Egy kis segítség a rajzoláshoz

Sokan szoktak panaszkodni, hogy a gyerkőcük nem igazán szeret rajzolni. Ennek a hátterében több minden megbújhat: lehet, még a kézmozgásainak kell fejlődnie, lehet, csinálná, de nem tudja, hogy is fogjon hozzá, vagy pedig egyszerűen nem is érdekli. A rajzolás segítéséről ebben a posztban olvashattok bővebben. 

Most viszont szeretnék egy olyan ötletet megosztani veletek, amivel a kisebbek esetében is kedvet lehet csinálni a rajzoláshoz. Nem kell más hozzá, mint mosogatókendő, az a fajta, amiből 3 db van egy zacskóban és olló. A kendőkből kivághatunk mindenféle formát: négyzetet, téglalapot, háromszöget, kört, virágformát, stb. 

Ha készen vagyunk, akkor nincs más dolgunk, mint megkérni a nebulókat, hogy helyezzék el őket a lapon és rajzolják körbe az adott formát. A rajzolás azért könnyebb ilyenkor, mert a kendő nem csúszik el a papíron és mivel magasabb, mint egy papírsablon, jóval egyszerűbb a forma mellett maradni.

A megoldás több mindent elárulhat nekünk:

• tudja-e melyik forma mihez szükséges?
• megfelelő helyre teszi-e a formákat?
• el tud-e mélyedni a feladatban?
• hogyan tudja egyszerre a két kezét irányítani?

Jó munkát kívánok mindenkinek! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az irányított rajzolás

Talán néhányan ismerik az irányított rajzolás kifejezést. Angolul directed drawing-nak nevezik és jellemzően a kisebb korosztály alkotókészségét lehet viszonylag könnyen és egyszerűen fejleszteni vele.

Lényege, hogy a gyerekeknek egy könnyebb feladatot kell elkészítenie a pedagógus instrukciói alapján. A munka mindenkinek sikeres, mert a rajz valamennyi esetben elkészül. Hálás feladat, egyaránt sikerélményt jelent a pedagógusnak és a gyerekeknek egyaránt. Hogy miért jó? Mert:

• könnyű nagyobb létszámú csoporttal is elvégeztetni
• egészen kicsik is részt vehetnek a munkában
• az esetleges lemaradásokat is könnyebb észrevenni (pl., ha egy gyerek nem ismeri fel a formákat.)
• még azokat a gyerekeket is könnyebb bevonni a munkába, akik inkább távol maradnak a rajzolós, festős feladatoktól
• mindenféle méretben elkészíthető
• motiválja a gyerekeket a további munkára.

Ezeket a rajzokat egy négyéves és egy hétéves gyerkőc készítette, ugyanabban az időben. Bár a vonalvezetés természetesen más, hiszen egy iskolás már jóval fejlettebb finommotorikus készségekkel rendelkezik, mégis látható, hogy mindkét gyermek sikeresen teljesítette a feladatot. A fiatalabb gyerkőc számára a színezés valamivel tovább tartott, azonban nagyon örült és motiválta, hogy ő is képes ugyanazt megrajzolni, mint idősebb társa. Az irányított rajzolás sokféle lehetőséget kínál, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mindig egyszerű alakot kell választanunk annak érdekében, hogy a sikerélmény a csoport valamennyi tagja számára biztosított legyen. Ilyen lehet a rénszarvas, fenyő, gyertya, koszorú, virágcsokor, macifej, stb. :)

Jó munkát, örömteli alkotást kívánok mindenkinek! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonlókról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

www.facebook.com/mindennapifejlesztes

Ha nem rajzol jól a gyerek....

Gyakran előfordul, hogy a gyerekek nem rajzolnak úgy, mint társaik. Egyéni eltérések mindig is voltak és lesznek, hiszen nincs két egyforma gyerek. Gondot akkor jelez, ha folyamatában nézve rajzkészségük az átlagtól elmarad, nem ismerik fel az alapvető formákat, irányokat tévesztenek vagy ha nem tudnak több alakzat közül egyet kiemelni.

