Ha nem megy az olvasás...

Elöljáróban, szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem irigylem sem azokat a szülőket, sem azokat a pedagógusokat, akik jelenleg másodikba induló gyermeket nevelnek, tanítanak. A volt elsősök életéből majdnem egy teljes félév kimaradt és bizony be kell látnunk, a digitális oktatás nem helyettesítheti a személyes kontaktust, az azonnali visszajelzést, a közösen végzett gyakorlást és ha szükséges, a korrekciót.

Az olvasás képessége összetett idegrendszeri folyamat eredménye, amelynek során több agyi területet "megszállnak" új ismeretekkel, új készségekkel. Hogy hogyan is zajlik az olvasás tanulása?

Kezdődik a hangok azonosításával, majd megkülönböztetésével. A gyerekeknek meg kell tanulni, hogy egy adott hang kisbetűs, nagybetűs, kisbetűs írott és nagybetűs írott képe hogyan fest, mint ahogy azt is, hogy a hang hosszúságát is különböző módon jelöljük. (Ezzel párhuzamosan zajlik az írás előkészítése is, az íráselemek tanításával).

Az elsős kisdiákok általában októberben elkezdenek ismerkedni a betűkkel. Az ismerkedés rohamtempóban zajlik, minden nap vesznek egy-egy betűt, amelyet tanulnak olvasni és leírni is. Ez a gyorsaság természetesen nem a pedagógusok hibája: ha nem tartják az ütemet, esélyük sincs arra, hogy az abc végére érjenek. Emiatt a gyorsaság miatt a betűképek lassabban, nehezebben rögzülnek. Az olvasás során arra figyelhetünk fel, hogy a gyerek gondolkodik, melyik betű is az, könnyen összekeveri a hasonló betűképeket (b-d-p-q), nem figyel az ékezetekre, vagy ellenkezőleg, az ékezetből következtet a betűre és a hangra (ez főleg az ö-ü, ő-ű betűknél jelentkezhet). A szülő kétségbeesik: mit csináljon? Egy biztos: az erőltetett olvasás nem segít. Mit tehetünk mégis?

Ha azt vesszük észre, hogy a hasonló betűket keveri a gyerek, akkor segítsük a tájékozódási képességét. Először térben gyakoroljuk a viszonyszavakat: az asztal alatt/előtt/mögött, stb. Ha jól mennek, gyakorolhatjuk papíron is az irányokat.

Győződjünk meg róla, hogy valóban jól ismeri a testrészeit. Aki kapásból nem tudja, melyik a bal vagy a jobb keze, annak a b-d felismerése is nehezebb. Fürdésnél gyakoroljuk: mosd meg a bal válladat, a jobb könyöködet, és így tovább.

A lap tetejére, bal oldalra rajzoljunk piros szívecskét, jobbra kék kezecskét. Ezzel is segíthetjük, hogy felismerje, melyik betűről van szó.

Labdázzunk! Dobjuk fel magasra és kapja el! Hogy miért? Mert a látótér növelésével az ékezetekre is jobban fog figyelni.

Rakjuk ki a betűk alakját különböző anyagokból (babszem, kávészem, vagy gyurma), próbáljuk fonalból kihajtogatni az alakját. Akár nagyméretű papírra is lerajzolhatjuk és járjanak rajta, közben keressünk azzal a betűvel kezdődő szavakat.

Keresgélje ki az azonos betűket betűhalmazból. Először lehetőleg ne azokat válasszuk, amiket kever! A nagyon hasonló betűket csak akkor próbáljuk egy feladatban azonosítani, ha mindegyik magabiztosan megy már.

Az összeolvasást gyakorolhatjuk, ha rövidebb szavakat kell betűkből kiraknunk. Ha megtaláltunk egy-egy hangot, akkor azt folyamatosan hangoztassuk addig, amíg meg nem találjuk a következőt. Pl. mmmm-éééé-zzzz. Ez a feladat elvégezhető úgy is, ha mintát biztosítunk a gyereknek, így egyúttal a forma- és betűfelismerést, valamint a másolást is gyakorolhatjuk. ;) 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Iskolára hangoló - A hangokra bontás

Elballagott a nagycsoportból...Mi lesz az iskolában? Fog neki menni? Bírni fogja a tempót? Oda tud figyelni? Számtalan ehhez hasonló kérdés fogalmazódik meg a nagycsoportos ovisok szüleinek fejében.

