Az iskolaéretlenségről

Annyi helyen olvashatunk az iskolaérett gyermekről, magatartásáról, pszichés jellemzőiről, testi-lelki tulajdonságairól, de arról, hogy milyen egy iskolaéretlen gyermek, már jóval kevesebb szó esik.

Azok a gyerekek, akik az év augusztus 31-ig betöltik a 6. évüket, iskolakötelessé válnak. Halasztást kizárólag az Oktatási Hivatal adhat, ha a szülő a megfelelő igazolásokkal, szakvéleményekkel rendelkezik.

Az iskolaéretlen gyermek fejlődése több részterületen is egyenetlen, elmaradott kortársaihoz képest. Melyek ez a részterületek?

• a figyelem
• a  logikai gondolkodás
• az emlékezet
• az észlelés
• a nagymozgások és finommozgások
• a beszédkészség
• a szociális készség

Természetesen, az egyes részterületek is tovább bonthatók, de ez nem ennek a bejegyzésnek a témája.Testileg is lehet fejletlenebb társainál, emiatt fáradékony, kevésbé terhelhető. Különböző helyzetekben úgy reagálhat, ahogy az érzelmei diktálják, a kudarcot nehezen viseli. Hajlamos lehet kitörésekre, akár agresszív megnyilvánulásokra is. Ennek az ellentéte éppúgy előfordulhat: a gyermek túl visszahúzódó, kerüli társait, inkább magában játszik, bátortalan. Az új helyzeteket rosszul kezeli, megrémül, az óvodai játékokban, műsorokban sem vesz részt szívesen. A feladatvégzésben nem kitartó, csapongó, sokszor egyszerűen otthagyja a feladatot vagy nem úgy végzi el, ahogyan azt kérik tőle.

Az iskolaéretlenség megállapításához szükséges az óvodapedagógusok által írt pedagógiai jellemzés, illetve, ha a gyermekkel fejlesztőpedagógus is foglalkozik, akkor az általa írt vélemény is. Az iskolaéretlen gyermek több területen megsegítésre szorul, emiatt szükségessé válhat logopédiai, fejlesztőpedagógiai vagy pszichológiai terápia is.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Számolás az ovisokkal

Az iskolába lépő gyerekek szüleinek egyik nagy félelme, hogy hogyan fog csemetéjük boldogulni a matematika rejtelmeivel. Szerencsére, a gyerekek többsége jól veszi az akadályt és a kisebb-nagyobb zökkenőket leszámítva, ügyesen elsajátítja a számolás tudományát.

Ahhoz, hogy segítsünk gyermekünknek, nincs szükség nagy kunsztokra. A matematika alapjaival az óvodában már megismerkednek a gyerekek és szépen fokozatosan bele is rázódnak, anélkül, hogy tudnák, ők bizony már matekoznak. ;)

Az első osztályos matematika alapjai a következők:

• az irányok
• a formák
• az összehasonlítás
• a számképek és műveleti jelek ismerete és leírása
• számolás először ötös, majd tízes, végül húszas számkörben

 Szülőként az alábbiakat tehetjük meg, hogy segítsünk nekik:

• ha autóval megyünk, kérjük meg, hogy mondja az irányt (előre, jobbra, balra, hátra)
• pontosan nevezzük meg az alapvető formákat. Tegyünk különbséget a testek és a síkbeli formák között: tehát a papíron lévő négyzetet ne nevezzük kockának. Ne essünk túlzásba, tényleg csak az alapokkal ismerkedjünk, mint a háromszög, négyzet, téglalap, kör, semmi szükség arra, hogy a paralelopipedont is felismerje. ;) Útközben ezt is gyakorolhatjuk a táblák formájának felismerésével.
• hasonlítsuk össze a különböző formákat: melyik a kisebb, melyik a nagyobb; tegyük sorrendbe őket a legkisebbtől előre, aztán a legnagyobbtól visszafelé haladva. Alkossunk halmazokat az egyforma dolgokból: pl. nap, labda, óra -> körforma.
• a számokat kössük először az ujjainkhoz. Vigyázzunk, ha számolunk, akkor a gyerekek ne nyissák hamarabb az ujjukat, mint ahogy a számot megnevezik. Erre a célra ragyogóan alkalmas az Egy, megérett a meggy című mondóka.  Számoljuk meg otthon, hány plüssmackó van, hány labda, stb. A számképeket utána összekapcsolhatjuk a dobókocka pöttyeivel. Számoljunk együtt, közösen előre, utána visszafelé haladva. Nem az a cél, hogy a gyerek ötévesen már elszámoljon 100-ig, hanem az, hogy egyelőre a tízes számkörben biztonságosan elboldoguljon.
• a műveleti jeleket pontosan nevezzük meg: a kisiskolásoknak még -ból, -ből és meg van, nem plusz és mínusz.