Ha a szülő észreveszi ezeket a jeleket vagy felhívják rá figyelmét az óvodában, akkor nem késő közbelépni. Miért érdemes erre időt és energiát áldozni? Azért, mert a vizuális észlelés az alapja a későbbi írás- és olvasástanulásnak. Ha a vizuális észlelés bizonytalan, akkor a későbbi tanulási folyamatokban is zavar keletkezhet. Az enyhe bizonytalanságot az agy egy ideig kompenzálja, de ez a "kisegítés" nagyon fárasztó, emiatt ezek a gyerekek kimerültebbek, kevesebb ideig tudnak koncentrálni.

Hogyan tudunk segíteni? Néhány otthoni eszközzel, feladatlappal is segíthetjük gyermekünk előrehaladását:

• vágjunk ki kartonból különböző formákat (négyzet, téglalap, kör, háromszög), mindegyikből kettőt. Kérjük meg a gyermeket, hogy keresse meg mindegyik párját.
• készítsünk kisebb-nagyobb formákat eltérő színekben és így keresse meg mindegyik párját.
• ugyanezeket a formákat takarjuk le és kérjük meg a gyermeket, tapintás után nevezze meg, melyik formát tartja a kezében.
• ha ezek a feladatok már magabiztosan mennek, akkor kérhetjük, hogy feladatlapon keresse meg az ugyanolyan formákat, színezze ki őket vagy kösse össze őket.
• földre ragasztott formákon sétáljon végig (pl. szigetelőszalagból).
• keressünk olyan formákat, amelyek valamire hasonlítanak (pl. háromszög - háztető).
• rajzoljunk egy-egy formából többet (5 kör) és kérjük meg, egészítse ki olyan tárgyakra, jelenségekre, amelyek olyan alakúak.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szerialitás fejlesztése I. rész

A szerialitásról már volt szó egy korábbi posztban. Nagyon röviden, a sorrendiséget foglalja magába, beleértve a motoros, vizuális, akusztikus szabályszerűségek, ismétlődések felismerését és betartását. Ez a poszt a vizuális sorrendiségről szól.

A látási szerialitáshoz kapcsolódik minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk. Mi kapcsolódhat a vizualitáshoz? A

•  szín,
• a forma,
• a szín és a forma egyidejűleg,
• számok,
• betűk,
• számok és betűk egyidejűleg.

Szerencsére, a szerialitás és a sorrendiség felismerése nagyon hatékonyan fejleszthető, kevés eszközt, viszont egy kis találékonyságot igényel. A gyerekek számára is szórakoztató tevékenységek ezek, mert látványos sikerrel járnak, ezért szívesen végzik ezeket a feladatokat. A fejlesztő foglalkozások ebben az esetben a finommotorikát is fejlesztik, hiszen a tevékenységet el is kell végezni...:)

Nézzünk néhány játékot, mely a vizuális ritmus felismerését, a szabályok követését segítik!

• Fűzzünk gombokat meghatározott sorrendben! A szabály lehet szín szerint, méret szerint, vagy a kettő kombinációjával.
• Alkossunk sorozatokat Legoból! Itt is lehet kombinálni a különböző jellemzőket.
• Készítsünk kukacot papírból! A kukac gyűrűi és lábai is lehetnek különböző színűek.
• Rajzoljunk kígyót és szelvényeit különböző formákkal díszítsük.
• Mosogatókendőből vágjunk ki formákat és teregessük ki őket!
• Használjuk a logikai készletet! Fillérekért megvásárolható és az egyik legjobb fejlesztő eszköz.
• Készítsünk nyak- vagy karláncot szívószálakból! A gyerekek szétvághatják (vigyázat, röpülni fog!), majd felfűzhetik megfelelő sorrendben.
• Rajzoljunk nyakláncot és díszítsük színes gyöngyökkel!
  

