Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zavar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zavar. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. január 9., csütörtök

Néhány nyugtató ötlet - otthonra és közösségbe

Az utóbbi időben egyre több magatartási, viselkedési zavarral küzdő gyermek kerül a szakemberek látóterébe. A segítő foglalkozású szakemberek - gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok, pszichopedagógusok - azonban túl kevesen vannak ahhoz, hogy a napi közösségi tevékenységekben is részt tudjanak venni. Az óvodapedagógusok és tanítók így sajnos nehéz helyzetben vannak: egyszerre kell irányítaniuk, vezetniük egy csoportot, miközben az önhibáján kívül problémákkal küzdő gyermeken is igyekeznek segíteni. 
Az alábbi tippek nem mindenhatóak, de segíthetnek megfékezni egy dührohamot, egy veszekedést vagy egyszerűen csak visszatéríteni a gyereket a helyes ösvényre.

1. A legnehezebb feladat a szülőknek és nevelőknek: maradjunk nyugodtak. A kiabálás semmit sem segít ebben a helyzetben. Próbáljuk higgadtan és barátságosan megkérdezni, mi a gond. Sokszor már ez is segít mérsékelni a hangerőt.

2. Próbáljunk közelebb kerülni hozzá. Nem arra kell gondolni, hogy öleljünk meg egy csapkodó, rúgkapáló gyereket, hanem arra, hogy megkérdezzük, megsimíthatjuk-e a fejét, leülhetünk-e mellé, vagy megmondjuk neki, hogy nem szeretnénk, ha baja esne. A testi érintés hatása szinte mindig megmutatkozik.

3. Kérdezzünk: ha a gyerek olyat csinál, amit nem szabad, akkor ne adjunk direkt utasítást. Kérdezzük, meg, hogy emlékszel még a szabályra? Pl. emlékszel, mit csinálunk játék után? Megvárjuk, míg elmondja, aztán kérjük meg, hogy segítsen rendet rakni. A tiszta, világos, mindenkire vonatkozó szabályok betartása és betartatása nélkülözhetetlen a nyugodt csoportlégkör szempontjából.

4. Formáljuk át mondatainkat: ne utasítsuk azonnal a gyereket. Például: ne beszélj hangosan! felszólítás helyett kérdezzük meg, hogy tudnál kicsit halkabban beszélni? Ugyanaz a cél, mégis teljesen más hatást kelt, mint egy emelt hangú felszólítás. Ha kérünk valamit, pontosan fogalmazzunk. Pl, ne azt mondjuk, hogy tedd már le, hanem azt, hogy kérlek, ne játssz a villával. 

5. Próbáljunk pozitívumot keresni és dicsérni: látom, megtaláltad, a .... játékot. Örülök, hogy megvan, és vigyáztál rá, de kérlek, tedd le, hogy legyen időnk ....-ra. Vagy: elhiszem, hogy dühös vagy, de ne ütéssel mutasd meg. Sokkal jobb, ha elmeséled. Leülhetek melléd?

Talán el sem hisszük, mennyi mindent lehet szavainkkal építeni és rombolni. Ezek az ötletek, apróságok segíthetnek szinte észrevétlenül jobb, nyugodtabb légkört kialakítani mind otthon, mind a közösségben.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. november 13., kedd

A diszgráfia

A diszgráfia, csakúgy, mint a diszlexia a tanulási zavarok csoportjába tartozik, jelentése írászavar.

Tünetei hasonlóak a diszlexiához, azonban a fő eltérés a kettő között az, hogy kifejezetten olvasáshoz köthető nehezítettség nem figyelhető meg. Oka elsősorban az észlelés zavara, a téri és időbeli tájékozódás fejletlensége, mozgáskoordinációs problémák, szegényes szókincs.

Legfontosabb tünetei: 


  • a betűk alakja állandóan változik
  • lehagy szavakat, toldalékokat
  • a lemaradt szavakat, toldalékokat máshol találjuk meg
  • rossz helyesírás
  • görcsös ceruzafogás
  • hullámzó vonalvezetés
  • betűtévesztések (b-d, b-p, stb.)
  • hosszú és rövid magánhangzók keverése
  • lassú írástempó

A diszgráfia fejlesztése sokkal nehezebb, mint a diszlexiáé. A gyermek, mivel eltérően érzékei a betűformákat, -elemeket, rengeteg kudarc éri, már az írástanulás elején. A fejlesztés elsősorban logopédus feladata, aki a foglalkozások során először betűformákat, majd szótagokat írat a gyerekkel. Erre azért van szükség, hogy az eltérő észlelésnek köszönhető hibákat tudatosítsák a tanulóban, így terelhető írása a helyes mederbe. A diszgráfia nem javul akkor, ha leültetjük másolni a gyereket, ez ugyanis nem segíti a hibák tudatosulását. A fejlesztő foglalkozások szellemileg nagyon megterhelőek, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a motiválásra. A helyesírás javítása a képességfejlesztéssel kezdődik: mondókázással, tapsolással (így javul a tagolási készség), hangkereséssel, -azonosítással, valamint a szókincs fejlesztésével (mesélés, képről beszélés, mondatalkotás meghatározott szavakkal, szókirakó, stb.). 



Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonlókról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

www.facebook.com/mindennapifejlesztes

2017. április 12., szerda

Ha nehéz a számolás...

A számolás képessége nem születik velünk: az életkor előrehaladtával alakul ki. Már egészen kicsik is élvezettel mondogatják, sorolják a számokat, különösen, ha közösségben is hallják. A számolás az analógiás gondolkodáshoz kötődik, a logikai készséggel együtt fejlődik. De mi van, ha a gyerek egyáltalán nem akar számolni?

Feltűnhet a pedagógusnak, ha a gyereknek gondot okoz:

  1.  a számok jelentésének megértése, 
  2. ha a számképhez nem tud mennyiséget társítani, 
  3. ha nem tudja megjegyezni a számok sorrendjét,
  4. ha összekeveri a műveletek sorrendjét,
  5. ha nem képes visszafelé számolni,
  6. nem ismeri fel vagy összekeveri a műveleti jeleket,
  7. nem képes értelmezni a több-kevesebb, ugyanannyi fogalmát,
  8. nem figyel az utasításokra,
  9. nem ismeri fel a számképet.
  10. nem tudja a síkidomokat és a testeket megkülönböztetni egymástól
  11. pontalakhoz nem tud mennyiséget társítani
  12. gondot okoz számára a  sorrend tartása
  13. nem tud csoportosítani, halmazt alkotni
  14. bizonytalanul tájékozódik térben és időben
Az óvodában a számolási nehézségek jelei már jelentkezhetnek. A gondok észlelését az okozza, hogy a megfigyelt problémák nem kizárólag erre utalhatnak, hanem egyéb részképesség zavarokra is. 
Mindezek a gyanújelek indokolják azt, hogy a pedagógus és az óvodapedagógus felhívja a szülő figyelmét a problémára. Az idejében elkezdett fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás megakadályozhatja a gyermek túlzott lemaradását és segítheti, hogy felzárkózzon kortársaihoz. A számolási készség fejlesztéséről a következő posztban fogok írni bővebben.


Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/