Ami a legfontosabb az viszont az, hogy ne siettessük a gyereket. Ha látjuk, hogy valami még nem megy, akkor azt ne erőltessük egy darabig. Minden új ismeretnek ülepednie kell, míg biztosan használhatóvá válik és inkább szánjunk rá több időt, amíg csemeténk megérti és feldolgozza az új ismereteket. Mint mindennek, ennek is a kulcsa a rendszeresség: ami minden egyes nap felmerül, azt a gyerekek nagyon gyorsan megértik és elsajátítják. :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Iskolára hangoló - A tagolási készség

A szótagolás, elválasztás mind az írás, mind az olvasás egyik sarokköve. Sokan úgy vélik, hogy nem nagy kunszt, pedig a tagolási készség elmaradottsága jelentős fokmérője az írás és olvasás elsajátításának.

Már az óvodában is szoktatják a gyerekeket a fonológiai tudatosságra. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy szót kisebb egységeire képesek vagyunk lebontani: szótagokra és hangokra.Természetesen, ez nem így hangzik el, hanem az eszközeit ismerjük:

- a ritmusos tapssal kísért dalokat

- a különböző mozdulatokkal (dobbantással, csettintéssel, stb.) kísért mondókákat

- a különbség megismerését a ritmusos taps és az egyenletes lüktetés között

Ha a fonológiai feldolgozás sérül valamilyen okból, akkor az jelentősen lassíthatja az olvasás elsajátítását. A fonológiai tudatosság fejlődése jellemzően korán, 5-6 éves kor körül a legnagyobb mértékű, vagyis pont akkor, amikor a gyerekek nagycsoportos óvodások. Fejleszteni természetesen később is lehet, így azok a gyerekek is felzárkóztathatóak, akik emiatt eleinte nehézséggel küzdenek.

A szülő akkor gyanakodhat a fonológiai tudatosság csökkent működésére, ha

- nem ismeri fel a kapcsolatot a leírt betű és a kiejtett hang között. Fogalma sincs róla, milyen hangot kellene mondania, ha lát egy betűt! Persze, ez a betűtanulás elején még belefér, de ha egy iskolai félév után még mindig nehézkesen megy, érdemes segítséget kérni.

- nem ismeri fel, melyik hangot hol hallotta egy szóban. A hangokra bontás szintén az olvasástanulás alapja, erről  ebben a bejegyzésben olvashattatok részletesen.

- nem tudja, egy-egy rövidebb szónál sem, hány hangból is áll.

- ha olvasás közben sem működik már tökéletesen a tagolási készség, akkor valószínűleg írásban is jelentkeznek az ezt jelző problémák: az egybeírt szavak, a lemaradó betűk és szótagok, illetve a kínkeservesen tanulandó elválasztás.

Ebben az esetben is legjobb a megelőzés. A gyermek számára kötelező 5 éves korban a logopédiai szűrés. Ha a logopédus indokoltnak látja egy-egy gyermek ellátását, akkor javasolt számára a logopédiai foglalkozáson való részvétel.

A szülők szintén sokat tehetnek az ügy érdekében:

- játszhatnak hangkeresőt, pl. 3 szó ugyanazzal a hanggal kezdődik.

