Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mozgásfejlesztés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mozgásfejlesztés. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 21., szombat

Mozgás - bent?!

Most, hogy egyre jobban hűl a levegő, inkább bent tartózkodunk. A mozgásról azonban ekkor sem kell és szabad lemondanunk. Az alábbiakban 20 olyan ötletet szeretnék mutatni, amely odabent is éppúgy játszható, mint kint és észrevétlenül ügyesíthetjük gyermekünket - közben pedig jól szórakozhatunk. A játékok eszközigénye csekély, próbáltam olyanokat válogatni, amelyek otthoni eszközökkel is megvalósíthatóak. Lássuk, melyek ezek!

  • dobjunk célba vödörbe /tálba! Lehet labda, zoknigombóc is.
  • egy labdát szorítsunk a hasunk közé és próbáljuk együtt vinni! Labda helyett vihetünk lufit is.
  • ugyanezt kipróbálhatjuk a homlokunk közé szorítva is!
  • álljunk vagy üljünk egymás mögé és adjuk előre, majd hátra a labdát! Lehet fekve is! :)
  • tegyünk fonalat/ugrókötelet a földre és gurítsuk rajta végig a labdát! Próbáljuk előre, utána hátra!
  • játszunk léggömbbel! Próbálhatjuk csak kézzel vagy csak lábbal, vagy felváltva is.
  • feküdjünk le a földre és azzal a lábbal rúgjuk a lufit, amelyet mondják.
  • talicskázzunk!
  • utánozzunk állatokat! Hogyan jár a medve, hogyan ugrik a béka, a nyúl, hogyan repül a madár, ügessünk, mint a ló, stb.
  • toljuk össze a székeket és kússzunk át alatta!
  • próbáljuk ki a különböző járásformákat! Sarkon, lábujjhegyen, külső és belső talpélen.
  • táncoljunk együtt más-más tempójú zenére!
  • gyakoroljuk a pókjárást, rákjárást! Nehezíthetjük, ha közben valamit vinni kell.
  • játszunk szoborjátékot! Az nyer, aki valóban mozdulatlan marad.
  • minigolfozhatunk egy fakanállal és egy kisebb labdával vagy ping-pong labdával.
  • játszunk Erre csörög a diót!
  • zoknigombócokat dobáljunk lepedőben vagy plédben!
  • tereljünk légycsapóval zoknikat, labdákat!
  • ragasztószalagot ragasszunk a padlóra és annak mentén járjunk, ugráljunk!
  • utánozzuk egymást! Ez a legjobb észrevétlen torna a világon! ;)
Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2020. július 29., szerda

A mozgáskoordináció

Biztosan sokan hallották már a mozgáskoordináció kifejezéssel, de hogy mennyire összetett fogalom ez valójában, már kevesen tudják.

A mozgáskoordináció azt jelenti, hogy felismerjük egyes mozgássorok sorrendjét, ütemét, részeit és sikeresen reprodukáljuk azokat. Ahhoz, hogy ez a folyamat gördülékenyen végbemenjen, a testnek információkat kell gyűjtenie a külvilágból. Melyek ezek?
A test
  • térbeli elhelyezkedése
  • egyensúlyi helyzete
  • ritmikus mozgásra való képessége
  • reakcióideje
  • izommunkájának szükséges mértéke
  • hajlékonysága
Ha ezen információk felvétele sérül az elégtelen észlelés miatt, akkor a mozgás sem lesz megfelelően harmonikus. Melyek lehetnek a figyelmeztető jelek?
Ha 
  • nem tud lekövetni több elemből álló mozgásokat
  • állandóan rossz irányba fordul
  • nem a megfelelő kezével vagy lábával indítja a mozgást
  • vagy túl lassú vagy elkapkodja a mozdulatokat
  • mozgása merev, teste feszes, vagy éppen tónustalan, nem képes egy-egy mozdulatot a kellő ideig megtartani
  • eszközökkel ügyetlen (labdával, babzsákkal)
Ha ezeket a jeleket vesszük észre, célszerű szakemberhez fordulni. A mozgáskoordinációs nehézségek nem tűnnek el attól, ha ráparancsolunk a gyerekre. Ebben az esetben komplex irányított fejlesztés és szorgos otthoni gyakorlás szükséges ahhoz, hogy a lemaradást megszüntessük vagy legalább enyhítsük. Ha ez nem következik be, akkor a finommotorikus mozgások is csúszásba kerülnek és emiatt a későbbi írásmozgás sem lesz megfelelő...

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2020. június 20., szombat

A mozgásfejlesztésről

Többen kérdezték már tőlem, hogy az egyes mozgásterápiák között mi is az igazi különbség. Ahhoz azonban, hogy a különbségeket átlássuk, tisztában kell lennünk a mozgásterápia fogalmával és alapvető típusaival.
Maga a mozgásterápia a különböző mozgási folyamatok célzott és egyénileg felépített sorozata, amelyet hetente több alkalommal (akár minden nap) ismételni szükséges ahhoz, hogy hatását kifejtse. 

