A napirend

Ebben a posztban a napirend fontosságáról szeretnék néhány gondolatot megosztani. Miért fontos, hogy egy gyermek tudja, mire számítson egy adott napon? Az óvodai és iskolai beszoktatás sikerességének egyik alapvető követelménye, hogy a gyermek tudja, mikor mi vár rá. A kiscsoportosok még nem ismerik az órát, ezért nehezebb is megérteniük az idő múlását. Az első osztályba lépők szintén tele vannak szorongással: új hely, új felnőttek, új társak, zaj, ricsaj.  Olyan gyermekek esetében, akik valamilyen extra problémával küzdenek, létfontosságú, hogy tudják, mikor mit kell tenniük, nem csak saját, hanem a közösség érdekében is. A jól felépített, gyerekek számára is átlátható, követhető napirend segíti a szabályok betartását, a csoport napi működését. A szabályok következetes betartatása a pedagógus feladata, ebben a napirend nyújt számára segítséget.

Ahhoz, hogy a napirendet a gyerekek is követni tudják, jól látható helyen kell elhelyezni. Célszerű nagyméretű, színes kartonra készíteni. A napirend vonatkozhat tevékenységsorra, időrendre, valamint a gyerekek tájékozódhatnak az időjárásról, a napok múlásáról is. Iskolában akár az órákat is tartalmazhatja képes formában, melléhelyezve a tanórát tartó pedagógus képét is. Készíthetünk olyat is, amelyen két oszlop található: az elvégzendő és a már elvégzett feladatokat. A gyerekek egy idő után versenyezni fognak, ki teheti át az egyik oszlopból a másikba a kártyákat.Csoportosíthatjuk az osztályban, csoportban elvégzendő feladatokat: ki a hetes, a napos, ki locsolja meg a virágot, stb. Az alábbi képek ötletadóként funkcionálnak és bár elkészítésük eltart egy kis ideig, mégis megéri ezzel foglalkozni, hiszen jelentősen megkönnyíti a csoportmunkát.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Képek forrása: Pinterest

BTMN-es gyermekek segítése

Ha egy gyermek megkapja a BTMN minősítést, a pedagógusnak érdemes konzultálnia a szülőkkel, gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal, hogyan próbálják meg a gyermek és a közösség érdekében minél hatékonyabban elősegíteni a viselkedés rendezését és a lemaradás csökkentését. A BTMN-ről ebben a posztban olvashatsz bővebben.

A beilleszkedési, viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek nagy része perifériára szorul: a közösség nem nézi jó szemmel; sem a társak szülei, sem maguk a pedagógusok. A problémák állandósulnak: a pedagógusok - akár tanító, tanár vagy óvodapedagógus - nincsenek felkészülve egy problémás gyermek kezelésére, segítésére; ezért két út közül választhatnak: vagy saját maguk próbálnak megoldást találni vagy megpróbálják a többi szülő támogatásával az adott gyereket valamilyen úton-módon kizárni a közösségből. Sajnálatos módon, ez utóbbi felé szokott billenni a mérleg nyelve: a régi beidegződések működnek, ezért általában a könnyebb megoldást próbálják választani. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a BTMN minősítés önmagában nem jelenti azt, hogy a gyereket el lehet távolítani a közösségből, különösen akkor nem, ha integráló intézményről van szó. Nagyon kevés az olyan elhivatott pedagógus, aki megpróbálja a gyermek közösségi életét valóban könnyebbé tenni; persze ennek vannak olyan feltételei is, amelyek nem állnak rendelkezésére, ez azonban egy másik poszt témája már.

Vekerdy Tamás azt írja Jól szeretni című könyvében, hogy annál a gyermeknél, akinél megállapítottak valamilyen nehézséget, hatványozottabban működnek az önbeteljesítő jóslatok. Egy ilyen gyerek mást sem hall, mint a szidást, a megszólást, a hasonlítgatást. A nevelőnek határozottnak ÉS elfogadónak kell lennie: tudomásul kell vennie, hogy Pistike sosem lesz olyan, mint Zolika, de segíthet neki egészen apró eszközökkel is, hogy közösségi életét jótékonyan befolyásolja. Mik lehetnek ezek?

