A mozgásfejlesztésről

Többen kérdezték már tőlem, hogy az egyes mozgásterápiák között mi is az igazi különbség. Ahhoz azonban, hogy a különbségeket átlássuk, tisztában kell lennünk a mozgásterápia fogalmával és alapvető típusaival.

Maga a mozgásterápia a különböző mozgási folyamatok célzott és egyénileg felépített sorozata, amelyet hetente több alkalommal (akár minden nap) ismételni szükséges ahhoz, hogy hatását kifejtse. 

A mozgásterápiára akkor van szükség, ha a gyerek

• mozgásfejlődésében jelentősen lemaradt
• megkésett beszédfejlődésű
• tanulási zavarok jelentkeznek (diszlexia, - gráfia, - kalkulia)
• figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvednek
• egyéb idegrendszeri, ortopédiai, stb. rendellenességgel küzd

A mozgásterápiák közös jellemzője, hogy az idegrendszer ingerlésén keresztül fejtik ki hatásukat. Az idegrendszeri stimulálást a különböző agyterületekre ható mozgás segítségével érik el. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a mozgásterápia csak akkor éri el célját, ha hetente legalább 5-ször ismétlik. A támogatói szülői attitűd tehát kulcskérdés a terápiás hatás elérésében.  

Magyarországon a jelenleg elérhető terápiák közös pontjai, hogy valamennyi fejleszti a

• a mozgáskoordinációt
• az egyensúlyt
• a taktilis észlelést
• a mozgásérzékelést
• a szem-kéz és szem-láb koordinációt
• hangsúlyt helyez az elemi mozgásformákra (kúszás, mászás, ülés, járás)

A mozgásterápiák közötti különbségek elsősorban az ajánlott életkorban, a feladatok kötöttségében és gyakoriságában keresendő. Magyarországon, a teljesség nélkül, az alábbi mozgásterápiák állnak rendelkezésre:

• Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)
• Alapozó Terápia
• Szenzoros Integrációs Terápia (SZIT)
• Delacato terápia
• Kulcsárné-féle Komplex Mozgásfejlesztés
• Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
• Katona-módszer
• Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM).

Kiemelném, hogy mint minden fejlesztő eljárás, a mozgásterápia is csak akkor jár megfelelő eredménnyel, ha a foglalkozásokon túl, az otthoni gyakorlásra is időt fordítanak. A megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlással fejlődik a mozgáskoordináció, az egyensúly, artikuláltabbá válik a beszéd, javulnak a figyelmi funkciók és a téri tájékozódás képessége is.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A mozgás jelentősége

A fejlődés és fejlesztés során megkerülhetetlen a mozgás fontosságának kiemelése. Miért kell ennyire a mozgásra fókuszálni? Mert az öt alapvető képesség kombinációi valamennyi sportnál, mozgásformánál előkerülnek. Melyek ezek a képességek?

1. a reakció, az utasításokra adott mozgásos válasz, illetve mások mozgásának lekövetése, másolása

2. az egyensúly, amelynek segítsége nélkül járni sem tudnák

3. a ritmus, mert mozgás közben fel kell vennünk valamilyen tempót

4. a tájékozódás, mely nélkül nem tudnánk a mozgásformákat kivitelezni

5. a megkülönböztetés, amelynek segítségével megértjük a mozgásformák közötti különbségeket

A mozgás segítségével beindíthatjuk a fejlődést, megkönnyíthetjük gyermekünk alkalmazkodását a különböző kihívásokhoz, gyorsíthatjuk gondolkodását, problémamegoldó-készségét. Valamennyi mozgásforma elsajátításához szükségesek a fenti készségek. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy részterületen elakadásra leszünk figyelmesek, ha az alábbiakat tapasztaljuk:

• a gyerek folyton csetlik-botlik, sokszor elesik, akkor gond lehet a látással vagy az egyensúlyérzékkel is
• állandóan lemarad, akkor nehézséget okoz számára megfelelően másolni adott mozdulatsort, vagy megérteni a mozgásformák közötti különbséget
• folyton összekeveri a jobb/bal oldalt, akkor a dominanciája nem megfelelő mértékben fejlett
• félbehagyja feladatait, vagy el sem kezdi inkább
• nem figyel az utasításokra, másként hajtja végre, vagy összekeveri a teendőket

Nagyon fontos azt kiemelni, hogy gondra akkor gyanakodhatunk, ha a fenti problémák huzamosabb ideig megfigyelhetőek! Ha úgy látjuk, gyermekünk mozgása nem fejlődik, vagy életkorától elmarad, célszerű segítséget kérni a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaitól. A célzott mozgásfejlesztés hatása már néhány hónap alatt észrevehetővé válik, ezért nem érdemes várni. Valamennyi mozgásfejlesztésre vonatkozik, hogy a hatás akkor mutatkozik meg szembeszökően, ha a szakemberek által javasolt és kért gyakorlatokat a szülők otthon is végzik gyermekükkel. 

Mik azok, amiket otthon is végezhetünk és nem szükséges hozzá semmi?