A mozgásterápiára akkor van szükség, ha a gyerek
  • mozgásfejlődésében jelentősen lemaradt
  • megkésett beszédfejlődésű
  • tanulási zavarok jelentkeznek (diszlexia, - gráfia, - kalkulia)
  • figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvednek
  • egyéb idegrendszeri, ortopédiai, stb. rendellenességgel küzd
A mozgásterápiák közös jellemzője, hogy az idegrendszer ingerlésén keresztül fejtik ki hatásukat. Az idegrendszeri stimulálást a különböző agyterületekre ható mozgás segítségével érik el. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a mozgásterápia csak akkor éri el célját, ha hetente legalább 5-ször ismétlik. A támogatói szülői attitűd tehát kulcskérdés a terápiás hatás elérésében.  

Magyarországon a jelenleg elérhető terápiák közös pontjai, hogy valamennyi fejleszti a
  • a mozgáskoordinációt
  • az egyensúlyt
  • a taktilis észlelést
  • a mozgásérzékelést
  • a szem-kéz és szem-láb koordinációt
  • hangsúlyt helyez az elemi mozgásformákra (kúszás, mászás, ülés, járás)
A mozgásterápiák közötti különbségek elsősorban az ajánlott életkorban, a feladatok kötöttségében és gyakoriságában keresendő. Magyarországon, a teljesség nélkül, az alábbi mozgásterápiák állnak rendelkezésre:
  • Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)
  • Alapozó Terápia
  • Szenzoros Integrációs Terápia (SZIT)
  • Delacato terápia
  • Kulcsárné-féle Komplex Mozgásfejlesztés
  • Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
  • Katona-módszer
  • Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM).
Kiemelném, hogy mint minden fejlesztő eljárás, a mozgásterápia is csak akkor jár megfelelő eredménnyel, ha a foglalkozásokon túl, az otthoni gyakorlásra is időt fordítanak. A megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlással fejlődik a mozgáskoordináció, az egyensúly, artikuláltabbá válik a beszéd, javulnak a figyelmi funkciók és a téri tájékozódás képessége is.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2020. május 25., hétfő

Az idegrendszeri éretlenség

Éretlen még ez a gyerek, mondogatják sokszor a felnőttek, ha olyan viselkedést tapasztalnak, látnak, amely nem felel meg a gyermek életkorának. Vagy egyszerűen csak olyan magatartással találkoznak, amelyet furcsának, a szokásostól eltérőnek tartanak.

Az idegrendszeri éretlenség jelei és tünetei már korán megnyilvánulnak:
  • labilis mozgás
  • az egyensúlyozással járó helyzetek kerülése; a gyermek irtózhat a hintától, a mozgó járműveken rosszul érzi magát
  • nem képes a keresztező mozgásokra (pl. indiánszökdelés, pókjárás, stb.)
  • nem tud koncentrálni, még rövid ideig sem
  • sokszor olyan, mintha egyáltalán nem figyelne
  • finommotorikája fejletlen
  • rajzkészsége kortársaitól látványosan elmarad
  • nem tud jól tájékozódni, a viszonyszavakat nem érti vagy keveri
  • beszéde furcsa, nehezen érthető, szókincse az átlag alatt van
  • a szobatisztaság nehezen alakul ki, sokszor még óvodás korban is szükség van pelenkára
  • nehezen válik önállóvá, gondot okoz az öltözés
  • iskoláskorban nagyon nehéz az írás, olvasás és a számolás elsajátítása
Az idegrendszeri éretlenség jelei sokszor már csecsemőkorban előtűnnek, ha a gyermek mozgásfejlődése elmarad az átlagtól, izomzata túl feszes vagy éppen tónustalan, ha nem követi a tárgyakat a szemével. 

Mit tehet a szülő? A szülő legtöbbször az óvodában szembesül a problémákkal. Nehéz tudomásul venni és elfogadni, hogy a gyermeknek segítségre van szüksége, de ha a fenti tünetek huzamosabb ideig megfigyelhetőek, akkor érdemes fejlesztőpedagógus segítségét kérni. A terápia minél hamarabb kezdődik, annál jobb a gyermek esélye a felzárkózásra. A fejlesztés alapja a mozgás, de a gyermeknek szüksége van a szülői támogatásra is, az otthoni gyakorlásra, hogy a fejlődés minél gyorsabban beinduljon.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2019. szeptember 25., szerda

A szem-láb koordináció

Nagyon sokat olvashatunk a szem-kéz koordinációról, pedig a szem-láb koordinációja legalább ilyen fontos.

Ahogy a látásunk vezéreli a kezünk mozgását, ugyanazt teszi a lábunkkal is. A szemek és lábak összehangoltsága azonban elsősorban a mozgással járó feladatok kivitelezésén mutatkozik meg, sokan nem is gondolnák, hogy az ügyetlen, suta mozgás milyen hatással lehet a későbbi tanulmányi eredményekre is.