  
  Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.
• https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A finommotorikus fejlesztésről

Ahhoz, hogy egy gyermek minél könnyebben megtanuljon írni, fejlett finommotoros mozgással kell rendelkeznie. A finommotorika azonban nem fejlődik a nagymozgások fejlesztése nélkül. Általánosságban véve elmondható, hogy azok az idegpályák, amelyek a aprócska, leheletfinom mozdulatokért felelnek, körülbelül a 6. életévig fejleszthetőek a leghatékonyabban. Minél fiatalabb korban célszerű "bemelegíteni" az ehhez szükséges izmokat, gyurmázással, tésztagyúrással, szabad firkálással. Ahhoz, hogy a gyerek hatékonyan lépjen az írás mezejére, meg kell tanulnia, hogyan uralja testét, hogyan mozgassa külön-külön a különböző izomcsoportokat.

Célszerű először a vállövi izomzattal kezdeni: karkörzés/vállkörzés előre, hátra, egyszerre és váltva, gyorsabban és lassabban. Közben megismerkedhet saját testrészeivel, az irányokkal, a mozgás közben mondókák segítségével figyelmét sikerül lekötni, fenntartani. Ki ne ismerné a Megy a hajó a Dunán című versikét?:) Hogy az irányokat is gyakoroljuk, kérhetjük, hogy bal kezét emelje fel, a jobbat hátra, majd fordítsa meg kezeit vagy jobb kezét oldalra tartsa, a balt fel és fordítva, stb..

Ha a vállövi mozgás megbízhatóan működik, szintet lehet lépni: a csukló elkülönült mozgatását kell elérni: kérjük meg a gyermeket, nyújtsa ki karját és próbáljon csak csuklójával körözni, egyszerre, felváltva, ugyanabba az irányba, ellentétes irányba. Közben a mozgásra rímelve mondókaként csigabigás versikéket lehet mondani. Ha mindkét mozgásformát sikerült jól begyakorolni, kérhetjük, hogy felváltva végezzen váll- és csuklómozdulatokat, esetleg tapsoljon közben egy-egy versike ütemére.

Az ujjak elkülönült működését talán a legnehezebb elérni. Első lépés, hogy a gyerek megbízhatóan tudja, melyik ujját hogyan hívják. Ezt segíthetjük mondókákkal, a Hüvelykujjam almafa a legtöbb gyerkőc nagy kedvence.:) 

Ahhoz, hogy az ujjak külön mozgását és koordinációját segítsük, végezhetünk ujjgyakorlatokat is, ezeket már a kisebbek is élvezik. Például:

"Egy csepp (egyet mutat mindkét kezével),

Két csepp (kettőt mutat mindkét kezével),

Öt csepp (ötöt mutat),

Meg tíz (már tíznél járunk, összes ujját mozgatja függőlegesen tartva),

Olvad a jégcsap,

Csepereg a víz!" (Vízszintesen tartja kezét és mozgatja ujjait vagy dobol velük az asztalon).

Segíthet az is, ha kezüket körberajzoljuk és kivágjuk kartonból. Ezután megkérjük, fektesse rá tenyerét és utánozza a mi kezünk mozgását. Mindig más-más ujjunkat emeljük fel. Nehéz feladat, már a pici sikereknek is örülni kell.

A kéz izomzatát erősíthetjük még csipeszeléssel (egy kis teregetés), krepp papírból gombóc sodrásával is. Vigyázzunk, a gombócot a hüvelyk- és a mutatóujjal kell készíteni!

Filléres játékot is játszhatunk: egy tálba vizet öntünk és  színes kupakokat teszünk bele. Kérjük meg, hogy minden kupakot más-más ujjával nyomja le a tál aljára. Próbáljuk csak ki! Szárazon könnyűnek tűnik, de vízben egészen más a helyzet. Még jobban nehezíthetjük, ha megkérjük, próbálja meg két fakanállal vagy hurkapálcával kihorgászni őket.  A játék után pedig következhet a takarítás:)

Kép forrása: Pinterest

Néhány gondolat a szorongásról

A gyerekek (és környezetük) életét megkeserítheti a szorongás. De mi is ez valójában?

