A szenzoros érzékenységről

Az előző posztban már írtam a szenzoros integrációs zavarról. A szenzoros érzékenység jól fejleszthető, de a tünetek részben megmaradnak. A terápia során az idegrendszer ingerlésével és ezáltal érlelésével a gyerek képessé válik a számára zavaró tényezőkön könnyebben "túljutni" és kevésbé érzékenyen fog azokra reagálni. Maga a szenzoros érzékenység általában más zavarhoz társul: figyelemzavaros hiperaktivitáshoz, autizmushoz, tanulási zavarokhoz és beszédfejlődési zavarokhoz.

A szenzoros integrációs terápia alapjait Jean Ayres fektette le. A módszer lényege, hogy a különböző érzékszerveket, amelyeken keresztül a ingereket veszünk fel a külvilágból, egységes rendszerbe szervezi. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a gyereket lehetőleg szabad játékon keresztül minél több inger érje, ezért pozitív élmények közben lassan megtanulja, hogyan küzdjön meg a számára nehezebb helyzetekkel. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy támogatni kell a gyerek mozgását elsősorban az egyensúlyt próbára tevő szituációkban:

• hintázzon plédben, függőágyban vagy csak egyszerűen hintán
• használjon ugrilabdát
• ugráljon trambulinon
• egyensúlyozzon pallón, másszon fára,
• ha van lehetőség, akkor lovagoljon.
  
  
  

Meg kell ismertetni minél többféle anyaggal, ezért

• fessen az ujjával
• gyurmázzon, gyúrja a tésztát
• tépjen papírt
• homokozzon
• válogasson különböző terményeket (borsót, sárgaborsót, babot)
• járjon különböző felületeken mezítláb: pléden, padlón, nyáron fűben, homokon.

 Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szenzoros érzékenység

Az utóbbi időben egyre többször hallhatjuk ezt a kifejezést: szenzoros érzékenység. Sokszor nem tudják a szülők hová tenni, ha gyermekük feltűnően reagál egy-egy ingerre: ordít a porszívótól, befogja a fülét, ha szól a rádió, gyűlöli a címkéket a ruhában...és még hosszan lehetne sorolni a példákat. A túlzott reakciók pedig menetrendszerűen kényelmetlen helyzetet teremtenek: a szülő nem érti, gyermeke miért viselkedik úgy, ahogy és a gyerek sem érti, miért nem kap segítséget.

A tünetek hátterében az idegrendszer eltérő működése áll: az agy feladata, hogy a környezetből érkező információkat észlelje, megfelelően feldolgozza és rendszerezze, majd a megfelelő választ aktiválja.Ha ezek közül bármelyik részben zavar támad, az a többi egység működésére is hatással lesz.

A szenzoros érzékenység változatos tünetekkel járhat: megmutatkozhat a mozgásban, ha

• a gyerek ügyetlen, finommotorikája fejletlen
• állandóan baleset éri
• nehéz számára a mozgás összerendezése
• kerüli a hintázást, mászókázást
• kifejezetten fél a magasságtól

Megmutatkozhat a mindennapi tevékenységekben, ha

• gondot jelent a cipőfűző bekötése
• a tisztálkodás nehezen megy egyedül
• a szobatisztaság nem alakul ki óvodáskor végéig
• nem tud fogat mosni

Megmutatkozhat a tanulási képességekben, ha

• a figyelem nem megfelelően működik, nem alakul ki a szándékos figyelem
• a viselkedés impulzív marad
• szókincse fejletlen, amihez később gyakran társul beszédértési zavar

A leggyakrabban pedig a közönséges mindennapi helyzetekben:

• nem kedveli a számára szokatlan helyzeteket: új ruha, más ebéd
• kerüli a hangos zajokat: háztartási gépek, hangszerek, rádió hangját kifejezetten nehezen viseli
• gyűlöli a ruhák tartozékait: a címke, a gombok, a cipzár mind zavaróan hat rá
• 
  nem szeret semmit, amitől egy kicsit is koszosabb lesz: a homokozás, sarazás, festés, stb. mind olyan tevékenység, amelyet igyekszik elkerülni. 

A jó hír azonban az, hogy a szenzoros integrációs zavar fejleszthető, azonban sok türelmet és elszántságot kíván. A következő posztban ezekről fogok bővebben írni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A hallási figyelem fejlesztése

A hallási vagy másnéven auditív figyelemről már korábban olvashattatok bővebben. A hallási figyelem fejlesztésénél az a kulcs, hogy valóban a hallásra koncentráljunk és ne hagyjuk, hogy a látvány is segítse a gyerekeket a feladat megoldásában.