• bújócskázzunk
• fogócskázzunk
• ugrókötelezzünk
• utánozzunk állatokat
• másszunk fára
• dobjunk célba
• ugráljunk sokat mindenféle módon, ugróiskolázzunk
• játszunk léggömbbel
• labdázzunk minél többet
• biciklizzünk, rollerezzünk, görkorcsolyázzunk

A szabad játéknál jobban semmi sem fejleszti a gyerekek mozgását, örömet okoz számukra, ezért próbáljunk rendszeresen időt szakítani a fenti tevékenységekre. :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Hinta-palinta

Sok helyen olvashatunk róla, milyen jótékony hatású a hintázás a gyerekek számára. A hintázás, futás, ugrálás, fára mászás, függeszkedés nagy kiterjedésű mozgások, amelyek a test egészét megmozgatják és serkentik a vesztibuláris idegrendszer működését.

A himbáló mozgás már a méhen belül megjelenik, hiszen a magzat édesanyja valamennyi mozdulatát érzi, ezért is nyugtatja meg a nyugtalan babát a ringatás. A hintázás, himbálózás pont ezeket a mozgásokat reprodukálja, segíti az idegrendszer érését, a mozgások összerendezését. Gondoljunk csak bele, mennyi izmot kell az agynak irányítania, hogy le ne repüljünk a hintáról! Megfeszíteni, elengedni, kinyújtani, behúzni, előre- és hátradőlni....

A hintázás ugyanolyan összetett mozgássor, mint a futás és az ugrálás. A sokat hintázó, egyensúlyozó gyerek nagymozgásai ugrásszerűen összerendeződnek, térbeli tájékozódása javul, koncentráló képessége növekszik, könnyebben megismeri saját testrészeit.

A hintázás során valamennyi érzékszervünk aktívan működik: érezzük bőrünkön a levegőt, a láncot vagy kötelet, amit fogunk, különböző helyről halljuk a hangokat, változik a perspektíva.

Hogy melyik hinta jó a fejlesztéshez? Bármelyik. A kisebbeknek természetesen babahinta javasolt, a nagyobbak szabadon válogathatnak a laphinta, tányérhinta, csepphinta közül. Lelkes híve vagyok a beltéri hintáknak, így abban az időszakban sem kell lemondani áldásos hatásairól, amikor nem barátságosak a kinti körülmények. A hintázás mellett a különböző egyensúlyfejlesztő gyakorlatok is hatékonyan stimulálják a vesztibuláris idegrendszer működését. Kutatások alátámasztják, hogy az egyensúlyra ható mozgások jótékony hatással vannak a tanulási zavarok megelőzésére és kezelésére is. A hinta mellett ugyanolyan hasznosak a fitballok, gördeszkák, görgők, ugrálólabdák, trambulinok is.

Az egyensúlyról ebben a posztban olvashatsz részletesebben.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Nagymozgásos játékok

Ősz van, egyre többször hűvös van, szeles idő, amikor nem biztos, hogy az ovis csoportok kint játszhatnak az udvaron. Mozgásigényük viszont továbbra is van, amit célszerű valamilyen formában levezetniük. Miért vagyok lelkes híve a benti mozgásos feladatoknak? Mert

• inkább szervezett formában mozogjanak, mint egymás és az óvó nénik, dajka nénik fején táncolva.
• a közös mozgás erősíti a közösséget.
• mozgásuk ügyesedik, finomodik.
• jobban alkalmazkodnak a felnőttek utasításaihoz.
• a csoport bármelyik tagja részt vehet a foglalkozáson.
• koncentrációs képességük, figyelmük a mozgás hatására ugrásszerűen növekszik. (Jól mondják, hogy a sport önfegyelemre nevel!)
• Nem igényel nagy beruházást, inkább némi elszántságot és találékonyságot a pedagógusok részéről.
• a mozgás után könnyebben pihennek, nyugodtabban játszanak.

Az alábbiakban szeretnék néhány játékot mutatni, amely tényleg csak minimális befektetést igényel mégis jól szórakozik rajta a csoport apraja-nagyja.

Már egy korábbi posztban bemutattam a Mozgáskotta módszert. Ahhoz, hogy elkezdhessük, szükségünk lesz talpikra, melyeket filcből, kartonból vagy habszivacsból lehet elkészíteni. Az eredeti módszerhez természetesen más eszközök is társulnak, ezt a verziót a fejlesztő foglalkozások kiegészítőjeként készítettem el. Az eredeti módszerről ezen a linken lehet további információhoz jutni. Milyen játékokat lehet vele játszani?

1. Irányok gyakorlása: olyan irányba kell ugrani, amelyre a talpak mutatnak. A sorozatot visszafelé is végeztethetjük, hiszen így az irányok is fordulnak. Nagyfokú figyelmet kíván a gyermektől, különösen akkor, amikor hátraugrás közben is irányt kell változtatnia.
2. Különböző színű talpakat helyezzünk egymás mellé, majd kérjük meg a gyermeket, hogy keresztezve lépkedjen rajtuk végig. Meg fogunk lepődni, hogy akár pár sorozat után milyen magabiztosan fognak keresztbe lépkedni.

             

3. Az előző feladatot a kezecskékkel is megpróbálhatjuk elvégezni, a cél ugyanúgy a keresztező mozgások gyakorlása és elsajátítása.