A szem-láb koordináció együtt fejlődik a járással: ha egy baba el akar érni valamit, akkor elkezd ágaskodni érte, igyekszik lábujjhegyre emelkedni vagy megpróbálja rugdosni a neki tetsző játékot. Később, a nagycsoportos óvodásoktól már kérhető, hogy próbáljanak talpélen vagy sarkon is haladni, váltsanak irányt, szökdeljenek egy lábon. 

Ha a látás megfelelően irányítja a láb mozgását, akkor ezek az egyensúlyozással járó gyakorlatok nem okoznak nehézséget a gyerekeknek. Ellenkező esetben, az ügyetlen mozgásból már az egyensúlyérzék fejletlenségére következtethetünk. Az egyensúlyozó képesség alulműködése hatással van a figyelmi-koncentrációs készségekre, az irányok észlelésére....

A szem-láb koordinációja szerencsére könnyen alakítható, az alábbiakban próbálok néhány ötlettel szolgálni, hogyan fogjunk hozzá.

  • focizzunk! Lehet labdával, léggömbbel, ügyesebbek babzsákkal is megpróbálhatják.
  • tekézzünk üres ásványvizes palackokkal és kisebb labdával!
  • ugróiskolázzunk minél többet!
  • fogócskázzunk úgy, hogy bizonyos tárgyakat közben ki kell kerülni!
  • ha van lehetőségünk, használjunk trambulint többféle ugrásformával!
  • gyakoroljuk a különböző járásformákat: lábujjhegyen, sarkon, talpélen, tyúklépésben, óriáslépésben, keresztezve!
  • egyensúlyozzunk ugrókötélen, ha van tornapadon!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/


2019. augusztus 17., szombat

A mozgás jelentősége

A fejlődés és fejlesztés során megkerülhetetlen a mozgás fontosságának kiemelése. Miért kell ennyire a mozgásra fókuszálni? Mert az öt alapvető képesség kombinációi valamennyi sportnál, mozgásformánál előkerülnek. Melyek ezek a képességek?

1. a reakció, az utasításokra adott mozgásos válasz, illetve mások mozgásának lekövetése, másolása
2. az egyensúly, amelynek segítsége nélkül járni sem tudnák
3. a ritmus, mert mozgás közben fel kell vennünk valamilyen tempót
4. a tájékozódás, mely nélkül nem tudnánk a mozgásformákat kivitelezni
5. a megkülönböztetés, amelynek segítségével megértjük a mozgásformák közötti különbségeket

A mozgás segítségével beindíthatjuk a fejlődést, megkönnyíthetjük gyermekünk alkalmazkodását a különböző kihívásokhoz, gyorsíthatjuk gondolkodását, problémamegoldó-készségét. Valamennyi mozgásforma elsajátításához szükségesek a fenti készségek. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy részterületen elakadásra leszünk figyelmesek, ha az alábbiakat tapasztaljuk:

  • a gyerek folyton csetlik-botlik, sokszor elesik, akkor gond lehet a látással vagy az egyensúlyérzékkel is
  • állandóan lemarad, akkor nehézséget okoz számára megfelelően másolni adott mozdulatsort, vagy megérteni a mozgásformák közötti különbséget
  • folyton összekeveri a jobb/bal oldalt, akkor a dominanciája nem megfelelő mértékben fejlett
  • félbehagyja feladatait, vagy el sem kezdi inkább
  • nem figyel az utasításokra, másként hajtja végre, vagy összekeveri a teendőket
Nagyon fontos azt kiemelni, hogy gondra akkor gyanakodhatunk, ha a fenti problémák huzamosabb ideig megfigyelhetőek! Ha úgy látjuk, gyermekünk mozgása nem fejlődik, vagy életkorától elmarad, célszerű segítséget kérni a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaitól. A célzott mozgásfejlesztés hatása már néhány hónap alatt észrevehetővé válik, ezért nem érdemes várni. Valamennyi mozgásfejlesztésre vonatkozik, hogy a hatás akkor mutatkozik meg szembeszökően, ha a szakemberek által javasolt és kért gyakorlatokat a szülők otthon is végzik gyermekükkel. 

Mik azok, amiket otthon is végezhetünk és nem szükséges hozzá semmi?


  • bújócskázzunk
  • fogócskázzunk
  • ugrókötelezzünk
  • utánozzunk állatokat
  • másszunk fára
  • dobjunk célba
  • ugráljunk sokat mindenféle módon, ugróiskolázzunk
  • játszunk léggömbbel
  • labdázzunk minél többet
  • biciklizzünk, rollerezzünk, görkorcsolyázzunk
A szabad játéknál jobban semmi sem fejleszti a gyerekek mozgását, örömet okoz számukra, ezért próbáljunk rendszeresen időt szakítani a fenti tevékenységekre. :)


Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/