- ugyanilyen típusú a szókereső: próbáljunk egy hanggal minél több szót mondani.

- rímek keresése, az összecsengés megfigyelése versekben, mondókákban. (Ilyenkor célszerű a rímeket erőteljesebben hangsúlyozni, így a gyerekek jobban tudnak rá figyelni.)

- beszéljünk robotnyelven.

- halandzsázzunk és utána próbáljuk a halandzsaszöveget visszamondani. Ha ezt furcsának érezzük, akkor gondoljunk egy-két kiszámolóra: a-pa-cu-ka, e-ke-te-pe-ke-te, stb.

Jó játékot, eredményes tanulást kívánok mindenkinek! :) 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Iskolára hangoló - A hangokra bontás

Elballagott a nagycsoportból...Mi lesz az iskolában? Fog neki menni? Bírni fogja a tempót? Oda tud figyelni? Számtalan ehhez hasonló kérdés fogalmazódik meg a nagycsoportos ovisok szüleinek fejében.

Ebben a sorozatban megpróbálunk az iskolára hangolódni. Igyekszem bemutatni, melyek azok a témakörök, amelyeket a gyerekeknek ismerniük kell, milyen képességekre-készségekre van szükségük az első osztály megkezdéséhez.

A leendő elsősök nagy kihívások előtt állnak: egy év alatt megtanulnak írni, olvasni, számolni. A pszichológiában használt kifejezéssel élve, megszállás történik, vagyis az új ismeretekkel megszálljuk azokat az agyi területeket, amelyek összehangolt működése szükséges ezek elsajátításához.

Ebben a bejegyzésben az olvasás megtanulásával fogunk foglalkozni. Az olvasás elsajátítása a hangok felismerésével és tudatosításával kezdődik. Ez egy nagyon hosszú és időigényes folyamat, bizony, bele kell jönnie a gyerekeknek. Ne legyünk türelmetlenek, ha nem értik még egy ideig a feladatokat. Segíthetjük viszont, hogyan jöjjenek rá a nyitjára. A hangokra bontás során először a hang helyét kell meghatározni. Hol hallotta az adott hangot? A szó elején? A szó végén? A szó belsejében? Célszerű ebben a sorrendben kezdeni a hangokat, mert így ismerik fel őket a legkönnyebben.

Először csak magánhangzókkal foglalkozzunk, azokkal is párban: a-á, e-é, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Próbáljuk rávezetni őket a különbségre: ha a hosszút hallja, akkor tapsoljon egyet. 

Ha a magánhangzók jól mennek, akkor kezdhetjük csak a mássalhangzókat. Ha mássalhangzókat próbálunk felismertetni, ne mondjunk hozzá magánhangzót! Tehát, nem béééé, hanem bbbbb és nem emmmm, hanem mmmmm. Igyekezzünk a szájmozgásunkat is megfelelően alakítani és kérjük meg, hogy utánozza ő is.

Először csak két betűből álló hangsorral próbálkozzunk, olyannal, ami magánhangzóval kezdődik. Pl.: al, ál, el, él, om, óm, stb. Ha már a szó elején és a végén magabiztosan felismeri a hangokat, akkor kezdjünk hosszabb, először három, majd négybetűs szavakba.

Jó játékot, kitartó munkát kívánok mindenkinek! 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Beiskolázás 2020

A tegnapi poszt után végre megjelent a rendelet a 2020/2021-es tanév beiskolázási szabályairól.

A rendelet szerint az Oktatási Hivatalhoz beadott szülői kérelem után 5 napon belül a hivatalnak időpontot kell adnia az iskolaérettségi vizsgálatra, amelyet halasztás miatt a járási szakértői bizottság, sajátos nevelési igény esetén a megyei szakértői bizottság végez el.

Ha a szülő önhibáján kívül nem jelenik meg a vizsgálaton, akkor 5 napon belül új időpontot kap. Ha önhibája miatt nem jelenik meg, akkor a Hivatal a gyermek megvizsgálása nélkül dönt. 