4. A kisebbek is játszhatnak ugróiskolát, ezt rendszerint nagy lelkesedéssel próbálgatják. :)

5. Ha az összes talpit letesszük egymás mellé, gyakorolhatjuk a színeket. Ugorj át a pirosra, keresd meg a világoszöldet, lépj a narancssárgára!

6. Ugrókötelet fektessünk a padlóra, majd a talpakat tegyük a kötél két oldalára úgy, hogy a gyermek csak átlós ugrással tudjon előrehaladni. Ha ez jól megy, kérhetjük, hogy visszafelé is próbálkozzon az ugrásokkal.

7. A lefektetett ugrókötélen sétáljanak végig lábujjhegyen,, tyúklépésben. Ugráljanak a kötél mentén először egyik, majd másik lábukon. Kisebbeknek elég, ha végigugrálnak a kötél mentén páros lábbal.

Jó szórakozást kívánok!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A testközépvonal fontossága II. rész

Ebben a posztban már olvashattál a testközépvonal fontosságáról, milyen figyelmeztető jelek utalhatnak rá, hogy valamilyen zavar támad a két agyfélteke együttműködésében.

A mostani posztban csupa olyan dolgot szeretnék megosztani veletek, amelyek a testközépvonal átlépését szolgálják, ezáltal fejlesztik a koordinációt, javítják a figyelmi funkciókat és rendezettebbé válik a mozgás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mozgás milyen hatással van életünkre; így van ez testközépvonalat érintő feladatok esetében is. 

• Kérjük meg a gyermeket,  lehajlásnál érintse meg váltott kézzel a jobb, majd a bal bokáját.
• Lehajlásnál érintse meg váltott könyökkel felváltva a térdeit.
• Álljon egyenesen és húzza fel térdeit váltva a könyökéhez.
• Álljon egyenesen, keze csípőn és keresztezze egymás előtt lábait.
• Álljon egyenesen és végezzen kaszáló mozdulatokat kezeivel.

Nézzünk játékosabb formájú gyakorlatokat is:

• rajzoljon szivárványt egy nagy lapra.
• rajzoljon végtelen jelet, majd tologasson rajta autókat.
• helyezzünk babzsákokat (köröket, mintákat, jeleket stb.) a földre úgy, hogy csak keresztezve tudjon haladni.
• ültessük fel gördeszkára (görgőre) és hajtsa magát a kezével, de először csak az egyik, majd a másik oldalon.
• adjunk gumiszalagot (centit, szalagot, stb.) a kezébe és feje fölött húzza egyik oldalról a másikra.
• sepregessen, törölgessen!:)
• tapsoljunk mondókákra keresztező irányban.
• fektessük fel fitballra, majd próbáljon apróbb tárgyakat csoportosítani.
• játszunk bábszínházat: mozogjunk, mintha marionett figurák lennénk.
• zenére, énekre tapsoljunk egyik, majd másik oldalon.

 

Jó játékot kívánok mindenkinek!

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Forrás: http://ilslearningcorner.com/2015-11-why-crossing-the-midline-activities-helped-this-child-listen-to-his-teacher/

https://hu.pinterest.com/search/pins/?q=crossing%20the%20midline%20activities&rs=rs&eq=&etslf=1702&term_meta[]=crossing%20the%20midline%20activities%7Crecentsearch%7Cundefined

http://www.gyermekmozgasfejlesztes.hu/content/keresztez%C5%91-mozg%C3%A1sok

A testközépvonal fontossága I. rész

Felmérések után a szülők sokszor szembesülnek egy bizonyos fejlesztendő területtel: a testközépvonal átlépésének gyakorlása. De mi is ez egyáltalán?

Tevékenységeinket, mozgásunkat a két agyfélteke összehangolt működése irányítja. 

Ez a kép tökéletesen illusztrálja, mi is a különbség a két félteke között.

A bal félteke felel:

• a racionális gondolkodásért,
• a logikáért,számolásért
• az analitikus gondolkodásért,
• a  beszélt és az írott nyelvért,
• a részletek megfigyelésért.

A jobb agyfélteke irányítja:

• a kreativitást,
• a művészi érzéket (színek, formák),
• a térlátást,
• az érzelmeket és az érzelmek felismerését,
• a humort,
• a teljes képlátást.

A két agyfélteke gyermekkorban egy ideig azonos módon fejlődik. A 3-4 éves gyermekek nem tudják átlépni saját középvonalukat: a természet így gondoskodik az egyforma fejlődési ütemről. Az óvodáskor végére azonban ki kell derülnie, melyik oldalunk a domináns. Ha a dominancia kialakulatlan, bizonytalan, akkor érdemes megfigyelni a gyerek tevékenységeit: megkérhetjük, fogja meg bal kezével a jobb fülét és fordítva. Kérhetjük hogy végezzen indiánszökdelést: ha két félteke működése összhangban van, a feladat (szökdelés, ellentétes kéz- és lábmozgás) nem okoz neki nehézséget. Ha a két feltekét összekötő idegpályákon valamilyen elakadás észlelhető, akkor annak hatása több területen észlelhető:

• ügyetlen mozgás (minden olyan, ahol váltott kar-láb munka szükséges).
• elfordulva, kifordulva rajzol.
• olvasás közben elveszíti a fonalat (nem azért, mert nem figyel, hanem azért, mert a középvonalat nem tudja átlépni.
• bal oldalon bal kézzel, jobb oldalon jobb kézzel manipulál.
• iskolai munkája közben egészen a pad széléhez húzódik.

