményesen fejleszthetőek ezek a készségek.

Mivel a finommotorika több részterületből áll, ezért az ötleteket is így csoportosítom. :)

Szemmozgások: 

• zseblámpa fényének követése sötétben
• célbadobás és -gurítás
• játékautó tologatása (akadályok között is)
• labdázás
• magasra dobott labda, plüssjáték feldobása és elkapása
• vonatpálya építése és a vonat útjának követése

Szájkörüli mozgások:

• ping-pong labda fújása szívószállal
• vattagömb fújása
• buborékfújás
• grimaszolás a tükör előtt
• arckifejezések utánzása a szülővel
• papír- vagy nejlonzacskó felfújása
• a száj körbenyalogatása
• az arc különböző részeinek mozgatása: szemöldökráncolás, a homlok emelése, kacsintás
• nyelvnyújtogatás

Kézmozgások:

• ujjtorna mondókázással
• gyurmázás
• tésztagyúrás
• süteményszaggatás
• aszfaltkrétázás
• fűzős gyakorlatok
• kukoricamorzsolás
• borsófejtés
• nyomdázás almával, krumplival
• festés kézzel, ujjakkal
• legozás
• papírtépés, és -sodrás 
• ragasztgatás (termések, apróbb papírdarabok, stb.)
• kupakok tekergetése, ujjakkal mozgatása
• kirakózás
• számolópálcákkal alakzatok kirakása
• festés fültisztító pálcikával
• terítő faragása újságpapírból
• gémkapcsok , csipeszek használata
• befőttes gumikkal játék
• tésztafűzés és -festés
• pompomokkal játék

Ezek az ötletek természetesen csak kiindulópontok, de az elmondható, hogy akármelyiket választjuk, máris tettünk valamit azért, hogy minél nagyobb aktivitásra sarkaljuk gyermekeinket.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/