A szakértői bizottságoknak a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a vizsgálatot el kell végezniük és annak eredményét, a szakértői véleményt 30 napon belül belül el kell juttatniuk az Oktatási Hivatal részére.

A szövegből nem derül ki, az Oktatási Hivatalnak milyen határidőn belül kell döntenie, ahogy az sem, hogy meg nem jelenés esetén milyen igazolást fogadnak el. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Irány az iskola?!

Az elmúlt hetekben a sajtóban egymás után jelentek meg a különböző cikkek az iskolakezdéssel kapcsolatos változásokról.

A változás igen érzékenyen érinti a családokat, ugyanis eddig a nagycsoportos óvodások iskolába lépése a szülők és az óvodapedagógusok kompetenciája volt. Ha egyetértettek, a gyerek az óvodavezető engedélyével még egy évet tölthetett az oviban, érhetett, fejlődhetett. Vitás kérdésekben kérhették az illetékes Szakértői Bizottságoktól a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát, amelynek eredményét iránymutatónak fogadott el általában mindkét fél.

Most ez a gyakorlat gyökeresen megváltozik: valamennyi olyan gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, köteles megkezdeni általános iskolai tanulmányait. Felmentést ezentúl kizárólag az Oktatási Hivatal adhat. A szülőknek nagyon gyorsan el kell dönteniük, hogy iskolába adják-e gyermeküket vagy halasztást kérnek, ugyanis ezt a kérelmet január 15-ig be kell nyújtani az Oktatási Hivatalnak. Ha az engedélyezési eljárásban szakértőt kell kirendelni (pszichológus, gyógypedagógus), akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Mi ezzel a gond? A pedagógiai szakszolgálatok súlyos szakemberhiánnyal küzdenek. Az iskolaérettségi vizsgálatok várható tömeges növekedésével egyszerűen nem lesz kapacitásuk az eredmények kiadására az általános iskolai beiratkozásig, amely minden év áprilisában esedékes. Az Oktatási Hivatalhoz beérkezett online kérelmeket várhatóan óvodapedagógusok bírálják majd el. A beadványokhoz a szülőnek csatolnia kell pedagógiai szakvéleményt, esetleg orvosi, pszichológiai véleményt is, amelyekkel indokolja a halasztás jogosságát. Ha a beadvány pozitív elbírálásban részesül, akkor a gyermek további egy év óvodai nevelésben részesülhet. Ha negatív eredménnyel járnak, akkor a szülő csak közigazgatási per formájában érvényesítheti saját álláspontját.

Az eljárás végleges lefolytatásáról, végrehajtásáról azonban még nem jelent meg rendelet, erre várhatóan csak decemberben kerül sor. 

A korábbi, mindenki számára kötelező iskolakezdés egy sor kérdést felvet:

• lesz-e elegendő kapacitás a megnövekedett osztálylétszámok ellátására, elhelyezésére? Eddig ugyanis a nagycsoportos óvodások átlag 40%-a maradt vissza országosan az óvodákban. A hirtelen megugró osztálylétszámok erőteljes kihívást jelentenek mind a gyerekeknek, mind az intézményeknek. Új osztályokat indítanak? Új munkaerőt vesznek fel, miközben országos pedagógushiány van?
• hogyan tervezik az iskolába történő átmenet erősítését, segítését a jelenlegi rendszerben? Arról ugyanis már lehetett hallani, hogy az utolsó óvodai nevelési év iskolaelőkészítő jellegét szeretnék a döntéshozók erősíteni, de vegyes óvodai csoportokban, magas csoportlétszám mellett hogyan tervezik ennek kivitelezését?
• azoknak a gyermekeknek az ellátását, akik valamilyen problémával küzdenek, milyen formában tervezik?

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Iskola?! Érett?!