 A testközépvonal átlépése könnyen és játékosan fejleszthető. A testközépvonalról szóló poszt következő részében részletesen írok a fejlesztési módszerekről.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szerialitás fejlesztése II. rész

A sorozat első részében a vizuális sorrendiségről volt szó. (Itt találod). Ebben a posztban a mozgások sorrendjével foglalkozom bővebben.

A motoros szerialitás mozgássorok, mozdulatok lekövetését, pontos ismétlését jelentik. Lássuk csak, mikor is van szükségünk pontos mozdulatsorokra?

• az írásnál
• számolásnál
• testmozgásnál
• öltözködésnél (kivéve, ha Superman néz vissza a tükörből....) 
• a mindennapi tevékenységekben (étkezés, tisztálkodás, stb.)
• jóval később már vezetésnél...

A motoros szerialitás fejletlensége általában együtt jár a rövid távú memória gyengébb működésével. A mozgásos sorrendiséget lehet mérni tapsolós feladatokkal, járásmintákkal, kopogós gyakorlatokkal. Érdemes jobban megfigyelni gyermekünk teljesítményét, ha felfigyelünk ügyetlenségére, ha figyelmetlensége sorozatosan gátolja a sikeres feladatteljesítést. Az alábbiakban mutatok néhány gyakorlatot, amelyek segítségével a sorrendiséget a gyermek könnyebben betarthatja, valamint elősegíti a szabálytudat kialakulását és a feladattartást.

1. gyakorlat: a gyerek álljon fel és végeztessük el vele az alábbi mozdulatokat: lép, zár, hopp! (Előrelép, mellézár és előreugrik). 10 önálló, hibátlan ismétlés szükséges a sikeres teljesítéshez.

2. gyakorlat: lép, zár, fordul, lép, zár, fordul! (Előrelép, mellézár, hátrafordul, hátralép, mellézár és fordul az eredeti irányba.)

3. gyakorlat: tapsolj, ahány éves vagy, majd ugorj ugyanannyit!

4. gyakorlat: kopogjuk együtt a ritmust! Válasszunk egy egyszerűbb dalt, mondókát hozzá.

5. gyakorlat: 5 kopogás/taps, majd fogjuk meg a bal fülünket. 5 kopogás/taps és fogjuk meg a jobb fülünket. Nem szükséges a fülhöz ragaszkodni, a lényeg, hogy mindig más oldal következzen.

6. gyakorlat: Ugorj annyit, ahány éves vagy (páros láb, csípőn a kéz)! Ugorj ugyanannyit a bal lábadon, majd a jobb lábadon!

7. gyakorlat: dobbants 5-öt, majd kopogj négyet. Utána fordítva.

8. gyakorlat: fektessünk ugrókötelet a földre. Először séta a kötélen, majd ugráljon vissza bal oldalon, majd következő körben jobb oldalon. Nehezíthetjük, ha az utolsó körben felváltva kell ugrálnia.

9. gyakorlat: használjuk a Mozgáskotta elemeit! Bővebb útmutatót ebben a posztban találsz róla.

10. gyakorlat: tapsoljunk minél többet! A ritmus követése bizonyítottan jó hatással van az olvasási, tagolási készségre, hatékonyan fejleszti a figyelmet.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A számolási készség fejlesztése

A számolási nehézségekről, tüneteiről már korábban írtam egy posztot. Ez az írás az előző folytatásának tekinthető: próbáltam olyan ötleteket, játékokat gyűjteni, amelyek segítségével a számolási készség fejleszthető és a lemaradás mértéke csökkenthető. 

A számolás összetett gondolkodási folyamat eredménye: a gyerkőcnek figyelnie kell a számra, műveletre, sorrendre, meg kell tanulnia transzformálnia a hallott vagy látott számot, emlékeznie kell számsorozatokra, fel kell ismernie síkidomokat, testeket, stb.. A számolási készség fejlesztését már óvodáskorban el kell kezdeni: aki itt lemarad, nagyon nehezen tudja behozni hátrányát. Az iskolába lépő gyerekek közül összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga van azoknak, akik magabiztosan számolnak legalább 10-es számkörben.

Ahogy maga a számolás is összetett folyamat, a fejlesztés is akkor lesz hatékony, ha minél több csatornán keresztül zajlik. 

A számképek, formák bevésését segítheti, ha a taktilis érzékelésre alapozunk. Kartonból vágjunk ki különböző formákat és kössük be a gyermek szemét. Tapintás alapján találja ki, milyen forma van a kezében. Játszhatjuk ezt a játékot úgy is, hogy duplán készítjük el a különböző formákat. A játékosnak ki kell tapogatnia a zsákban a húzott formát, majd a többi közül meg kell mutatnia, melyiket húzta. (Természetesen, ennél a verziónál már nem kell bekötni a szemét.) Mutatás után ellenőrizzük, helyes volt-e a megfejtés. Vigyázzunk, nem szabad hangosan kimondania! Ugyanezt számokkal is lehet játszani.