Ha dühöng a gyermek, csapkod, agresszív:

• igyekezzünk nyugodtak maradni, akkor is, ha szívünk szerint kiabálnánk. A kiabálás rendszerint olaj a tűzre. Kérjük meg a gyermeket, hogy próbálja meg nekünk elmondani, mi bántja, esetleg megkérhetjük, hogy mossa meg arcát a mosdóban. A mozgás, pár perces egyedüllét máris segít a gyermeket megnyugtatni, így könnyebb megbeszélni vele, mit, hogyan kellett volna tennie. Ne feledjük, hogy a dühöngés segélykiáltás! Egy nyugodt, elfogadó, melegszívű nevelő serkenti a viselkedés rendeződését, hiszen a gyermek felismeri, ha jó szívvel közelítenek hozzá. Kezet emelni tilos a gyerekre! Egy dühöngő gyermeknek lekanyarítani egy nyugtató célzatú pofont a legrosszabb választás. Persze, van olyan, amikor elszakad a cérna a pedagógusnál is: utána viszont nem lehet és kell csodálkozni azon, ha a gyerek uram bocsá' vissza is adja! Sajnos, ilyen példát is ismerek.

Ha a gyermek nem kitartó, figyelmetlen:

• úgy adjunk utasítást, hogy kérjük meg a gyereket, nézzen a szemünkbe. Röviden, lépésről lépésre mondjuk el, mit kérünk tőle. Amennyiben kilép a feladathelyzetből, egy érintéssel térítsük vissza hozzá. A kezdetekkor ez nehéz lesz, de megéri energiát fordítani rá. Nagyon fontos, hogy ne engedjük kilépni belőle. Meg lehet próbálkozni azzal is, hogy egy skálát készítünk a gyermeknek, amelyen óra végén közösen kiszínezzük, meddig is tudott figyelni, az órán vagy a foglalkozáson aktívan részt venni. Minél többet tudunk színezni, annál hatékonyabb a munka is! Ez a gyereknek sikerélményt biztosít, motiválni fogja, hogy a legközelebb is jobban teljesítsen.

Ha a gyerek túl impulzív:

• az impulzivitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy valaki túl hamar cselekszik, gondolkodás nélkül feláll, bekiabálja a megoldást, másokat félbeszakít, egyik feladatból kap a másikba. Mondanom sem kell, mennyire zavaró ez egy idő után: meg kell kérnünk rá, hogy várjon türelemmel. Ha tudja a választ, először mindig nyújtsa fel a kezét. Segíthet az is, hogy foglalkozás elején erre szánunk néhány percet. A sok ismétlésnek látható hatása lesz. Lesz olyan, hogy mégis bekiabál, félbeszakít másokat, de ha nem szidást kap érte (ennyit sem tudsz megjegyezni?!), a fejlődés is megindul.

Ne felejtsük el: minden gyermekhez vezet út. Elsősorban a felnőtteken múlik, megtalálják-e azt vagy sem.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még   hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Számolós játék

Ebben a posztban egy nagyon ötletes számolós játékot szeretnék bemutatni. Fillérekbe kerül, az elkészítése is hamar megvan, főleg, ha ügyesebb valaki. :)

Kell hozzá egy kisebb doboz, 2 papírguriga, színes papír, ragasztó és feliratok és gombok.

A doboz tetején akkora lyukat vágunk, hogy a két összeragasztott és színes papírral befedett gurigát rá tudjuk tenni. A doboz elejét is kivágjuk.

Én egy Coldrex dobozt használtam fel a projekthez.

A gurigákat, ha van türelmünk és jól fedő festékünk, le is festhetjük, nekem egyszerűbb volt színes papírral beragasztani őket.               

Ha készen van a "számológép", akkor elkészíthetjük az utasításokat tartalmazó kártyákat. Én kartonra írtam a feladatokat.

Miért jó ez a játék? Mert fejleszti

              a.) a figyelmet

              b.) a mechanikus számolást

              c.) a műveletvégzést eszközzel

              d.) a számképek felismerését és rögzítését

              e.) a feladattartást és feladattudatot

              f.) a matematikai műveletek automatizálását

              

És mert egyaránt szívesen kipróbálja a hat- és a hároméves.😊😊

                                          Jó játékot kívánok mindenkinek!

             

 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szerialitás fejlesztése II. rész

A sorozat első részében a vizuális sorrendiségről volt szó. (Itt találod). Ebben a posztban a mozgások sorrendjével foglalkozom bővebben.