Februárban járunk, amikor a legtöbb nagycsoportos óvodás szülei szembesülnek azzal a kérdéssel: menjen-e iskolába a gyerek vagy sem? Optimális esetben az óvodapedagógusok és a szülők véleménye egyezik, de vannak olyan esetek, amikor másként látják a gyerkőc helyzetét, képességeit.

Mi a teendő ekkor? Először is, tudnunk kell, hogy a 2019/2020-as tanévben tankötelesek azok az óvodások, akik 2013. szeptember 1. előtt betöltötték 6. évüket. Ha  véleménykülönbség van a szülők és a pedagógusok között, akkor a kérdés az óvodai vezető hatáskörébe tartozik, így ezek a gyerekek egy évvel később, 7 évesen kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat. Legkésőbb azonban valamennyi gyerek 8 éves korában meg kell kezdenie az első osztályt, erről azonban már a Szakértői Bizottságnak kell döntenie. A tanköteles gyerekeket minden év március elseje és április 30-a között be kell íratni a területileg illetékes, illetve a választott iskola első évfolyamára.

Ha a gyermek fejlettsége nehezen állapítható meg, akkor az óvoda kérheti az iskolaérettségi vizsgálatát. Legtöbben tartanak ettől a vizsgálattól, pedig nem kell tőle félni. A gyerek által elért eredmények képet adnak az aktuális fejlettségi állapotáról, azokról a képességeiről, készségeiről, amelyek szükségesek az iskolai beválás szempontjából. A felmérést a helyi Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai, pszichológusai végzik, a procedúra körülbelül 2 órát vesz igénybe, majd az eredményekről a helyszínen tájékoztatják a szülőt és később a részletes jegyzőkönyvet is postázzák.

Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

Az iskolaérettségi vizsgálatot mindig délelőtt tartják. Két része van: egy csoportos és egy egyéni felmérés.

A csoportos vizsgálaton a gyerekeket az iskola mintájára padokba ültetik, ahol közösen haladva kell különböző feladatokat megoldaniuk. A csoportos vizsgálat célja, hogy megállapíthassák, mennyire tud a közösséggel együtt dolgozni, követni a nevelői utasításokat, mennyire emlékeznek a hallott és látott dolgokra, képekre, hogyan reagálnak váratlan, új helyzetekre.

Az egyéni vizsgálat során azokat a képességeket mérik fel, amelyek az iskolai munka során szükségesek: grafomotoros képességeket, szám és mennyiség egyeztetést, az azonosság-különbözőség felismerését, a tájékozódási képességeket. 

Mindkét vizsgálatban közös, hogy viszonylag rövid idő alatt képet alkothatnak a gyerek szociális készségeiről, koncentrációs képességeiről. A feladatok folyamatos végzése megmutatja, hogyan tűri a monotóniát, mennyire képes együttműködni a nevelőkkel és hogyan reagál, ha esetleges kudarc éri. A vizsgálaton nincs jó és rossz eredmény: vagy eléri az átlagos szintet vagy vannak olyan részterületek, ahol fejlesztésre szorul.

A magam részéről mindig javasolni szoktam az iskolaérettségi vizsgálat kérését, ha bizonytalan a szülő, mert objektív képet ad a gyermek általános képességeiről és készségeiről és az esetleges kisebb lemaradásokat is célzott foglalkozásokkal a szeptemberi iskolakezdésig le lehet küzdeni. Ha a vizsgálat olyan javaslattal zárul, hogy célszerűbb a gyermeknek még egy év óvodai nevelésben részesíteni, akkor azt érdemes megfogadni. Egy év hosszú idő a fejlődés szempontjából: inkább szánjunk rá még egy évet gyermekünk érdekében, minthogy az esetleges lemaradások miatt folyamatos sikertelenség érje. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A diszlexiáról

Bizonyosan sokszor találkoztunk már ezzel a kifejezéssel: diszlexia. Sokan azonban úgy gondolják, egyenlő a lassú, nehézkes olvasással, ám a valóságban a diszlexia ennél jóval összetettebb. 