A legkisebbeknek nagy mókát jelent a formabedobó játék. Dobja be és nevezzük meg együtt a formát.

A kinesztetikus érzékelés is segítheti a bevésést: mit rajzoltam a hátadra? Milyen számot írtam a hátadra? Megmondás helyett a gyerek le is írhatja, megmutathatja az adott számot, formát. Próbálhatjuk mozgással is egybekötni: tapsolj/szökdelj annyit, amilyen számot írtam a hátadra!:)

A látási emlékezet is segítségünkre lehet: a gyerekek mindig szívesebben figyelnek arra, ami színes. Írjunk fel számokat különböző színű papírra. Hagyjuk, hogy nézze egy darabig, majd vegyük el és kérdezzük meg: emlékszel, milyen szám volt a kék papíron?

A manipulatív számolás az óvodáskorban fejlődik a legintenzívebben,  ezért a műveletek elvégzését segíthetjük eszközökkel, színes pálcákkal, korongokkal, kupakokkal. Próbáljuk a feladatokat a mese köntösébe öltöztetni, pl.:

Plútó kutya és Mickey egér elment vásárolni. Plútó vett 3 csontot, Mickey kettőt.  Összesen hány csontot vettek? 

Az összeadást, kivonást segíthetjük számolós színezővel. A Pinteresten rengeteg közül válogathatunk, ha beírjuk a coloring by adding numbers kulcsszavakat.

Ideális esetben a számok sorrendje automatizálódik: egy szám látása vagy hallása után automatikusan felidéződik a következő vagy az előző szám. Előfordulhat, hogy a gyerek ragyogóan számol növekvő sorrendben, azonban visszafelé nehezen megy számára. Segíthetjük a rögzítést, ha abakusszal vagy más eszközzel támogatjuk a gyakorlást. 

A számolási készségek minél tudatosabb fejlesztése elengedhetetlen az óvodáskorban. A készségek fejlesztésének elhanyagolása több évnyi különbséget okozhat egy korcsoporton belül is. A tudatosan tervezett iskolai-óvodai munka sikeresen készítheti fel a gyerekeket a további fejlődésre és elősegítheti a hátrányok leküzdését.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Együtt-működés?

Minden pedagógus találkozott már pályafutása során olyan gyermekkel, akinek nehézséget okozott a beilleszkedés kortársai közé. Az óvodai évek alatt a problémák markánsabban nyilvánulnak meg, mint a későbbiek során. Jellemző, hogy az iskolában a félénkség, visszahúzódás jelentkezik inkább.

A beilleszkedési nehézség sokféle tünetet produkálhat: a feladat megtagadásától, verbális-fizikai agresszión át, a szorongásig. A pedagógus sokszor nehéz helyzetben találja magát: hogyan próbáljon egyensúlyozni a nehézséggel küzdő gyerek és a csoport között? Nem jó választás, ha az adott gyereket megpróbálják a csoportból kizárni. A pedagógus feladata, hogy megpróbálja a gyerekek közötti különbséget csökkenteni, lehetőséget adni a csoporthoz való visszatérésre és a toleráns magatartást erősíteni. Ahhoz, hogy a gyerek visszakerüljön a csoport közösségi életébe és ne szoruljon perifériára, a pedagógusnak olyan tevékenységeket kell szerveznie, amely erősíti a csoporton belüli társas kapcsolatokat. Ennek eszköze a csapatépítő, együttműködést segítő játékok.

Az együttműködés fejlesztése sokrétű hatással jár: erősíti a feladattudatot, segíti a szabálykövető magatartás kialakulását, fejleszti a csoporttagok közötti kapcsolatot. A sikeres feladatvégzés eredményeként a gyerek szorongása csökken, önbizalma erősödik. Nagyon fontos a feladatban való részvétel következetes, szigorú kérése és a feladat elvégeztetése. A feladat teljesítése után a csoporttagok kapjanak jutalmat. A dicséret sokkal nagyobb jelentőségű, mint maga az egész cselekmény. A jutalmazásról ebben a posztban olvashatsz bővebben. Tartsuk szem előtt, hogy a csapatmunkán alapuló játék nem lehet versengő jellegű, mert ezzel pont a csoportépítő hatást veszíti el.

Mi is lehet csapatépítő játék?

