Keresés ebben a blogban

2018. február 27., kedd

Hogyan jutalmazzunk?

Egy olyan gyermeknek, akinek gondot okoz a mindennapos feladatok teljesítése, kiemelten fontos, hogyan próbáljuk meg motiválni. Széles körben elismert tény, hogy a pozitív megerősítés serkenti a helyes viselkedésformák kialakulását, megnöveli a részvételi kedvet a foglalkozásokon és a gyermek sikertelenség esetén sem csügged el egyhamar, hanem újra és újra próbálkozni kezd.
Gondoljunk bele: egy ADHD-val küzdő gyermeknek a szellemi munka rendkívül kimerítő. Hogy miért? A figyelemzavaros gyermeknek egy helyre, egy feladatra koncentrálni nehéz, nem azért, mert nem akarja, hanem mert nem képes rá. A rengeteg környezetből érkező inger elvonja figyelmét és nem tudja kiszűrni a lényeges információkat. Számára nélkülözhetetlen, hogy amikor sikerül koncentrálnia, kapjon személyre szóló, azonnali visszajelzést az elvégzett munkáról! Az általános és kissé üres "ügyes vagy" formula itt nem elég. Ugyanez vonatkozik egy diszlexiával, diszgráfiával vagy diszkalkuliával küzdő gyerekre is: mindenáron arra kell serkentenünk, hogy olyan közegben próbáljon helyt állni, ahol számára eleve nehezített a pálya. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék leírni, amelyek személyre szabhatóak és még a feladat tökéletlen teljesítése esetén sem bántóak, hanem a haladásra fókuszálnak:

  • gratulálok a szép munkához!
  • büszke lehetsz, mert nagyon sokat dolgoztál!
  • sokat fejlődtél!
  • ügyesen dolgoztál!
  • egyre kitartóbb vagy!
  • nagyszerű teljesítmény!
  • örülök, hogy egyedül dolgoztál!
  • egyre jobban tudsz figyelni!
  • örülök, hogy megpróbáltad!
  • tudom, hogy képes vagy rá!
Az elismerésen kívül használhatunk más eszközt is, amely személyre szabott motivációként funkcionálhat. Készítsünk napi magatartás-jelző táblát. Nem kell hozzá más, mint 3 kör alakú karton: egy piros, egy sárga és egy zöld. Mindháromra rajzoljunk egy-egy szmájlit: a pirosra mosolygósat, a sárgára közömböset és a zöldre szomorút. A gyerekek neveit írjuk fel egy-egy fa ruhaszárító csipeszre (nem kerül sokba, néhány száz forint egy csomag) és a foglalkozások végén beszéljük meg, kinek hová kerül a csipesze. A hatás nagyon hamar látható lesz: aki nem kerül a a pirosra, legközelebb sokkal jobban fog igyekezni. :) 
Készíthetünk táblát is hasonló célzattal: a gyerekek fényképét fel kell ragasztanunk rá és mellé jelölhetjük az előzőhöz hasonlóan, hogyan viselkedett. Megoldható úgy is, hogy minden gyermek neve mellé egy csíkot ragasztunk és egy hétig jelöljük rajta, egy-egy napi teljesítményét. A következő héten új csíkot ragasztunk és kezdhetjük elölről.
Ha konkrétan egy-egy gyermekről van szó, a szülő beleegyezésével nyithatunk egy füzetet, melybe naponta fel kell jegyeznünk, 2-3 mondatban, mit csinált jól és miben kellene fejlődni. A jó cselekedetek mellé ragaszthatunk matricát, vagy nyomdázhatunk. A motiváció érdekében ezt a gyerekkel minden nap meg kell beszélni! Ez nem sok idő, még magas csoportlétszám mellett is sort lehet rá keríteni. Vigyázat, a füzet csak akkor éri el célját, ha valóban erre használjuk! Ha lépten-nyomon azzal fenyegetik a gyereket, hogy beírják a különböző kihágásokat, nagyon gyorsan elveszíti érdeklődését és egyáltalán nem fogja érdekelni, mi áll benne.

Eredményes munkát és kitartást kívánok!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.




https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Képek forrása: Pinterest.