Ebben a sorozatban megpróbálunk az iskolára hangolódni. Igyekszem bemutatni, melyek azok a témakörök, amelyeket a gyerekeknek ismerniük kell, milyen képességekre-készségekre van szükségük az első osztály megkezdéséhez.

A leendő elsősök nagy kihívások előtt állnak: egy év alatt megtanulnak írni, olvasni, számolni. A pszichológiában használt kifejezéssel élve, megszállás történik, vagyis az új ismeretekkel megszálljuk azokat az agyi területeket, amelyek összehangolt működése szükséges ezek elsajátításához.

Ebben a bejegyzésben az olvasás megtanulásával fogunk foglalkozni. Az olvasás elsajátítása a hangok felismerésével és tudatosításával kezdődik. Ez egy nagyon hosszú és időigényes folyamat, bizony, bele kell jönnie a gyerekeknek. Ne legyünk türelmetlenek, ha nem értik még egy ideig a feladatokat. Segíthetjük viszont, hogyan jöjjenek rá a nyitjára. A hangokra bontás során először a hang helyét kell meghatározni. Hol hallotta az adott hangot? A szó elején? A szó végén? A szó belsejében? Célszerű ebben a sorrendben kezdeni a hangokat, mert így ismerik fel őket a legkönnyebben.

Először csak magánhangzókkal foglalkozzunk, azokkal is párban: a-á, e-é, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Próbáljuk rávezetni őket a különbségre: ha a hosszút hallja, akkor tapsoljon egyet. 

Ha a magánhangzók jól mennek, akkor kezdhetjük csak a mássalhangzókat. Ha mássalhangzókat próbálunk felismertetni, ne mondjunk hozzá magánhangzót! Tehát, nem béééé, hanem bbbbb és nem emmmm, hanem mmmmm. Igyekezzünk a szájmozgásunkat is megfelelően alakítani és kérjük meg, hogy utánozza ő is.

Először csak két betűből álló hangsorral próbálkozzunk, olyannal, ami magánhangzóval kezdődik. Pl.: al, ál, el, él, om, óm, stb. Ha már a szó elején és a végén magabiztosan felismeri a hangokat, akkor kezdjünk hosszabb, először három, majd négybetűs szavakba.

Jó játékot, kitartó munkát kívánok mindenkinek! 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Ha nem megy a szövegértés....

Ahhoz, hogy egy kisdiák megfelelően teljesítsen az iskolában, nélkülözhetetlen, hogy megértse, milyen feladatokat hogyan kell megoldania.

A szövegértés alakulása, alakítása már egészen korán elkezdődik, gondoljunk csak a mondókákra, versikékre, mozgással járó dalocskákra. Később, a szövegértés a mesehallgatás segítségével fejlődik a legjobban. Az élőszóban elmondott mese hatását semmilyen más módszerrel nem lehet pótolni. Legkésőbb, az iskoláskorban kiderül, melyik gyermek hogyan tudja feldolgozni a hallott, olvasott meséket, történeteket. A jól olvasó (megfelelő tempóban, folyékonyan) gyerekek között is találunk olyat, akik nem, vagy csak részben értik meg, miről is olvastak valójában.

A szövegértési problémák felismerése könnyű, mert a gyerek

• nem tudja rövidebb szövegről sem elmondani, miről szólt
• nem érti a szavak jelentését
• nem tudja, mi a különbség a rokon értelmű és az ellentétes szavak között
• nem képes befejezni egy mesét vagy nem tudja sorrendbe rendezni a szövegben történteket
• szókincse szegényes

A szövegértés fejlesztése hosszadalmas és időigényes folyamat, de szerencsére otthon is könnyen és egyszerűen elvégezhető gyakorlatokból áll, mindössze elszántságot, türelmet és kitartást kíván mind a gyerektől, mind a szülőktől. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék bemutatni, amely segítségünkre lehet a szövegértés fejlesztésében.

1. Rövid, minél színesebb képekkel illusztrált mesékkel kezdjük a gyakorlást. 2-3 mondat után a képek alapján mondjuk el újra együtt a történet eseményeit.

