Keresés ebben a blogban

2019. október 24., csütörtök

Őszi dekoráció gesztenyéből

Az alábbi kézműveskedést inkább nagyobb gyerekek számára ajánlom, de természetesen kisebbek is megpróbálkozhatnak vele.

Pompás és látványos őszi dekorációt készíthetünk, amely minden otthoni helyiség, csoportszoba, osztályterem díszévé válhat.


Összegyűjtött és kissé megszáradt gesztenye szükséges hozzá, valamint papír-írószer üzletekben vásárolható fehér színű, unimarker toll.

Ha tollat nem sikerül szerezni, akkor a közönséges hibajavító festék is tökéletes lesz.


A hibajavítóhoz hagyományos, vékony ecset is használható, arra azonban vigyázzunk, hogy ne hígítsuk vízzel, különben lefolyik és száradás után lepereg a gesztenyékről.

Az aprólékos festegetés nagyban segíti a koncentrációt, a szem-kéz koordinációt és a finommotorikát.

Gondoljunk bele: leheletfinom mozdulatok szükségesek, nem lehet kapkodni, ráadásul nem sík felületen dolgoznak a gyerekek.




A festegetésnek csak a fantázia szabhat határt. Bármilyen mintával és vonallal lehet próbálkozni: pöttyökkel, szaggatott vonallal, csillaggal, levéllel, stb. :) Jó szórakozást, tartalmas időtöltést kívánok mindenkinek!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/


2019. október 17., csütörtök

Az évszakok elsajátítása

Az időbeli sorozatok megtanulása és az időbeli észlelés kialakulása tart a legtovább a különböző szekvenciák közül. Az első időbeli sorozat, amelyet a gyerekek megismernek, az évszakok váltakozása.

A különböző évszakok jellemzőinek elsajátítását egy nagyon egyszerű, filléres kézműves ötlettel segíthetjük. Mindössze egy tetszőleges nagyságú papírtányér, egy Milton-kapocs (régebbi nevén jancsiszeg), festék és maradék fekete kartonból egy kivágott nyíl kell hozzá.

A tányér szélét vágjuk le, majd fekete filctollal osszuk négy részre. A negyedeket az évszakoknak megfelelően fessük ki. Ügyeljünk arra, hogy mindenütt ugyanaz a motívum ismétlődjön (például fa legyen mindegyik negyeden). Száradás után a Milton-kapocs hegyes részével a nyilat és a tányér közepét fúrjuk át, majd a végét visszahajtva rögzítsük. Ha szeretnénk, akkor előzőleg egy kört még rajzolhatunk a negyedek köré, ahová felírhatjuk a hónapok nevét is, de ez már inkább a kisiskolások dolgát könnyíti meg. Jó játékot, eredményes tanulást kívánok mindenkinek! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2019. október 15., kedd

Az észlelés

Az észlelés, vagy másik nevén percepció a tanulási folyamat alapja. Az észlelést megelőzi az érzékelés, ez azt jelenti, hogy érzékszerveinkkel információkat veszünk fel környezetünkből. Az észlelés már azt jelenti, hogy az érzékelt dolgokhoz konkrét tartalmat is rendelünk, például felismerjük, amit látunk. Az agy fejlődésével a felismerés egyre gyorsabbá és automatikusabbá válik.

Az észlelésnek több típusa van, ezek fejlettsége nagyban befolyásolja a megismerő folyamatokat és a tanulási képességeket. Beszélhetünk:

  • látási,
  • alaklátási,
  • hallási észlelésről.
Mindezekhez szorosan kapcsolódik a testséma, a téri tájékozódás és az időészlelés fejlődése is. Az észlelésben fokozatosan a látás veszi át a vezérlő szerepet, így a gyerekek egyre hatékonyabban fedezik fel a különbségeket a tárgyak, ábrák között. Az óvodások észlelési képességeinek fejlesztését célszerű az alapvető tulajdonságokkal kezdeni, ilyen a forma megnevezése, a méret, a nagyság, az anyag jellege, a szín felismerése.

Általánosságban véve elmondható, hogy minél több ingerrel találkozik egy gyermek, annál könnyebben fejlődnek az észlelés területei is. Ha egy gyermek biztosan felismeri a formákat, ki tudja emelni több elem közül, akkor az olvasás és írás elsajátítása sem okoz számára vélhetően gondot. 

A testséma a saját test ismeretét és a környezethez való viszonyulását jelenti. Megismerik a tárgyak térbeli elhelyezkedését, észleli ezek távolságát, helyzetét, sorrendjét. Ezeket a különböző információkat az agy egyesíti, majd fokozatosan megtanulja használni a síkban is, így válik lehetővé a írás-olvasás elsajátítása is.



Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/




2019. október 4., péntek

A diszkalkulia

A tanulási nehézségek csoportjába tartozó számolási zavarról biztosan sokan hallottak már. A diszkalkulia gyakorisága hasonló a diszlexiához és a diszgráfiához, a népesség kb. 5%-át érintheti. A számolási zavarnak több típusa van, mindegyiknél más a vezető tünet.

Az első típusnál a mechanikus számolás nehezítettsége figyelhető meg, a másodiknál a logikai gondolkodás akadályozottsága, a harmadiknál pedig a sorbarendezés okozza a legnagyobb gondot. 