2018. február 26., hétfő

A napirend

Ebben a posztban a napirend fontosságáról szeretnék néhány gondolatot megosztani. Miért fontos, hogy egy gyermek tudja, mire számítson egy adott napon? Az óvodai és iskolai beszoktatás sikerességének egyik alapvető követelménye, hogy a gyermek tudja, mikor mi vár rá. A kiscsoportosok még nem ismerik az órát, ezért nehezebb is megérteniük az idő múlását. Az első osztályba lépők szintén tele vannak szorongással: új hely, új felnőttek, új társak, zaj, ricsaj.  Olyan gyermekek esetében, akik valamilyen extra problémával küzdenek, létfontosságú, hogy tudják, mikor mit kell tenniük, nem csak saját, hanem a közösség érdekében is. A jól felépített, gyerekek számára is átlátható, követhető napirend segíti a szabályok betartását, a csoport napi működését. A szabályok következetes betartatása a pedagógus feladata, ebben a napirend nyújt számára segítséget.



Ahhoz, hogy a napirendet a gyerekek is követni tudják, jól látható helyen kell elhelyezni. Célszerű nagyméretű, színes kartonra készíteni. A napirend vonatkozhat tevékenységsorra, időrendre, valamint a gyerekek tájékozódhatnak az időjárásról, a napok múlásáról is. Iskolában akár az órákat is tartalmazhatja képes formában, melléhelyezve a tanórát tartó pedagógus képét is. Készíthetünk olyat is, amelyen két oszlop található: az elvégzendő és a már elvégzett feladatokat. A gyerekek egy idő után versenyezni fognak, ki teheti át az egyik oszlopból a másikba a kártyákat.Csoportosíthatjuk az osztályban, csoportban elvégzendő feladatokat: ki a hetes, a napos, ki locsolja meg a virágot, stb. Az alábbi képek ötletadóként funkcionálnak és bár elkészítésük eltart egy kis ideig, mégis megéri ezzel foglalkozni, hiszen jelentősen megkönnyíti a csoportmunkát.


Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Képek forrása: Pinterest

2018. február 24., szombat

BTMN-es gyermekek segítése

Ha egy gyermek megkapja a BTMN minősítést, a pedagógusnak érdemes konzultálnia a szülőkkel, gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal, hogyan próbálják meg a gyermek és a közösség érdekében minél hatékonyabban elősegíteni a viselkedés rendezését és a lemaradás csökkentését. A BTMN-ről ebben a posztban olvashatsz bővebben.
A beilleszkedési, viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek nagy része perifériára szorul: a közösség nem nézi jó szemmel; sem a társak szülei, sem maguk a pedagógusok. A problémák állandósulnak: a pedagógusok - akár tanító, tanár vagy óvodapedagógus - nincsenek felkészülve egy problémás gyermek kezelésére, segítésére; ezért két út közül választhatnak: vagy saját maguk próbálnak megoldást találni vagy megpróbálják a többi szülő támogatásával az adott gyereket valamilyen úton-módon kizárni a közösségből. Sajnálatos módon, ez utóbbi felé szokott billenni a mérleg nyelve: a régi beidegződések működnek, ezért általában a könnyebb megoldást próbálják választani. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a BTMN minősítés önmagában nem jelenti azt, hogy a gyereket el lehet távolítani a közösségből, különösen akkor nem, ha integráló intézményről van szó. Nagyon kevés az olyan elhivatott pedagógus, aki megpróbálja a gyermek közösségi életét valóban könnyebbé tenni; persze ennek vannak olyan feltételei is, amelyek nem állnak rendelkezésére, ez azonban egy másik poszt témája már.
Vekerdy Tamás azt írja Jól szeretni című könyvében, hogy annál a gyermeknél, akinél megállapítottak valamilyen nehézséget, hatványozottabban működnek az önbeteljesítő jóslatok. Egy ilyen gyerek mást sem hall, mint a szidást, a megszólást, a hasonlítgatást. A nevelőnek határozottnak ÉS elfogadónak kell lennie: tudomásul kell vennie, hogy Pistike sosem lesz olyan, mint Zolika, de segíthet neki egészen apró eszközökkel is, hogy közösségi életét jótékonyan befolyásolja. Mik lehetnek ezek?
Ha dühöng a gyermek, csapkod, agresszív:

  • igyekezzünk nyugodtak maradni, akkor is, ha szívünk szerint kiabálnánk. A kiabálás rendszerint olaj a tűzre. Kérjük meg a gyermeket, hogy próbálja meg nekünk elmondani, mi bántja, esetleg megkérhetjük, hogy mossa meg arcát a mosdóban. A mozgás, pár perces egyedüllét máris segít a gyermeket megnyugtatni, így könnyebb megbeszélni vele, mit, hogyan kellett volna tennie. Ne feledjük, hogy a dühöngés segélykiáltás! Egy nyugodt, elfogadó, melegszívű nevelő serkenti a viselkedés rendeződését, hiszen a gyermek felismeri, ha jó szívvel közelítenek hozzá. Kezet emelni tilos a gyerekre! Egy dühöngő gyermeknek lekanyarítani egy nyugtató célzatú pofont a legrosszabb választás. Persze, van olyan, amikor elszakad a cérna a pedagógusnál is: utána viszont nem lehet és kell csodálkozni azon, ha a gyerek uram bocsá' vissza is adja! Sajnos, ilyen példát is ismerek.
Ha a gyermek nem kitartó, figyelmetlen:
  • úgy adjunk utasítást, hogy kérjük meg a gyereket, nézzen a szemünkbe. Röviden, lépésről lépésre mondjuk el, mit kérünk tőle. Amennyiben kilép a feladathelyzetből, egy érintéssel térítsük vissza hozzá. A kezdetekkor ez nehéz lesz, de megéri energiát fordítani rá. Nagyon fontos, hogy ne engedjük kilépni belőle. Meg lehet próbálkozni azzal is, hogy egy skálát készítünk a gyermeknek, amelyen óra végén közösen kiszínezzük, meddig is tudott figyelni, az órán vagy a foglalkozáson aktívan részt venni. Minél többet tudunk színezni, annál hatékonyabb a munka is! Ez a gyereknek sikerélményt biztosít, motiválni fogja, hogy a legközelebb is jobban teljesítsen.
Ha a gyerek túl impulzív:
  • az impulzivitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy valaki túl hamar cselekszik, gondolkodás nélkül feláll, bekiabálja a megoldást, másokat félbeszakít, egyik feladatból kap a másikba. Mondanom sem kell, mennyire zavaró ez egy idő után: meg kell kérnünk rá, hogy várjon türelemmel. Ha tudja a választ, először mindig nyújtsa fel a kezét. Segíthet az is, hogy foglalkozás elején erre szánunk néhány percet. A sok ismétlésnek látható hatása lesz. Lesz olyan, hogy mégis bekiabál, félbeszakít másokat, de ha nem szidást kap érte (ennyit sem tudsz megjegyezni?!), a fejlődés is megindul.
Ne felejtsük el: minden gyermekhez vezet út. Elsősorban a felnőtteken múlik, megtalálják-e azt vagy sem.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. február 22., csütörtök

Tavaszváró festmények

Most, hogy a tél már az utolsókat rúgja, egyre jobban időszerűvé válnak a tavaszi kézműves foglalkozások. Az alábbiakban néhány olyan ötletet szeretnék mutatni, amelyekkel az egészen kicsit is szívesen bíbelődnek.
Sötét színű kartonra akár ujjnyomdázhatunk is tavaszi virágokat. Nagyon szeretem a festegetős foglalkozásokat, mert közben számtalan fogalommal megismerkednek a gyerekek:
  • az évszakokkal, 
  • a hónapokkal,
  • a tavaszi virágokkal,
  • az időjárással, 
  • a színekkel,
  • a nagyobbak a színárnyalatokkal és keveréssel
Készíthetünk virágba borult fákat is úgy, hogy befőttes gumival 3-4 fültisztító pálcikát összekötünk. Az eredmény látványos virágzó fa lesz, ami a kiscsoportosoknak is sikerélményt nyújt.


Festhetünk vattagömbökkel is, ebben az esetben a festéket papírtányérra vagy műanyag palettára nyomjuk ki. Ne feledjük, a tavaszi festmény annál szebb, minél élénkebbek a színek! 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/