A motoros szerialitás mozgássorok, mozdulatok lekövetését, pontos ismétlését jelentik. Lássuk csak, mikor is van szükségünk pontos mozdulatsorokra?

• az írásnál
• számolásnál
• testmozgásnál
• öltözködésnél (kivéve, ha Superman néz vissza a tükörből....) 
• a mindennapi tevékenységekben (étkezés, tisztálkodás, stb.)
• jóval később már vezetésnél...

A motoros szerialitás fejletlensége általában együtt jár a rövid távú memória gyengébb működésével. A mozgásos sorrendiséget lehet mérni tapsolós feladatokkal, járásmintákkal, kopogós gyakorlatokkal. Érdemes jobban megfigyelni gyermekünk teljesítményét, ha felfigyelünk ügyetlenségére, ha figyelmetlensége sorozatosan gátolja a sikeres feladatteljesítést. Az alábbiakban mutatok néhány gyakorlatot, amelyek segítségével a sorrendiséget a gyermek könnyebben betarthatja, valamint elősegíti a szabálytudat kialakulását és a feladattartást.

1. gyakorlat: a gyerek álljon fel és végeztessük el vele az alábbi mozdulatokat: lép, zár, hopp! (Előrelép, mellézár és előreugrik). 10 önálló, hibátlan ismétlés szükséges a sikeres teljesítéshez.

2. gyakorlat: lép, zár, fordul, lép, zár, fordul! (Előrelép, mellézár, hátrafordul, hátralép, mellézár és fordul az eredeti irányba.)

3. gyakorlat: tapsolj, ahány éves vagy, majd ugorj ugyanannyit!

4. gyakorlat: kopogjuk együtt a ritmust! Válasszunk egy egyszerűbb dalt, mondókát hozzá.

5. gyakorlat: 5 kopogás/taps, majd fogjuk meg a bal fülünket. 5 kopogás/taps és fogjuk meg a jobb fülünket. Nem szükséges a fülhöz ragaszkodni, a lényeg, hogy mindig más oldal következzen.

6. gyakorlat: Ugorj annyit, ahány éves vagy (páros láb, csípőn a kéz)! Ugorj ugyanannyit a bal lábadon, majd a jobb lábadon!

7. gyakorlat: dobbants 5-öt, majd kopogj négyet. Utána fordítva.

8. gyakorlat: fektessünk ugrókötelet a földre. Először séta a kötélen, majd ugráljon vissza bal oldalon, majd következő körben jobb oldalon. Nehezíthetjük, ha az utolsó körben felváltva kell ugrálnia.

9. gyakorlat: használjuk a Mozgáskotta elemeit! Bővebb útmutatót ebben a posztban találsz róla.

10. gyakorlat: tapsoljunk minél többet! A ritmus követése bizonyítottan jó hatással van az olvasási, tagolási készségre, hatékonyan fejleszti a figyelmet.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Finommotorikát fejlesztő játék

Ebben a posztban egy újabb filléres játékot szeretnék bemutatni: nem kell hozzá más, mint szívószálak, olló és fonal.

A játék lényege, hogy a szívószálakat vágassuk a gyerekekkel szét. Próbáljuk őket kisebb darabok vágására ösztönözni. Érdemes tálcán dolgozni, hogy ne repüljenek annyira el a darabkák.

Mivel apró dolgokról van szó, ne hagyjuk magára a gyerekeket tevékenység közben!

Ha kész a faragás, válogassák szét színek szerint. Lehet kézzel vagy ügyesebbek csipesszel is próbálkozhatnak.:)

A válogatás után készíthetünk sorozatokat, fűzhetünk nyakláncot, karkötőt, felragaszthatjuk képnek, használhatjuk dekorációként....a sornak csak fantáziánk szab határt.