1. Hangdifferenciálás: mondjunk hangokat a gyereknek. Magánhangzópárokkal kezdjük, például a-á-val. Ügyeljünk a pontos artikulációra. Kérjük meg, hogy ha az 'a'  hangot hallja, emelje fel a bal kezét, ha az 'á' hangot, akkor a jobb kezét. Ha így jól megy, akkor kérjük meg, hogy forduljon meg, így már valóban csak a hallására hagyatkozhat. Ezt a játékot bármilyen hangpárral játszhatjuk. Saját óráimon ugyanezt a játékot fitballon ülve szoktam játszani a gyerekekkel, így közben a vesztibuláris rendszer is dolgozik.

2. Kulcsszó megadása: több másik szó közül emeljünk ki egyet, amelyet ha meghall, ugrik egyet, vagy tapsol, koppant. Ha egy szóval már jól megy, akkor adhatunk meg új szót. Ebben a feladatban az emlékezet is fejlődik.

3. Szópárok felismerése: hasonló hangzású szavakat gyakoroljunk, pl. bab-pap, kor-kór, doboz-toboz. Magyarázzuk is meg a szavak jelentését. 

4. Hangdifferenciálás hangszerek segítségével: a feladat alapvetően ugyanaz, mint az 1. esetben, azzal a különbséggel, hogy hangszer hangját kell megkülönböztetni. Ez vonatkozhat a hang mélységére és magasságára vagy ugyanannak a hangnak a hosszúságára is. Ezt a játékot is célszerű háttal játszatni, mivel a látvány megkönnyíti a feladat teljesítését. Használhatunk furulyát, xilofont, stb..

5. Rövid történet mesélése: valóban rövid történetet meséljünk, amely néhány mondatból áll. Kérhetjük, hogy mondja el ő is a mesét, vagy rákérdezhetünk különböző elhangzott részletekre is. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Őszi pontfestés - finommotorika fejlesztése játékosan

Ebben a posztban azt szeretném megmutatni, milyen könnyen és észrevétlenül lehet fejleszteni a finommotorikus képességeket egy kis festéssel. A téma tulajdonképpen bármi lehet, a lényeg az, hogy pontszerűen fessünk, lehetőleg fültisztító pálcika segítségével. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, vékonyabb ecsettel is próbálkozhatunk.

Miért jó? Mert

- a vékony pálcika megfogása már a helyes ceruzafogást készíti elő

- az időbeli sorozatokról könnyebb így tanulni (évszakok)

- ha sorrendet kell tartani, akkor a szerialitást is fejlesztjük

- fejleszti a kreativitást

- látványos az eredmény, ezért minden gyermeknek sikerélményt nyújt.

Festésre fel! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Az auditív figyelem

 Az iskolai munkában az auditív, vagyis a hallási figyelem legalább olyan nagy szerepet játszik, mint vizuális párja. Nélkülözhetetlen, hogy a tanulók pontosan megértésék, milyen utasításokat kaptak, hogy kövessék az instrukciókat, mert anélkül nem tudnak együtt haladni a többiekkel.

A hallási figyelem alapja az, hogy a gyerek megtanulja felismerni a különböző hangokat és ezeket egyértelműen azonosítani is képes a későbbiekben is. Megtanulja, hogyan cseng a mikrohullámú sütő, mennyire zajos a porszívó, stb. Ezt a jelenséget nevezzük hallási alakállandóságnak. Enélkül a későbbiekben sem az írás, sem az olvasás elsajátítása nem lehetséges. 

A hallási differenciálás szintén fontos képesség. Azt jelenti, hogy többféle egyszerre érkező zajból ki tudjuk szűrni a lényeges információkat. Gondoljunk bele: egyszerre magyaráz a pedagógus, zizeg a papír, valaki forgolódik, leesik a ceruza, Pistike kérdezősködik...ebből az információhalmazból kell kiemelni azt, ami valóban fontos.

A hallási figyelem és a téri tájékozódás fejlődése szorosan összefügg: már a baba is abba az irányba fordítja fejét, ahonnan hangot hall. Később ez már tudatossá válik: a hang alapján az irányt is azonosítani tudjuk: nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani, ha valaki mellettünk vagy a hátunk mögött beszél, de ezt a készséget használjuk akkor is, ha egy érkező kocsi hangjára figyelünk - bár még nem látjuk, de az irányt már tudjuk. 

