Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megerősítés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megerősítés. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 10., vasárnap

Jutalmazás sk hűtőmágnesekkel

Ebben a posztban azt szeretném megmutatni, milyen egyszerűen is lehet jutalmazni a gyerekeket, akár otthon is. A jutalom fizikai megjelenítése nagyon fontos, az óvodásoknál, kisiskolásoknál sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint egy egyszerű ügyes vagy! frázis. A jutalmazás fontosságáról és a differenciálásról ebben a posztban olvashatsz bővebben.

A  vizuális visszajelzés különösen fontos azoknak a gyerekeknek, akik tanulási, magatartási vagy egyéb fejlődési zavar miatt (ADHD, autizmus spektrum zavar, stb.) nehezen sajátítják el a szabálykövető magatartást.

A hűtőmágnesekhez néhány dolgot kell csupán beszereznünk: 
  • kartonpapírt (de a kisebb műszaki rajzlap is elég, a lényeg, hogy merevebb papír legyen), 
  • mágnescsíkot (ezt papír-írószer üzletben vettem, egy csík 200 Ft, ollóval darabolható és öntapadós)
  • sárga filc anyagot 
  • ragasztható szemeket (ez elhagyható, mert a filcre lehet rajzolni is a szemeket).
  • hagyományos ragasztó és olló, filctoll.
Az elkészítés menete: 
1. Rajzoljunk körbe egy poharat a kartonon és a filcen egyaránt, majd vágjuk ki! Kivágás után ragasszuk össze őket!
2. Ragasszuk fel a szemeket és filctollal rajzoljuk meg a száj vonalát, majd színezzük ki!
3. Vágjunk egy kb 1,5-2 cm-es darabot a mágnescsíkból és ragasszuk fel a hűtőmágnes hátuljára!
4. A hűtőmágnes készen áll a bevetésre!

Miért jó ez a módszer? 

1. Mert a gyerekeknek azonnali visszajelzést ad viselkedésükről, teljesítményükről. 
2. Mert lehet gyűjteni valamilyen nagyobb jutalomért.
3. Mert mindig szem előtt van és emlékezteti őket arra, miért kapták.
Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2017. május 11., csütörtök

A szerialitás fejlesztése I. rész

szerialitásról már volt szó egy korábbi posztban. Nagyon röviden, a sorrendiséget foglalja magába, beleértve a motoros, vizuális, akusztikus szabályszerűségek, ismétlődések felismerését és betartását. Ez a poszt a vizuális sorrendiségről szól.
A látási szerialitáshoz kapcsolódik minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk. Mi kapcsolódhat a vizualitáshoz? A
  •  szín,
  • a forma,
  • a szín és a forma egyidejűleg,
  • számok,
  • betűk,
  • számok és betűk egyidejűleg.
Szerencsére, a szerialitás és a sorrendiség felismerése nagyon hatékonyan fejleszthető, kevés eszközt, viszont egy kis találékonyságot igényel. A gyerekek számára is szórakoztató tevékenységek ezek, mert látványos sikerrel járnak, ezért szívesen végzik ezeket a feladatokat. A fejlesztő foglalkozások ebben az esetben a finommotorikát is fejlesztik, hiszen a tevékenységet el is kell végezni...:)

Nézzünk néhány játékot, mely a vizuális ritmus felismerését, a szabályok követését segítik!

  • Fűzzünk gombokat meghatározott sorrendben! A szabály lehet szín szerint, méret szerint, vagy a kettő kombinációjával.
  • Alkossunk sorozatokat Legoból! Itt is lehet kombinálni a különböző jellemzőket.
  • Készítsünk kukacot papírból! A kukac gyűrűi és lábai is lehetnek különböző színűek.
  • Rajzoljunk kígyót és szelvényeit különböző formákkal díszítsük.
  • Mosogatókendőből vágjunk ki formákat és teregessük ki őket!
  • Használjuk a logikai készletet! Fillérekért megvásárolható és az egyik legjobb fejlesztő eszköz.
  • Készítsünk nyak- vagy karláncot szívószálakból! A gyerekek szétvághatják (vigyázat, röpülni fog!), majd felfűzhetik megfelelő sorrendben.
  • Rajzoljunk nyakláncot és díszítsük színes gyöngyökkel!

    Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.
  • https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2017. január 30., hétfő

Használati utasítás

A minap találkoztam Mártonffy András kiváló írásával. A cikk nagyon jól összefoglalja, hogyan célszerű egy-egy problémás gyerekkel bánni, mennyire fontos számukra a folyamatos szeretet és türelem.
A poszt olvasása közben jutott eszembe, milyen nehézségekkel szembesülhet - ha még nem is tudatosan - egy gyerek, ha sehol nem kapja a feltétel nélküli elfogadást és meleg légkört, amelyre vágyik. Milyen tünetek jelentkezhetnek, ha egy gyerek figyelemre áhítozik? Egy idő után elbizonytalanodik, minden egy hatalmas kérdőjellé válik körülötte. Egy talajvesztett gyerek viselkedése mindig torzul: hangoskodik, kiabál, panaszkodik, a nagyobbak hazugságokba bonyolódhatnak. Ellenkezhet, dacol az utasításokkal, nem hajlandó azt csinálni, amit a többiek. A pedagógus pedig egy ellenkező, kellemetlen magaviseletű, elviselhetetlen gyereket lát, aki megnehezíti mind a pedagógus, mind a csoport életét, aki bármikor robbanhat. Kevesen hajlandóak arra, hogy valós megoldást keressenek a problémára, ne hárítással próbálkozzanak.
Mártonffy cikke szerint a megoldás a PCIT-módszer alkalmazása. "A szeretet és a törődés viszonzása abban áll, hogy a gyerek legyőzze a viselkedészavar által diktált impulzivitást, és ő is gyakoroljon önkontrollt."  
A módszer szerint a gyerek agresszív reakciói nem kapnak visszajelzést. Meg kell értenie, hogy amíg nem tanul meg uralkodni magán, addig a család vagy a közösség nem foglalkozik vele. Minden kommunikációs helyzetben a kívánatos magatartásformát kell erősíteni ahhoz, hogy valóban mélyreható változást lehessen elérni. A jutalmazás és a motiválás nagyon fontos: minél több a pozitív megerősítés, annál látványosabb a változás. A pedagógusnak mindig szem előtt kell tartania, hogy a gyerek önmagához képest fejlődik: a jutalmazást is ennek megfelelően kell adnia. Felesleges más gyerekhez hasonlítani, hiszen senki sem egyforma. A differenciált bánásmód megvalósítása nem függ a csoport létszámától: ha a pedagógus hajlandó próbálkozni, akkor eredmény is várható. Nem megoldás az, ha a csoportvezető szabadulni igyekszik a gyerektől; az inkluzív nevelés elvei ennek gyökeresen ellentmondanak. Súlyosan etikátlan azt sugalmazni, hogy a gyereknek máshol lenne a helye, olyan helyen, ami jobban megfelel neki. Ha a pedagógus elfogadja a diákot, ha tudomásul veszi, hogy viselkedése markánsan eltér a többiekétől, vagy átmenetileg nehezebb periódusban van, már megtette az első lépést egy jobb, kiegyensúlyozottabb környezet megteremtéséért, amely mind a saját, mind a gyerek érdeke.


Forrás:http://www.martonffyandras.hu/viselkedeszavar-es-szeretet

2017. január 23., hétfő

BTMN?

Mostanában nagyon sokszor hallhatunk a címben szereplő rövidítésről, de nagyon kevesen tudják, mit is jelent valójában.
A BTMN rövidítés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget jelölő gyűjtőfogalom. A BTMN-es gyerek értelmi képességei normál tartományba esnek, esetleg átlag alatti IQ-val rendelkeznek.

A gyermek nehézségei megfigyelhetőek tanulási és társas helyzetekben egyaránt: problémát jelent számára a feladathelyzet megtartása, a kitartás, az elmélyült és koncentrált munka elvégzése. Kibújik a feladatelvégzés alól, a számára nehézséget jelentő szituációkat igyekszik elkerülni. Tart a sikertelenségtől, ezért egy ilyen gyerek esetében a motiválás és a pozitív megerősítés valódi kihívást jelent a pedagógusok számára.Nem csak a feladatok jelentenek nehézséget: a mindennapi kommunikáció is gátolt. A gyerek félénk, kifejezetten szorongó lehet, igyekszik megőrizni saját szféráját. Nehezen viseli, ha ebbe betolakodnak, ha nagy körülötte a ricsaj, ha számára erőszakosan próbálják valamire rávenni. A pedagógusnak nem szabad feladnia a próbálkozást: a gyerek vágyódik a társaságra, szeretne a közösség részesévé válni, vágyódik az elfogadásra; a nevelőnek tudomásul kell vennie, hogy az ő esetükben ez valódi problémát jelent. A tiltakozások dühkitörésekbe is torkollhatnak, azonban szem előtt kell tartani: ezek segélykiáltások. A gyerek segítségére lehet fejlesztőpedagógus és pszichológus is. A foglalkozások célja a prevenció és a felzárkóztatás a kortársakhoz: a teendőkből az óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak is ki kell venni részüket: a gyerek fejlődése csak összehangolt munka eredményeként indulhat meg.

A BTMN-t szakértői bizottság állapítja meg, melyet évente felülvizsgálnak. Akár BTMN-es egy gyerek, akár nem, a legfontosabb a támogató környezet. Ha meleg, elfogadó, bátorító környezetben és megfelelően körülhatárolt szabályok szerint éli mindennapjait, a fejlődés is megindul.