Hogy miért jó ez a játék? Mert:

• segíti a megfelelő ceruzafogás kialakulását, hiszen muszáj a hüvelyk- és a mutatóujjal megfogni a darabkákat.
• fejleszti a szem-kéz koordinációt (próbáljuk csak meg mi is felcsipegetni! Garantáltan lesz olyan, amikor mellényúlunk....).
• segíti a szerialitást a sorozatok kirakásával.
• a vizuális megtámogatás hatékonyabbá teszi a koncentrációt, elmélyültebb lesz a figyelem.
• a vágás még az ügyetlenebb gyerekeknek is sikerélményt biztosít.
• a fűzés szintén a szem-kéz koordinációért felelős. 
• a halmazalkotás az egyik legalapvetőbb matematikai művelet, amelyet már az egészen kicsik is el tudnak végezni
• a szétválogatást megpróbálhatjuk mondás után is csináltatni a gyermekkel, ezáltal gyorsabb váltásokra késztetni. Nagyon fontos, ha úgy látjuk, hogy munkatempója lassabb, figyelme szórt, mivel így kénytelen a tényleges pillanatnyi tevékenységre koncentrálni. Gondolkodása rugalmasabbá válik, pásztázó figyelme fejlődik.
• a sok színes apróság segíti a feladathelyzetben maradást, a gyerek kitartóbban végzi tevékenységét.

Jó játékot kívánok mindenkinek!

A számolási készség fejlesztése

A számolási nehézségekről, tüneteiről már korábban írtam egy posztot. Ez az írás az előző folytatásának tekinthető: próbáltam olyan ötleteket, játékokat gyűjteni, amelyek segítségével a számolási készség fejleszthető és a lemaradás mértéke csökkenthető. 

A számolás összetett gondolkodási folyamat eredménye: a gyerkőcnek figyelnie kell a számra, műveletre, sorrendre, meg kell tanulnia transzformálnia a hallott vagy látott számot, emlékeznie kell számsorozatokra, fel kell ismernie síkidomokat, testeket, stb.. A számolási készség fejlesztését már óvodáskorban el kell kezdeni: aki itt lemarad, nagyon nehezen tudja behozni hátrányát. Az iskolába lépő gyerekek közül összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga van azoknak, akik magabiztosan számolnak legalább 10-es számkörben.

Ahogy maga a számolás is összetett folyamat, a fejlesztés is akkor lesz hatékony, ha minél több csatornán keresztül zajlik. 

A számképek, formák bevésését segítheti, ha a taktilis érzékelésre alapozunk. Kartonból vágjunk ki különböző formákat és kössük be a gyermek szemét. Tapintás alapján találja ki, milyen forma van a kezében. Játszhatjuk ezt a játékot úgy is, hogy duplán készítjük el a különböző formákat. A játékosnak ki kell tapogatnia a zsákban a húzott formát, majd a többi közül meg kell mutatnia, melyiket húzta. (Természetesen, ennél a verziónál már nem kell bekötni a szemét.) Mutatás után ellenőrizzük, helyes volt-e a megfejtés. Vigyázzunk, nem szabad hangosan kimondania! Ugyanezt számokkal is lehet játszani.

A legkisebbeknek nagy mókát jelent a formabedobó játék. Dobja be és nevezzük meg együtt a formát.

A kinesztetikus érzékelés is segítheti a bevésést: mit rajzoltam a hátadra? Milyen számot írtam a hátadra? Megmondás helyett a gyerek le is írhatja, megmutathatja az adott számot, formát. Próbálhatjuk mozgással is egybekötni: tapsolj/szökdelj annyit, amilyen számot írtam a hátadra!:)

A látási emlékezet is segítségünkre lehet: a gyerekek mindig szívesebben figyelnek arra, ami színes. Írjunk fel számokat különböző színű papírra. Hagyjuk, hogy nézze egy darabig, majd vegyük el és kérdezzük meg: emlékszel, milyen szám volt a kék papíron?

A manipulatív számolás az óvodáskorban fejlődik a legintenzívebben,  ezért a műveletek elvégzését segíthetjük eszközökkel, színes pálcákkal, korongokkal, kupakokkal. Próbáljuk a feladatokat a mese köntösébe öltöztetni, pl.:

Plútó kutya és Mickey egér elment vásárolni. Plútó vett 3 csontot, Mickey kettőt.  Összesen hány csontot vettek? 

Az összeadást, kivonást segíthetjük számolós színezővel. A Pinteresten rengeteg közül válogathatunk, ha beírjuk a coloring by adding numbers kulcsszavakat.

Ideális esetben a számok sorrendje automatizálódik: egy szám látása vagy hallása után automatikusan felidéződik a következő vagy az előző szám. Előfordulhat, hogy a gyerek ragyogóan számol növekvő sorrendben, azonban visszafelé nehezen megy számára. Segíthetjük a rögzítést, ha abakusszal vagy más eszközzel támogatjuk a gyakorlást. 