A hangok sorrendje is nagy jelentőséggel bír: az egymás utáni hangokból következtetünk automatikusan az események sorrendjére is. Autó hangját halljuk, csapódik a kocsi ajtaja, nyílik a bejárati ajtó -> apa hazaért a munkából. 

Ezeket a képességeket, készségeket együttesen, automatikusan használjuk mind a mindennapi, mind az iskolai munkában egyaránt. Ha valamelyik területen zavar figyelhető meg, az az összes többi teljesítményre hatással van. Hogy az auditív figyelmet hogyan érdemes fejleszteni, a következő posztban írok részletesen.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A lassú munkatempó

 Az egyik leggyakoribb probléma, amire a pedagógusok felhívják a figyelmet, az a lassú munkatempó. 

- Állandóan lemarad...

- Hamar elfárad...

- Nem tudja követni az elhangzottakat...

- Jól csinálja, de olyan lassú...

Önmagában a lassabb tempójú munkával nincs gond, egészen addig a pillanatig, amíg nem akadályozza a teljesítményt. Problémát akkor jelezhet, ha huzamosabb ideig fennáll és egyéb tünetek is megfigyelhetőek mellette. A lassú munkatempó sok probléma egyik tünete lehet, de ezeket a gondokat alapvetően három csoportra bonthatjuk:

• motoros problémákra, amikor a lassúság mellett nehézséget jelent a tájékozódás térben és időben, az egyensúly megtartása; a finommozgások görcsösek, a nagymozgások darabosak és hirtelenek. Általánosságban véve, a mozgás ügyetlen, a gyerek esik-kel, folyton balesetek érik.
• tanulási képességekkel kapcsolatos problémákra, amikor a megismerő funkciókban van elakadás. Ilyen az észlelés, amikor már sérülten kerül be az információ; a figyelem megtartása és irányítása; a lényegkiemelés képességének sérülése.
• pszichés problémák, amikor a lassú tempó legfőbb oka a megfelelni vágyás, az alacsony önértékelés. Emiatt a gyerekek képesek akár lyukasra radírozni a füzetet, mert egy-egy forma még mindig nem tökéletes, nem olyan precíz, ahogy ezt önmaguktól elvárnák és ahogy feltételezik, hogy elvárják tőlük.

Önmagában a lassabb tempót nem lehet pusztán gyakorlással kiiktatni, érdemesebb inkább komplexen szemlélni a megjelenő tüneteket. A sok gyakorlás akkor segíthet, ha semmilyen egyéb problémát nem lehet azonosítani. Minden más esetben célszerű segítséget kérni.

 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A vizuális figyelem

 A vizuális vagy a látásra épülő figyelem az egyik legjobban fejleszthető és alakítható terület a tanulási folyamatokban. Miért olyan fontos? Mert célzott vizuális figyelem nélkül nem tudunk lemásolni egy mondatot, elolvasni egy sort, elmondani egy látott számsort. Nem ismerjük fel a közlekedési táblákat, nehezen igazodunk el menetrenden, térképen...Maga a vizuális figyelem több részterület összehangolt működéséből áll.

A vizuális figyelem egyik alapja az alakállandóság. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alakzatokat, formákat bármilyen formában felismerünk. Például, egy háromszög akkor is háromszög marad, ha fejre állítva, vagy oldalra fordítva szemléljük. 

A vizuális figyelem másik sarokköve a látásra épülő észlelés, vagy másnéven vizuális percepció. A percepció fejlesztésének egyik legkönnyebb lépése környezetünk alapos megfigyelése. A természeti jelenségek, a felszíni formák, a növények, virágok részei, mind segítik a vizuális figyelem és észlelés fejlődését. Ugyanez igaz a változás megfigyelésére is. Próbálkozhatunk olyan játékkal, amikor egy dolgot megváltoztatunk a polcon, asztalon, akár egy másik gyereken és ezt meg kell találnunk. A játékok során törekednünk kell mind az azonosságok, mind a különbségek felismerésére. A tudatos keresés fejlődésével egyre könnyebbé válik az iskolai munka is. 

Ahhoz, hogy a vizuális figyelem hatékonyan működjön, szükség van a látásra épülő emlékezet megfelelő működésére is. Diszlexiások, diszgráfiások esetében ez a terület alulműködik, ez az oka annak, hogy többször tévesztenek betűket. Az emlékezet szorosan összefügg a vizuális sorrendiséggel. Tehát, nem elég pusztán emlékezni egy adott formára, hanem egy komplett sorban fel is kell idézni. Jellemzően itt is megjelennek a betűcserék, a sorozat létrehozásának problémái, a vonalrendszerben való tájékozódás nehézségei.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/