• Projektek készítése: különböző eseményekhez kapcsolódva lehet projektnapokat tartani: Föld napja, Víz világnapja. A projektek előkészítésnél lehetőleg adjunk mindenkinek külön feladatot: elég akár egy színezés kérése, segítség a projekt-tálca összeállításánál, díszek feltétele, ragasztása. A projekt készítésénél a csoporttagok egy helyen üljenek, a pedagógus köztük foglaljon helyet. Fontos, hogy ne fogadjuk a nemleges választ. Segítsünk, ha látjuk, hogy igényli.
• Építsünk pókhálót, akár a szabadban, akár a csoportszobában. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég fák vagy bent bútorok közé zsineget kifeszíteni és azok között bujkálni.
• Nagyobbak megpróbálkozhatnak a twisterrel. Garantált szórakozás és kacagás.
• Egyensúlyon alapuló játékokat is kipróbálhatunk. A csoporttagok álljanak sorba és mindenki hasához tegyünk egy-egy léggömböt. Úgy kell haladniuk, hogy ne essen le és ne is pukkanjon ki.
• Két egyforma hosszúságú léc alá tegyünk köteleket. A csoporttagok álljanak rá, fogják meg a kötelet és próbáljanak haladni. Csak akkor fog sikerülni, ha mindenki egyszerre lép és emeli fel.
• Egy nagyobb karton 4 oldalára fúrjunk lyukakat, amelybe zsineget hurkolunk. A kartonra vágjunk 3-4 nagyobb nagyobb lyukat. A gyerekek a zsinór segítségével felemelik a kartont és egy ráhelyezett labdát próbálnak úgy irányítani, hogy egyik lyukba se essen bele.
• Régi pokrócot is felhasználhatunk játékra: a plédet hosszában hasítsuk fel és a két végét varrjuk össze, így egy kört kapunk. Ezután kérjük meg a gyerekeket, hogy álljanak a kerékbe és próbáljanak együtt elindulni.
• Apróbbak próbálkozhatnak  kisebb labdáknak pályát építeni csövek segítségével.
• Ovisokkal, iskolásokkal egyaránt készíthetünk feliratokat is. Mindenki kap egy-egy A4-es lapra felragasztott betűt (ezt foglalkozás keretében is megcsinálhatják), majd állítsuk be őket egy-egy formának megfelelő helyre. Tapsra szétszóródnak, újabb tapsra gyülekeznek. Például, a Víz világnapján lehet hullámvonal, a Föld napján kör, virág, fa, stb.. 

A fenti játékokat ötletindítónak szántam. Valamennyi fejleszti a figyelmet és koncentrálóképességet, az együttműködést. A közös vidám élmények erősítik a csoporthoz tartozás érzését. A pedagógus saját kreativitásán, elszántságán múlik, ezek közül mit fog bevetni a foglalkozások során. Ne fogadjuk el, ha egy gyerek teljesen ki akar maradni vagy a csoport összezár előtte. A pedagógus egyik legfontosabb kötelessége, hogy a közösségi életre felkészítse a gyerekeket és a játékon keresztül segítse ennek megélését és gyakorlását.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A finommotorikus fejlesztésről

Ahhoz, hogy egy gyermek minél könnyebben megtanuljon írni, fejlett finommotoros mozgással kell rendelkeznie. A finommotorika azonban nem fejlődik a nagymozgások fejlesztése nélkül. Általánosságban véve elmondható, hogy azok az idegpályák, amelyek a aprócska, leheletfinom mozdulatokért felelnek, körülbelül a 6. életévig fejleszthetőek a leghatékonyabban. Minél fiatalabb korban célszerű "bemelegíteni" az ehhez szükséges izmokat, gyurmázással, tésztagyúrással, szabad firkálással. Ahhoz, hogy a gyerek hatékonyan lépjen az írás mezejére, meg kell tanulnia, hogyan uralja testét, hogyan mozgassa külön-külön a különböző izomcsoportokat.

Célszerű először a vállövi izomzattal kezdeni: karkörzés/vállkörzés előre, hátra, egyszerre és váltva, gyorsabban és lassabban. Közben megismerkedhet saját testrészeivel, az irányokkal, a mozgás közben mondókák segítségével figyelmét sikerül lekötni, fenntartani. Ki ne ismerné a Megy a hajó a Dunán című versikét?:) Hogy az irányokat is gyakoroljuk, kérhetjük, hogy bal kezét emelje fel, a jobbat hátra, majd fordítsa meg kezeit vagy jobb kezét oldalra tartsa, a balt fel és fordítva, stb..

Ha a vállövi mozgás megbízhatóan működik, szintet lehet lépni: a csukló elkülönült mozgatását kell elérni: kérjük meg a gyermeket, nyújtsa ki karját és próbáljon csak csuklójával körözni, egyszerre, felváltva, ugyanabba az irányba, ellentétes irányba. Közben a mozgásra rímelve mondókaként csigabigás versikéket lehet mondani. Ha mindkét mozgásformát sikerült jól begyakorolni, kérhetjük, hogy felváltva végezzen váll- és csuklómozdulatokat, esetleg tapsoljon közben egy-egy versike ütemére.

Az ujjak elkülönült működését talán a legnehezebb elérni. Első lépés, hogy a gyerek megbízhatóan tudja, melyik ujját hogyan hívják. Ezt segíthetjük mondókákkal, a Hüvelykujjam almafa a legtöbb gyerkőc nagy kedvence.:) 

Ahhoz, hogy az ujjak külön mozgását és koordinációját segítsük, végezhetünk ujjgyakorlatokat is, ezeket már a kisebbek is élvezik. Például:

"Egy csepp (egyet mutat mindkét kezével),

Két csepp (kettőt mutat mindkét kezével),

Öt csepp (ötöt mutat),

Meg tíz (már tíznél járunk, összes ujját mozgatja függőlegesen tartva),

Olvad a jégcsap,

Csepereg a víz!" (Vízszintesen tartja kezét és mozgatja ujjait vagy dobol velük az asztalon).