Definíció szerint a személy által érzékelt fenyegetésre adott válaszreakció. Minden ember szorong, fél valamitől, amely normálisnak tekintendő, addig a pontig, amíg nem akadályozza az egyén életszervezését. Velejárhat a pánik is, amikor az egyén hirtelen kitöréssel próbálja a veszélyesnek érzett helyzetet megoldani.

Mikor gondolhat a szülő arra, hogy valami nincs rendben?

• Ha a gyerek nem azt nyújtja, amit képességei alapján várhatnánk. A teljesítményromlás minden területen érzékelhető, nem csupán egy-egy tárgy vagy tevékenység esetén.
• A szorongó gyerek fáradt, nyűgös. Jellemző, hogy órán egyfolytában ásítozik. Képtelen feladatait befejezni, vagy felületesen oldja meg. Ovisokra ugyanez érvényes! Nem akar beállni a többiek közé, nem vesz részt a foglalkozásokon. Inkább kifogásokat keres, retteg a kudarctól, ezért gyakran hallhatjuk tőle: nincs kedvem.
• A fáradtság oka az alvászavarokban keresendő: hogyan tudná magát egy gyermek rendesen kipihenni, ha még álmában is a szorongás oka kísérti? Nyugtalanul, felületesen alszik, felriad éjszaka, vagy órákon át heverhet álmatlanul.
• A szorongó gyerek ingerlékeny, olyan, mint a sarokba szorított állat: minden vélt vagy valós sérelemre ugrik, reakciói túlzottak, esetenként agresszívak. Az agresszió irányulhat mások ellen, de akár önmaga ellen is fordulhat. Az agresszióról ebben a posztban írtam bővebben.
• Felfigyelhet a szülő, pedagógus arra, ha a gyerek folyamatosan a mellékhelyiséget járja, ha túlzottan izzadékony, ha fájdalomra panaszkodik, látszólag ok nélkül.
• Előfordulhat, hogy a napközbeni feszültség esti/éjszakai sírás formájában tör utat magának. A gyermeket nehéz lecsillapítani, de megpróbálhatjuk ilyenkor rábírni, mondja el bánata okát. A szorongó gyerek számára minden sokszorosan esik latba: ha kiküldték a csoportszobából, ha kinevették, ha bántalmazták (fizikailag és verbálisan egyaránt lehet), ha gúnyolták, ha levegőnek nézték...Gondoljunk csak bele, mit jelenthet egy félénk, szorongó alkatú gyereknek, ha kiküldik a csoportszobából és egyedül kuksol valahol? (Sajnos, megtörtént eset). 

A szorongást a szülő, pedagógus és ha szükséges, pszichológus vagy pszichiáter segítségével kell megoldani. Hónapokig tartó folyamat, mire a gyermek megnyugszik, félelmeit sikerül elengednie vagy megtanulnia, hogyan kezelje a stresszhelyzeteket. Nem használ, ha a szülő és a pedagógus folyamatosan csügg a gyereken, hiszen minden problémától nem lehet megvédeni. Ugyanakkor, ha éreztetjük vele, hogy számíthat ránk, többször megkérdezzük, hogy érzi magát, mi történt vele, esetleg valamilyen külön megbízást adunk neki, könnyíthetünk életén legalább annyival, hogy elviselhetőbbnek érezze félelmeit. A szorongástól legkönnyebben akkor lehet megszabadulni, ha a gyerek erősségeit helyezzük előtérbe. Ha szeret rajzolni, akkor csinálja azt. Ha nagyon megy a számolás, akkor adjunk külön feladatot, azzal, hogy szeretném, ha megpróbálnád. Jó hatású a mozgás, mert oldja a stresszt, nyugtat és ellazít. A mozgásról ebben a posztban találsz összefoglalót.