2. Az interneten találhatunk olyan néhány soros meséket, amelyekhez letölthető, kivágható képeket is mellékeltek. A képek alapján soroljuk fel mese történéseit.
3. Bevethetjük a dobókockát is: minden szám egy meghatározott kérdést jelent. pl. 1 - hol történt a mese?, 2- kik a szereplők?, stb. Amilyen számot dob, arra a kérdésre kell válaszolnia. Előnye, hogy többféle mesére is alkalmazható.
4. Gyűjtsünk szavakat és csoportosítsuk őket, pl. gyümölcsök, zöldségek, háziállatok, vadállatok, évszakok, stb..
5. Nagyobb gyerekekkel gyakorolhatunk egy-egy rövid szócikk, fogalom alapján. Olvassák el figyelmesen, majd próbálják saját szavaikkal elmondani néhány mondatban, miről olvastak. Vigyázzunk, ne türelmetlenkedjünk, ez nehéz feladat a kisiskolásoknak! A szócikk ne legyen elvont tárgyú, lehetőleg valamilyen hétköznapi jelenséget válasszunk, pl. szüret vagy farsang.
6. Mondjunk egyszerű mondatokat és tegyünk fel ahhoz kapcsolódó kérdéseket. Pl. A rózsa piros. Kérdés: mi a piros? Milyen a rózsa? Ha jól megy, bővítsük ugyanazt a mondatot: a rózsa piros, a tulipán sárga. Kérdések: Milyen virágok? Milyen a rózsa? Milyen a tulipán? 

A szövegértés fejlesztése igen időigényes és fokozatos munka, nem megy egyik napról a másikra. Figyeljünk fel azonban azokra a folyamatosan fennálló gyanújelekre, amelyek megnehezítik gyermekünk számára az olvasást:

• ha többször sort téveszt
• ha felcserél betűket, szótagokat
• ha kihagy betűket, szótagokat
• ha megpróbálja néhány szótag után kitalálni egy-egy szó végét

Mindezen jelek esetén érdemes logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz fordulni, hogy kiderüljön, hol keresendő a valódi elakadás a szövegértési nehézségek mögött.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A diszlexiáról

Bizonyosan sokszor találkoztunk már ezzel a kifejezéssel: diszlexia. Sokan azonban úgy gondolják, egyenlő a lassú, nehézkes olvasással, ám a valóságban a diszlexia ennél jóval összetettebb. 

Diszlexiának azt a tanulási zavart nevezzük, amikor az átlagosan intelligens gyerek számára nehézséget okoz az olvasás ÉS a helyesírás elsajátítása. 

A diszlexia legjellemzőbb tünetei a következők:

• betűk felcserélése, sorozatos tévesztése (b-d, b-p)
• szavak összeolvasztása, szótagok áthelyezése
• rövidítés, vagy új szótag betoldása
• hibás elválasztások
• szótaghatár nem érzékelése
• a külalak "csúnyasága" (nem a vonalra ír, nehezen olvasható íráskép, változó betűformák)
• fáradékonyság, alacsonyabb koncentrációs képesség

Mindezek a tünetek az iskoláskorban mutatkoznak meg, azonban már az óvodában találkozhatunk olyan jelekkel, amelyek prognosztizálják a későbbi olvasási-írási nehézségeket. A diszlexia korai jelei számos más problémára is utalhatnak, ezért az iskolakezdés megkönnyítése érdekében javasolt az alábbi részterületek fejlesztése, ha felfigyelünk az alábbi funkciók rendezetlen működésére:

• fejletlen ritmusérzék
• testrészeit nem ismeri megfelelően
• ügyetlen mozgás
• visszahúzódó magatartás
• az átlagtól elmaradó szókincs
• nehezen tanul verset, mondókát
• nem szeret rajzolni
• viszonyszavak nem ismerete (előtt-mögött, stb.)
• rosszul tájékozódik síkban és térben

Ha ezeket a tüneteket észleljük, érdemes fejlesztőpedagógushoz fordulni, aki felméri a gyermek képességeit és segíti a felzárkózásban. Az esetek többségében nem diszlexia áll a háttérben (a gyerekek 7-10%-a valódi diszlexiás), ezért a korai intervenció elősegíti az iskolai munkához szükséges készségek, képességek stabilizálását és fejlődését. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/