Valamennyi típusra jellemző tünetek a következők:
  • folyamatosan fennálló nehézségek a matematikai alapműveletekben
  • nehezen jegyzik meg a számképeket (nem ismerik fel, melyik számnak milyen a képe)
  • különösen nehezen jegyzik meg a helyiértékeket
  • a több/kevesebb/ugyanannyi fogalmát rendszeresen tévesztik, vagy ha felismerik, a különbséget már nem tudják megmondani
  • a matematikai szabályokat, azonosságokat, képleteket nem tudják megjegyezni
  • gondot okoz a számkép és a hozzá tartozó mennyiség felismerése (pl a dobókocka pöttyeit is nehezen ismerik fel)
  • műveletek végzése közben segédeszközre szorulnak, akkor is használják az ujjaikat, számolópálcákat, korongokat, amikor nem lenne indokolt
  • állandóan tévesztik a műveleti jeleket, rossz irányba folytatják a sorozatot
A számolási zavar megállapítása logopédus feladata. A fejlesztés mihamarabbi megkezdése támogatja a gyermek önbecsülését, nem érik folyamatos kudarcok. A diszkalkulia nem nőhető ki, tünetei felnőttkorban is megmaradnak, csak más formában csapódnak le. Ilyen megjelenési tünet, ha
  • nehezen igazodik el térképen
  • többször eltéved ismeretlen helyen
  • nem tud számsorokat megjegyezni (pl igazolványszám, bankszámlaszám, PIN-kód)
  • a bonyolultabb szabályú játékokat képtelenek megérteni (kártyajátékok)
  • a mozgásos sorozatokat nem tudja követni (tánc)
  • csapnivaló az időérzékük, állandóan összekeverik a dátumokat.
Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/


2019. október 3., csütörtök

Ha nem megy a szövegértés....

Ahhoz, hogy egy kisdiák megfelelően teljesítsen az iskolában, nélkülözhetetlen, hogy megértse, milyen feladatokat hogyan kell megoldania.

A szövegértés alakulása, alakítása már egészen korán elkezdődik, gondoljunk csak a mondókákra, versikékre, mozgással járó dalocskákra. Később, a szövegértés a mesehallgatás segítségével fejlődik a legjobban. Az élőszóban elmondott mese hatását semmilyen más módszerrel nem lehet pótolni. Legkésőbb, az iskoláskorban kiderül, melyik gyermek hogyan tudja feldolgozni a hallott, olvasott meséket, történeteket. A jól olvasó (megfelelő tempóban, folyékonyan) gyerekek között is találunk olyat, akik nem, vagy csak részben értik meg, miről is olvastak valójában.

A szövegértési problémák felismerése könnyű, mert a gyerek
  • nem tudja rövidebb szövegről sem elmondani, miről szólt
  • nem érti a szavak jelentését
  • nem tudja, mi a különbség a rokon értelmű és az ellentétes szavak között
  • nem képes befejezni egy mesét vagy nem tudja sorrendbe rendezni a szövegben történteket
  • szókincse szegényes
A szövegértés fejlesztése hosszadalmas és időigényes folyamat, de szerencsére otthon is könnyen és egyszerűen elvégezhető gyakorlatokból áll, mindössze elszántságot, türelmet és kitartást kíván mind a gyerektől, mind a szülőktől. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék bemutatni, amely segítségünkre lehet a szövegértés fejlesztésében.

1. Rövid, minél színesebb képekkel illusztrált mesékkel kezdjük a gyakorlást. 2-3 mondat után a képek alapján mondjuk el újra együtt a történet eseményeit.
2. Az interneten találhatunk olyan néhány soros meséket, amelyekhez letölthető, kivágható képeket is mellékeltek. A képek alapján soroljuk fel mese történéseit.
3. Bevethetjük a dobókockát is: minden szám egy meghatározott kérdést jelent. pl. 1 - hol történt a mese?, 2- kik a szereplők?, stb. Amilyen számot dob, arra a kérdésre kell válaszolnia. Előnye, hogy többféle mesére is alkalmazható.
4. Gyűjtsünk szavakat és csoportosítsuk őket, pl. gyümölcsök, zöldségek, háziállatok, vadállatok, évszakok, stb..
5. Nagyobb gyerekekkel gyakorolhatunk egy-egy rövid szócikk, fogalom alapján. Olvassák el figyelmesen, majd próbálják saját szavaikkal elmondani néhány mondatban, miről olvastak. Vigyázzunk, ne türelmetlenkedjünk, ez nehéz feladat a kisiskolásoknak! A szócikk ne legyen elvont tárgyú, lehetőleg valamilyen hétköznapi jelenséget válasszunk, pl. szüret vagy farsang.
6. Mondjunk egyszerű mondatokat és tegyünk fel ahhoz kapcsolódó kérdéseket. Pl. A rózsa piros. Kérdés: mi a piros? Milyen a rózsa? Ha jól megy, bővítsük ugyanazt a mondatot: a rózsa piros, a tulipán sárga. Kérdések: Milyen virágok? Milyen a rózsa? Milyen a tulipán? 

A szövegértés fejlesztése igen időigényes és fokozatos munka, nem megy egyik napról a másikra. Figyeljünk fel azonban azokra a folyamatosan fennálló gyanújelekre, amelyek megnehezítik gyermekünk számára az olvasást:

  • ha többször sort téveszt
  • ha felcserél betűket, szótagokat
  • ha kihagy betűket, szótagokat
  • ha megpróbálja néhány szótag után kitalálni egy-egy szó végét
Mindezen jelek esetén érdemes logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz fordulni, hogy kiderüljön, hol keresendő a valódi elakadás a szövegértési nehézségek mögött.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/