A sikerektől, próbálkozásoktól épül az önbizalom és oldódik fokozatosan a szorongás.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Kép forrása:http://stresszdoki.com/

Különleges gyerekek differenciálása 4 lépésben

A legtöbb gondot egy ADHD-s gyerek kezelésénél talán az okozza, hogy reakciói több esetben nem egyeznek meg más gyerekekével. Erősebb, gyengébb reakciót mutathatnak, attól függően, mi, mennyire éri el ingerküszöbüket.

Nagyobb létszámú közösségben fokozott nehézséget jelent a differenciálás megvalósítása, amely próbára teszi a pedagógusok türelmét és figyelmét. A differenciálásról bővebben itt lehet olvasni.

Az alábbiakban néhány gyakorlati tippet szeretnék megosztani, amely megkönnyítheti a gyerekekkel való bánásmódot.

1. Óvodai csoportokban foglalkozás, iskola-előkészítés esetén az óvodapedagógus ültesse maga mellé a gyermeket. Ez nem zárja ki azt, hogy a többi gyermekkel is foglalkozzon, mégis, szinte észrevétlenül valósulhat meg a fokozott odafigyelés, amelyre az óvodásnak szüksége van. Iskolásoknál célszerűbb az első padba ültetni a nebulót, a tanári asztal elé, ugyanezen okból. A gyerek nem érzi kirekesztettnek magát, nem okoz szorongást számára az, ha lassabban halad, mint a többiek.
2. Minél színesebben: akármilyen feladatról van szó, igyekezzünk színeket alkalmazni. A figyelemzavaros gyerek figyelme jobban felkelthető és leköthető, ha különböző színeket használhat. Sorminta esetén (például, rajzoljon adott sorrendben köröket, különböző formákat), színezéskor, festés esetén kiváló módszer. A változatosság tetten érhető énektanulásban, mondókázás esetén is: ha mozdulatokkal kötjük össze a sorokat, a figyelem is megsokszorozódik.
3. Próbáljunk külön feladatot adni neki: például, festésnél ő ossza ki az ecseteket, ő legyen a ceruzafelelős, szóljon a hasonló korúaknak, az iskolában ő mossa ki a szivacsot, készítse elő a krétát, stb.
4. Használjuk ki a gyerek egyediségét: egy figyelemzavaros gyerek egyszerre tud több dologra figyelni. Ragyogóan felhasználható a rajzolási idő arra, hogy közben verset mondjunk, énekeljünk, vagy a rajz témájához illő halmazalkotásra is (háziállatok rajzolása esetén mindenki mondjon egy-egy állatot) de akár arra is, hogy logopédiai gyakorlatokkal bombázzuk. (Ugyanazt mondtam: olló-holló, sas-kas?).

+ 1: A csoport többi tagjának el kell magyarázni, hogy az érintett gyereknek többet kell mozognia, futkároznia. A gyermekek szintjének megfelelően, mesével vagy rövid magyarázattal célszerű megértetni, hogy a hiperaktív gyerek NEM AKAR rosszat, de neki többször kell elmondani, hogyan viselkedjen helyesen. A megfelelő, normakövető magatartást a pedagógusnak el kell ismernie.  (A jutalmazásról bővebben ebben a posztban lehet olvasni.) A pedagógus feladata és felelőssége, hogy a gyerek ne szoruljon perifériára, társai ne közösítsék ki. Az életkor előrehaladtával a tünetek mérséklődnek, ugyanakkor a meleg, elfogadó és türelmes, toleráns légkör megkönnyíti a gyerek csoportba illeszkedését vagy visszailleszkedését társai közé.

