A szerialitás fejlesztése IV. Az időbeli szekvenciák

Az időbeli szerialitás egész életünket behálózza: az események sorrendbe rendezésével tudjuk magunkat és másokat elhelyezni a világban. Nincs ez másként a gyerekekkel sem. De mi a helyzet akkor, ha egy gyerkőc folyamatosan keveri a napszakokat, évszakokat, napokat?

Természetesen nem születünk úgy, hogy ismerjük ezeket a szekvenciákat. Tanulási folyamat során rögzülnek és biztonságot adnak a napi teendők során. Már az óvodai beszoktatásnál is azt javasolják, hogy azt mondjuk a gyermeknek, ebéd után jövünk érted. Így megkönnyítjük számára a várakozást és egyértelművé tesszük, pontosan mikor fogunk megérkezni, hiszen konkrét eseményhez kötjük a hazamenetelt.

Gond akkor észlelhető, ha egy iskolába készülő gyerek ezekkel a fogalmakkal nincs tisztában, összekeveri őket. Mire figyelhetünk fel?

A gyermeknek nehézséget okoz:

• egy-egy egyszerűbb történet elmesélése
• az évszakok, hónapok, napszakok felsorolása
• tájékozódás a napi események között
• nem tudja összekapcsolni az egyes eseményeket időpontokkal
• nem tudja elhelyezni az ünnepeket az időben (pl. karácsony-tél)
• nem érzékeli az eltelt időt

Szerencsére, az időbeli sorrendiséget nagyon könnyű fejleszteni. Mutatok néhány egyszerű módszert, melyek segítségével könnyebben bevéshetőek az események sorrendje.

• készítsünk naptárt papírtányérból. A tányért osszuk fel négy részre és díszítsük fel az évszakoknak megfelelően. A tányér közepét lyukasszuk ki és egy Milton kapoccsal rögzítsünk bele egy kartonból kivágott nyilat. Ugyanezt a naptárt elkészíthetjük napszakokra vonatkozóan is.

• tanuljunk hónapsoroló versikéket, én a legjobban Csanádi Imre Hónapsorolóját szeretem.

Csanádi Imre: Hónapsoroló

 Új év, új év 

       Új esztendő 

Hány csemetéd van? 

      Tizenkettő! 

Jégen járó Január, 

fagyot fújó Február, 

rügymozdító Március, 

Április, füttyös, fiús, 

virághabos víg, Május, 

kalász - konyító Június, 

kasza - suhintó Július, 

aranyat izzó Augusztus, 

szőlőszagú Szeptember, 

levelet ontó Október, 

ködnevelő November, 

deres - darás December.

• meséljünk történeteket egyszerű képsorok segítségével. Kérhetjük a gyereket, rakja ő sorrendbe az összekevert képeket s mesélje el, mi történt. Vigyázzunk, ne kezdjünk sok képpel ilyen feladatba! Elegendő 3-4 kép, ha ez már magabiztosan megy, akkor lehet több képpel próbálkozni.
• készítsünk napirend táblát: legjobb parafa táblára vagy nagyméretű kartonra készíteni, mely tartalmazza a napi teendőket. Ha karton az alapanyag, akkor gyurmaragasztóval rögzítsük az egyes teendőket, így következő nap könnyen tudunk cserélni. Vegyük figyelembe, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha minden nap sort kerítünk rá, lehetőleg a nap elején! Nem elég egyszer megcsinálni a táblát és kitenni, hiszen így pont az eredeti feladat vész el: nem rögződnek az időbeli szekvenciák.
  
• gyűjtünk az évszakokra jellemző dolgokat: milyen termések szedhetőek ősszel, milyen virágok nyílnak tavasszal, mit sportolhatunk télen? Ez a feladat szókincsbővítésre is kiváló, valamint segí gyűjtőfogalmak alá konkrétumot rendelni....és mint tudjuk, a halmazalkotás és csoportosítás alapvető matematikai művelet is egyben.... 😊

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Hat gondolat a fejlesztésről

Már régóta fogalmazódik bennem, hogy kellene egy használati útmutató a mindennapi fejlesztésről. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy néhány alkalmanként, kampányszerűen kezdenek el foglalkozni ezzel, közben pedig várják a sikert. Sajnos, ez így nem megy. Közgazdász nyelven szólva, a befektetés mindig folyó költség formájában térül meg....és ez fokozottan érvényes a fejlesztésre!

A legfontosabb: a rendszeresség. Akkor várhatunk sikert, megerősítést, ha nem csak egy adott időszakban foglalkozunk a csemetével, hanem folyamatosan. A befektetett munka mindig megtérül, még akkor is, ha ez nem ölt látványos formát....de egyértelműen eredményes tevékenységünk, ha a gyerek egyszer csak közli, hogy egyedül csinálom, ne segíts.:)

Változatosság: próbáljuk meg a napi programot úgy alakítani, hogy minden nap foglalkozzunk valamivel. Néhány számolós feladat, egy kis festés, vagy célbadobás és írássegítő gyakorlatok kombinációja, esetleg koordinációs gyakorlatok és rajzolás....A paletta szinte végtelen. 

Időtartam: ne felejtsük el, hogy gyermekünk koncentrálóképessége véges. Hiszen a saját figyelmünk sem korlátlan! Kinek nem ismerős, amikor egy borzasztóan unalmas megbeszélésen kellett ücsörögnie és alig negyedóra múlva már legszívesebben elaludt volna? Először tizenöt perc, majd fokozatosan lehet növelni, míg nem látjuk, hogy ennyi bizony elég volt.

Önállóság: próbáljuk gyerkőcünket önálló munkavégzésre sarkallni. Néhány percre hagyjuk ott, majd ellenőrizzük a feladatot. Ha nem megy, akkor iránymutatással szolgáljunk, de ne oldjuk meg helyette!

Biztatás és bátorítás: igyekezzünk erősíteni gyermekünk önbizalmát. Nem a sablonos "ügyes vagy" fordulatra gondolok, hanem olyanra, ami a konkrét tevékenységért jár. Például: már sokkal erősebben fogod a ceruzát; vagy: egyre szebben színezel, stb..

Türelem: legyünk türelmesek. Magunkkal és a gyerekkel szemben is. Nem használ, ha elkezdünk kiabálni vele, ha könyörgünk neki, hogy figyelj már. Ha úgy látjuk, elkalandozik, próbáljuk egy érintéssel visszatéríteni, simítsuk meg a karját, fejét és kérdezzük meg, hogy folytathatjuk? Ha ezek nem használnak, mozgassuk meg. Szökdécseljen néhányat, járjon helyben, körözzön a karjával, guggoljon és mindjárt jobban fogja magát érezni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/