Felmérések után a szülők sokszor szembesülnek egy bizonyos fejlesztendő területtel: a testközépvonal átlépésének gyakorlása. De mi is ez egyáltalán?
Tevékenységeinket, mozgásunkat a két agyfélteke összehangolt működése irányítja.
Ez a kép tökéletesen illusztrálja, mi is a különbség a két félteke között.
A bal félteke felel:
- a racionális gondolkodásért,
- a logikáért,számolásért
- az analitikus gondolkodásért,
- a beszélt és az írott nyelvért,
- a részletek megfigyelésért.
A jobb agyfélteke irányítja:
- a kreativitást,
- a művészi érzéket (színek, formák),
- a térlátást,
- az érzelmeket és az érzelmek felismerését,
- a humort,
- a teljes képlátást.
A két agyfélteke gyermekkorban egy ideig azonos módon fejlődik. A 3-4 éves gyermekek nem tudják átlépni saját középvonalukat: a természet így gondoskodik az egyforma fejlődési ütemről. Az óvodáskor végére azonban ki kell derülnie, melyik oldalunk a domináns. Ha a dominancia kialakulatlan, bizonytalan, akkor érdemes megfigyelni a gyerek tevékenységeit: megkérhetjük, fogja meg bal kezével a jobb fülét és fordítva. Kérhetjük hogy végezzen indiánszökdelést: ha két félteke működése összhangban van, a feladat (szökdelés, ellentétes kéz- és lábmozgás) nem okoz neki nehézséget. Ha a két feltekét összekötő idegpályákon valamilyen elakadás észlelhető, akkor annak hatása több területen észlelhető:
- ügyetlen mozgás (minden olyan, ahol váltott kar-láb munka szükséges).
- elfordulva, kifordulva rajzol.
- olvasás közben elveszíti a fonalat (nem azért, mert nem figyel, hanem azért, mert a középvonalat nem tudja átlépni.
- bal oldalon bal kézzel, jobb oldalon jobb kézzel manipulál.
- iskolai munkája közben egészen a pad széléhez húzódik.
Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.