Mostanában

Elég feszült nap volt a mai. Már sokszor feltűnt, hogy kb. 3-4 hetente jön pár nap, amikor a gyerek megbokrosodik, nyűgössé válik, feszült lesz....olyan, mint aki állandóan lesben áll, hogy miként védje meg magát. Bármi ellen. Ma délelőtt azon pörgött be, hogy nem akart zoknit felvenni.....és hiába mondtam, hogy nem muszáj, mert annyira nincs hűvös, de felesleges szájtépés volt....akármit próbáltam, csak üvöltött artikulátlanul, hadonászott, levágta magát az ágyra.....Ordas nagy hiszti volt. Végül otthagytam, egyszerűen nem bírtam vele lenni tovább....utána aztán lehiggadt, de megalapozta az egész napot.:( Közben azért rávettem egy kis rajzolásra....mivel már volt olyan, aki megjegyzést tett, hogy biztos én rajzolok helyette, ezért felvettem videóra....az, ha egy öt és fél éves gyerek kéri, hogy segítsek valamit meghúzni, vagy mutassam meg, mit hogy kell és utána megpróbálja egyedül, az nem nevezhető helyette rajzolásnak. Mindenesetre, a videó arra is jó volt, hogy lemérjem, mennyi ideig tart egy ilyen szeánsz (igaz, ez viszonylag egyszerű rajz volt)...és 13 perc koncentrált figyelmet sikerült felvennem.:) Nagy öröm, mert ez egy éve kb. 5 perc volt. Más feladatok esetén sajna nincs ennyi, de ami művészeti tevékenység, az mindig jobban megy. Holnap egy Ez történt velem nyáron című témára gondoltam, igaz, elég sablonos, de olvastam egy jó módszerről, ami elég érdekesnek tűnik, remélem, beválik majd. Közben rájöttem arra is, hogy ha nem célzottan kell verset mondania, hanem valami egyéb ténykedés közben, akkor gyönyörűen elmondja.....és becsületére váljon, három verset is elmondott úgy, hogy fel tudtam venni. Kb két hét múlva megyünk a gyógypedagógushoz vissza, meg akarom mutatni, mi mindenre jutottunk a nyáron. Amire viszont addig nagyon rá kellene feküdnünk, az a téri orientáció és az akusztikus figyelem fejlesztése. Csináltunk olyat például, hogy egy angyalkafigurát röptettem, míg ő háttal állt nekem: jön, repül az angyalka, rászáll .....-ra valahová. Neki pedig meg kell mondania, hová szállt, melyik testrészre és melyik oldalra. Nagyon tetszett neki.:) 

A rajzolásról és kézerősítésről még egy kicsit.

Pár dolog még eszembe jutott a rajzolással kapcsolatban. Minden gyermek szeret nyomot hagyni, ez a legfőbb motiváció, amikor meglátják a ceruzát....észreveszik, ha a nagyobb tesó használja, apa-anya ír valamit és természetesen ő is utánozni szeretné. Mivel az írás-rajzolás a finommozgások magasiskolája, így rengeteg időbe kerül, míg a megfelelő szintet eléri a gyerkőc. Jó szolgálatot tehetnek a mágnestáblák. Könnyen letörölhetőek, színesek...és nem fenyeget az a veszély (legalábbis egy ideig), hogy a falra, bútorra kezd alkotni.;) A fejlődés szemmel látható, a lengőfirkát egy idő után felváltja a körök rajzolása. Kisebbik gyerkőcöm most itt jár és közben lelkesen mondogatja a Pont, pont vesszőcske mondókát.:) Ahhoz, hogy a kéz izmai erősödjenek, lehetőleg vonjuk be a gyereket minden háztartási tevékenységbe. Egy kis  körkörös törölgetés: a csukló külön mozdul a válltól és a könyöktől. Ha megmondjuk, hogy most vízszintesen vagy függőlegesen törölgessen, akkor már a téri orientációt is bevonjuk...;) Csipeszelés: célzottan a mutató és hüvelykujjat erősíti, főleg, ha olyan a csipesz, amit kicsit nehezebb összenyomni. Ahhoz, hogy az ujjak külön mozgását és koordinációját segítsük, végezhetünk ujjgyakorlatokat is, ezeket már a kisebbek is élvezik. Például:

"Egy csepp (egyet mutat mindkét kezével),

Két csepp (kettőt mutat mindkét kezével),

Öt csepp (ötöt mutat),

Meg tíz (már tíznél járunk, összes ujját mozgatja függőlegesen tartva),

Olvad a jégcsap,

Csepereg a víz!" (Vízszintesen tartja kezét és mozgatja ujjait).