Segíthet az is, ha kezüket körberajzoljuk és kivágjuk kartonból. Ezután megkérjük, fektesse rá tenyerét és utánozza a mi kezünk mozgását. Mindig más-más ujjunkat emeljük fel. Nehéz feladat, már a pici sikereknek is örülni kell.

A kéz izomzatát erősíthetjük még csipeszeléssel (egy kis teregetés), krepp papírból gombóc sodrásával is. Vigyázzunk, a gombócot a hüvelyk- és a mutatóujjal kell készíteni!

Filléres játékot is játszhatunk: egy tálba vizet öntünk és  színes kupakokat teszünk bele. Kérjük meg, hogy minden kupakot más-más ujjával nyomja le a tál aljára. Próbáljuk csak ki! Szárazon könnyűnek tűnik, de vízben egészen más a helyzet. Még jobban nehezíthetjük, ha megkérjük, próbálja meg két fakanállal vagy hurkapálcával kihorgászni őket.  A játék után pedig következhet a takarítás:)

Kép forrása: Pinterest

Az egyensúlyról

Sokszor hallhattuk már, hogy a fejlesztés a mozgással kezdődik. De miért, kérdezi sok szülő, hiszen a gyerek rajzolni nem szeret. A válasz erre az, hogy a fejlesztés során azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy a nagy felől közelítünk a kisebb mozgás felé. Már magzati korban megjelenik a mozgás aktív és passzív formában egyaránt. Aktív, amikor a baba magától mocorog és passzív, mert az anya mozgásának hatására állandó himbálózásban, ringatózásban van. Nem véletlen, hogy a síró babát a ringatással a legkönnyebb megnyugtatni. 

Az egyensúlyra ható mozgás erősen stimulálja a vesztibuláris idegrendszert. A vesztibuláris idegrendszer befolyásolja a térbeli érzékelést, a beszédfejlődést, csökkenti a túlmozgékonyságot, javítja a figyelmi funkciókat, beindítja az éréi folyamatokat. A szülőknek hagyni kell a babát minél többet szabadon mozogni, hiszen a mozgás által fejlődik izomzata, megtanulja érzékelni a mélységet és magasságot és a fejlődéssel további mozgásformák kipróbálására törekszik. Idősebb, már óvodáskorú gyerekek esetén a szülő felfigyelhet arra, hogy a gyerek:

• bizonytalan mozgású
• ügyetlen
• nem tud egy lábon ugrálni, megállni
• nehezen tanul meg hintázni, biciklizni
• könnyen éri baleset
• nem ismeri saját testét, testrészeit

Az egyensúly fejlesztése nagyon fontos a mozgásterápiák repertoárján. Egészen egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek egy nagy létszámú csoportban is megvalósíthatóak:

• tegyünk ugrókötelet a földre és a gyerekek sétáljanak végig rajta.
• játszunk szoborjátékot: tapsra mindenkinek meg kell dermednie abban a helyzetben, amiben éppen van.
• állítsunk fel alagutat és kérjük meg a gyerekeket, hogy mindenki kússzon át rajta előre, majd hátrafelé is.
• sétáljunk tornapadon (mindkét oldalán). Ha nehezíteni akarjuk, akkor babzsákkal a fejen kell teljesíteni a gyakorlatot. 
• ha az óvoda rendelkezik egyensúlyozó párnával, akkor azon is lehet gyakorolni az állást. Ugyanez vonatkozik a vízinudlira is.
• használjunk fitballt a foglalkozásokhoz: a gyerekek feküdjenek rá hassal és próbálják meg kinyújtani előre/oldalra mindkét kezüket (ez a foglalkozásvezetőknek is jó testedzés).:) A kisebbek üljenek rá és óvatosan gurítsuk őket előre-hátra-oldalra.
• végeztessünk gyakorlatokat babzsákkal: célbadobás, feldobás-elkapás, hempergés nyújtott vagy mellkashoz szorított karral.
• labdázzunk: feldobás és elkapás, majd ha ez jól megy, akkor kérjük meg, hogy a feldobás után tapsoljanak. Gurítsák végig a labdát egy egyenes vonalon vagy padon.
• a gyerekek körben üljenek le. Csak a lábuk segítségével próbáljanak egymásnak labdát átadni.
• vessük be a Mozgáskotta módszert a hatékonyság érdekében.
• nagyobb gyerekek esetében lehet próbálkozni a mocsárjárással: lépjenek párnára, zsámolyra. 
• biciklizzünk minél többet! Hasonlóan hasznos a roller és a futóbicikli is.

Nagyon fontos tudni, hogy a rendszeres testmozgást semmi sem pótolja! Minden óvodáskorú gyermeknek szüksége van arra, hogy megfelelő, segítő, fejlesztő mozgásban részesüljön. A mozgás ügyesedésével a finommotorikus funkciók is észrevehetően javulnak majd.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Kép forrása: bellalunatoys.com

Néhány gondolat a szorongásról

A gyerekek (és környezetük) életét megkeserítheti a szorongás. De mi is ez valójában?

Definíció szerint a személy által érzékelt fenyegetésre adott válaszreakció. Minden ember szorong, fél valamitől, amely normálisnak tekintendő, addig a pontig, amíg nem akadályozza az egyén életszervezését. Velejárhat a pánik is, amikor az egyén hirtelen kitöréssel próbálja a veszélyesnek érzett helyzetet megoldani.