Diszlexiának azt a tanulási zavart nevezzük, amikor az átlagosan intelligens gyerek számára nehézséget okoz az olvasás ÉS a helyesírás elsajátítása. 

A diszlexia legjellemzőbb tünetei a következők:

• betűk felcserélése, sorozatos tévesztése (b-d, b-p)
• szavak összeolvasztása, szótagok áthelyezése
• rövidítés, vagy új szótag betoldása
• hibás elválasztások
• szótaghatár nem érzékelése
• a külalak "csúnyasága" (nem a vonalra ír, nehezen olvasható íráskép, változó betűformák)
• fáradékonyság, alacsonyabb koncentrációs képesség

Mindezek a tünetek az iskoláskorban mutatkoznak meg, azonban már az óvodában találkozhatunk olyan jelekkel, amelyek prognosztizálják a későbbi olvasási-írási nehézségeket. A diszlexia korai jelei számos más problémára is utalhatnak, ezért az iskolakezdés megkönnyítése érdekében javasolt az alábbi részterületek fejlesztése, ha felfigyelünk az alábbi funkciók rendezetlen működésére:

• fejletlen ritmusérzék
• testrészeit nem ismeri megfelelően
• ügyetlen mozgás
• visszahúzódó magatartás
• az átlagtól elmaradó szókincs
• nehezen tanul verset, mondókát
• nem szeret rajzolni
• viszonyszavak nem ismerete (előtt-mögött, stb.)
• rosszul tájékozódik síkban és térben

Ha ezeket a tüneteket észleljük, érdemes fejlesztőpedagógushoz fordulni, aki felméri a gyermek képességeit és segíti a felzárkózásban. Az esetek többségében nem diszlexia áll a háttérben (a gyerekek 7-10%-a valódi diszlexiás), ezért a korai intervenció elősegíti az iskolai munkához szükséges készségek, képességek stabilizálását és fejlődését. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Fessünk neki Nagyok!

Az előző posztban a kicsiknek, ovisoknak szóló festési technikákról, kedvcsináló trükkökről volt szó. Most olyan ötleteket szeretnék bemutatni, amelyek már iskolába készülőknek és kisiskolásoknak javasoltak. Ezek olyan finommotorikus mozgást tesznek lehetővé, melyek segítik a helyes írásmozgás kialakulását, javítják a koncentrációt és ellazítanak. A munka során a gyermeknek követnie kell a foglalkozásvezető utasításait, ezáltal javul a feladattartás és feladattudat.

1. Festés pontokkal: a pointillizmus technikája éppen erről szól: az összhatást a festő pontok segítségével éri el. A munkát lehet szabad kézzel vagy sablonnal végezni. A sablon előnye, hogy közben egy kis számolásra is felhasználható, pl.: 2 pöttyöt pirosra, 3-at kékre festettünk, összesen hány pöttyöt festettünk ki? A pöttyöket festhetjük fültisztító pálcákkal vagy nagyon vékony ecsettel.

 2. Festés ecsetvonásokkal: az impresszionista festők technikája arról szól, hogy a művész összemossa a különböző színű festékeket, így az összhatást távolabbról észlelhető. A mű alapja a fény észlelése a különböző tárgyakon, természeti jelenségeken. Célszerű egy fényképet kiválasztani és arról festményt készíteni. A kép másolásával javul az átfordítási készség, hiszen amit látunk, megpróbáljuk saját munkákon rögzíteni.

3. Festés mosogatószivaccsal: a festés szó itt megtévesztő, ebben az esetben inkább nyomdázásról beszélünk. Az előkészületek némileg időigényesek, azonban az elkészült művek kárpótolnak a fáradozásért.

4. Betű- és számképek rögzítéséhez, megerősítéséhez használhatunk előre megtervezett sablonokat, melyeket vagy pontozva, vagy óvatos vonalhúzással töltünk ki. Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben a pontosság a lényeg: nem az számít, hány darabot készít el a gyermek, hanem az, hogy elkészült munkák alaposak legyenek.

Jó szórakozást kívánok! 😊

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/