Hatásos az is, ha nincs kedve a mondókához, ha egyszerűen csak az asztalra teszi a kezét és próbálja mindegyik ujját külön-külön felemelni, esetleg dobolni..:)

Gyurmázás: az egyik legjobb fejlesztő tevékenység. Annyi kapható már, de nálunk a legnagyobb sikere a só-liszt gyurmának volt. A receptet itt találtam, bár az arányokon változtattam egy kicsit, nekem kevesebb víz kellett bele. Majdnem egy délután elment az alkotással, később a Nagy mondta is, hogy fáj a keze.:D A mézeskalácssütéshez használható kiszúró formákat adtam nekik hozzá, de akár egy üres pohárral is lehet szaggatni. Nem volt türelmünk ahhoz, hogy megvárjuk, míg magától kiszárad, azért pár percre betoltuk a sütőbe. A kész formákat aztán elkezdték festeni, nagyon jól szórakoztak....persze, a konyha úszott a festékben  a művelet végére....:D 

Ezeken kívül bármit a fejlesztés szolgálatába lehet állítani, de nem győzöm hangsúlyozni, a legfontosabb a rendszeresség és az, hogy a gyerek örömét lelje, játéknak érezze az aktuális tevékenységet.

Kis lemaradás

Mivel a héten nyaralni voltunk, ezért kicsit megcsúsztam a bejegyzésekkel. Sajna, ez a pár nap kihagyás is látszik, idő kell, míg a gyerkőc visszaáll a rendes itthoni menetrendre. Sokkal nehezebben koncentrál, a szokásostól is gyakrabban elkalandozik....néha legszívesebben a hajamat tépném miatta. Néz, üvegessé válik a szeme...és akkor már tudom, hogy gondolatban mérföldekre van tőlem. Múltkor a ceruzafogásnál hagytam abba. Ez még most sem az igazi, de a napi gyakorlás rengeteget számít. Családtagok sokszor mondják, hogy de miért erőlteted, ha egyszer nem szereti.....úgy gondolom, nincs igazuk. Akárhová megyünk, az első rögtön ez, hogy mutassuk meg a rajzait, a gyógypedagógiai, logopédiai vizsgálatban is előkerül, hogyan másol le egy sort, hogyan folytatja, miként fogja a ceruzát a kezébe, mennyire biztos, erős a tartása.... Az iskolaérettségi vizsgálatról pedig ne is beszéljünk. Vettük neki vázlatfüzetet, igyekszünk minden nap más és más témát kitalálni. Ha nem rajzol, akkor is kell valamit színezni. Az elején vettem neki kifestőfüzeteket, de végül rájöttem, hogy teljesen felesleges. Olyan aprólékosak voltak benne a képecskék, nem is csoda, hogy nem sikerült jól. Állandóan túlszaladt a vonalhatáron, akárhogy igyekezett, nem sikerült. Végül a netről kezdtem gyűjtögetni egyszerű kiszínezhető képeket. Például ilyesmiket. Egy-egy rajzolós szeánsz végére én is így néztem, mint ez a jószág.

Eleinte nem értettem, miért inkább a festés felé van huzalma, de végül csak megfejtettem. A festésnél nem kell az a precizitás, ami a rajzolásnál, a pontatlanságokat el lehet tüntetni egy-egy újabb ecsetvonással....és nem utolsósorban jóval gyorsabb, mint a rajzolás.  A gyógypedagógustól kaptunk egy tartásjavító gumisapkát, amit a hüvelyk-, mutató- és középső ujjára kell húzni. Nem lehet túl kényelmes, de nagyon hasznos, sokkal biztosabb a keze és látványosabban erősebbek a rajzok is, határozottabbak a vonalak. Itt lehet rendelni belőle. Persze, nem akarja mindig használni, de szerencsére már nem is kell, inkább azokon a napokon kerül elő, amikor kell valami, ami fizikailag is visszatéríti a rajzoláshoz.:)