A számolási készségek minél tudatosabb fejlesztése elengedhetetlen az óvodáskorban. A készségek fejlesztésének elhanyagolása több évnyi különbséget okozhat egy korcsoporton belül is. A tudatosan tervezett iskolai-óvodai munka sikeresen készítheti fel a gyerekeket a további fejlődésre és elősegítheti a hátrányok leküzdését.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Feladattartás és feladattudat

A feladattartás és -tudat kialakítása önmagában nem igényel teendőt. Amikor egy gyermek iskolaéretté válik, nem okoz gondot számára, hogy egy-egy feladatot elejétől kezdve a végéig elvégezzen. Egy kiscsoportos óvodás még nem tudatosan gyakorolja ezt: kizárólag a feladatban rejlő örömért csinálja és csak addig, amíg kedve van. Egy nagycsoportostól viszont elvárás már, hogy tudatosan végezze el a feladatokat. De mi történik, ha ez bizony nem jellemző a gyerekre?

Éretlen az idegrendszere annak a gyermeknek, akin az alábbi tüneteket észleli a pedagógus és a szülő:

• jó értelmi képességei ellenére alulteljesít feladathelyzetben
• nehéz számára az egyensúlyozás
• ügyetlen, finommotorikus mozgása fejletlen
• képolvasási szintje nem elégséges, tőmondatokat használ
• figyelme könnyen elterelhető a környezeti ingerekkel
• feladathelyzetből kilép vagy el sem kezdi azokat
• szorong, ijedős, nehezen barátkozik
• új helyzetekre rosszul reagál
• téri orientációja bizonytalan (keveri az előtt-mögött, alatt-felett stb. névutókat)
• dominanciája kialakulatlan (összekeveri jobb és bal kezét)
• emberrajza kezdetleges (testrészek hiányoznak)

A fentieken túl számos egyéb tünet fordulhat még elő, amely az éretlen idegrendszerre utalhat. Ha a pedagógus huzamos ideig észleli a fenti problémákat, a szülő egyetértésével a gyereket a helyi pedagógiai szakszolgálathoz irányíthatja állapotfelmérésre és a fejlesztendő területek meghatározására.

Amiben a pedagógus maga is segíteni tud, az a támogató, elfogadó hozzáállás a feladattudat és -tartás kialakítása érdekében. A feladattudat kialakítása következetes, szigorú munkát igényel. Apróbb lépésekkel kell kezdeni: 

• kérjük meg a gyereket egy-egy részlet megrajzolására a közös munkában
• adjunk gyakorlati feladatot neki (például vigye ki a tányért, papírt, szemetet, stb., majd ellenőrizzük, hogy valóban jól csinálta-e)
• jutalmazással igyekezzünk a kívánt viselkedésformát rögzíteni: ha valamit megcsinál, azt mindig kövesse dicséret, lehetőleg olyan formában, amelynek nyoma marad
• igyekezzünk időt szakítani az egyéni elfoglaltságra (ez még nagy létszám mellett is megoldható!)
• a gyereket lehetőleg minél többször hagyjuk egyedül egy feladattal néhány percre, majd ellenőrizzük munkáját
• ha azt mondja, nincs kedve csinálni, ne fogadjuk el: tűzzünk ki elé konkrét célt/időpontot, amikor a feladatot el kell végeznie. Tudatosítsuk, hogy a feladat elvégzése után lesz szabadideje. Ha az időpont eljött, ne adjunk engedményt!
• próbáljuk ki a mikrocsoportos foglalkozási formát: 2-4 gyereknek adjunk külön feladatot és annak végrehajtását ellenőrizzük
• igyekezzünk szerialitást fejlesztő feladatokat adni: vizuális ritmus ismétlése, mozgásformák gyakorlása (lép-zár-ugrás; lép-zár-fordul-hátrafelé lép-zár és újra fordul). A szerialitásról itt olvashatsz bővebben.

Ne feledjük: mindenkinek érdeke a szabálykövető, feladattudatos magatartás kialakítása. Egy szülő otthon hiába szoktatja gyermekét az önállóságra, ha az ehhez szükséges támogatást a közösségtől nem kapja meg. Természetesen ez fordítva is igaz: nem működhet a nevelői munka sem megfelelően, ha a szülő nem támogatja a közösségi munkát.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/