Mikor gondolhat a szülő arra, hogy valami nincs rendben?

• Ha a gyerek nem azt nyújtja, amit képességei alapján várhatnánk. A teljesítményromlás minden területen érzékelhető, nem csupán egy-egy tárgy vagy tevékenység esetén.
• A szorongó gyerek fáradt, nyűgös. Jellemző, hogy órán egyfolytában ásítozik. Képtelen feladatait befejezni, vagy felületesen oldja meg. Ovisokra ugyanez érvényes! Nem akar beállni a többiek közé, nem vesz részt a foglalkozásokon. Inkább kifogásokat keres, retteg a kudarctól, ezért gyakran hallhatjuk tőle: nincs kedvem.
• A fáradtság oka az alvászavarokban keresendő: hogyan tudná magát egy gyermek rendesen kipihenni, ha még álmában is a szorongás oka kísérti? Nyugtalanul, felületesen alszik, felriad éjszaka, vagy órákon át heverhet álmatlanul.
• A szorongó gyerek ingerlékeny, olyan, mint a sarokba szorított állat: minden vélt vagy valós sérelemre ugrik, reakciói túlzottak, esetenként agresszívak. Az agresszió irányulhat mások ellen, de akár önmaga ellen is fordulhat. Az agresszióról ebben a posztban írtam bővebben.
• Felfigyelhet a szülő, pedagógus arra, ha a gyerek folyamatosan a mellékhelyiséget járja, ha túlzottan izzadékony, ha fájdalomra panaszkodik, látszólag ok nélkül.
• Előfordulhat, hogy a napközbeni feszültség esti/éjszakai sírás formájában tör utat magának. A gyermeket nehéz lecsillapítani, de megpróbálhatjuk ilyenkor rábírni, mondja el bánata okát. A szorongó gyerek számára minden sokszorosan esik latba: ha kiküldték a csoportszobából, ha kinevették, ha bántalmazták (fizikailag és verbálisan egyaránt lehet), ha gúnyolták, ha levegőnek nézték...Gondoljunk csak bele, mit jelenthet egy félénk, szorongó alkatú gyereknek, ha kiküldik a csoportszobából és egyedül kuksol valahol? (Sajnos, megtörtént eset). 

A szorongást a szülő, pedagógus és ha szükséges, pszichológus vagy pszichiáter segítségével kell megoldani. Hónapokig tartó folyamat, mire a gyermek megnyugszik, félelmeit sikerül elengednie vagy megtanulnia, hogyan kezelje a stresszhelyzeteket. Nem használ, ha a szülő és a pedagógus folyamatosan csügg a gyereken, hiszen minden problémától nem lehet megvédeni. Ugyanakkor, ha éreztetjük vele, hogy számíthat ránk, többször megkérdezzük, hogy érzi magát, mi történt vele, esetleg valamilyen külön megbízást adunk neki, könnyíthetünk életén legalább annyival, hogy elviselhetőbbnek érezze félelmeit. A szorongástól legkönnyebben akkor lehet megszabadulni, ha a gyerek erősségeit helyezzük előtérbe. Ha szeret rajzolni, akkor csinálja azt. Ha nagyon megy a számolás, akkor adjunk külön feladatot, azzal, hogy szeretném, ha megpróbálnád. Jó hatású a mozgás, mert oldja a stresszt, nyugtat és ellazít. A mozgásról ebben a posztban találsz összefoglalót.

A sikerektől, próbálkozásoktól épül az önbizalom és oldódik fokozatosan a szorongás.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Kép forrása:http://stresszdoki.com/

Mozgás!

A múltkori bejegyzésben írtam a Mozgáskotta módszerről. Nagyon jónak találtam és találom azóta is, bár az otthoni, egyéni fejlesztéshez az ára egy kicsit magas (nekem legalábbis).

Mindazonáltal, maga a módszer nagyon ésszerű és a gyerekek rajonganak érte....ami érthető, hiszen színes, vicces és zenéhez, mozgáshoz kötődik.

Itthon mi is kipróbáltuk a saját, kissé fapados verziónkat, most próbálom rendszerezni az eddig tapasztaltakat.

• A talpakat filcből készítettem, összesen 24 darabot. Bár én vágtam ki, a körberajzolásnál természetesen volt segítségem.:)
• Igyekeztem mindenféle feladattal kipróbáltatni a gyerekekkel: 

- séta a talpakon.

- séta énekléssel, mondókával és tapssal összekötve.

- séta színekhez kötött utasításokkal: piros talpnál guggolás, lilánál megállás, sárgánál ugrás. Mindegyiknél tapsra indulhat tovább. Először mindig egy-egy utasítást kellett két-három körben teljesíteni, majd a legvégén az összesre emlékezni és természetesen betartani.

- séta mértani formák mentén: volt téglalap, négyzet, háromszög....

- szökdelés a talpaknak megfelelően.

- ugrás a megnevezett színű talpakra, lehetőleg minél gyorsabban.

Mivel a gyerekek nagyon élvezték, ezért mindenképpen gyakran sort fogunk rá keríteni. Hogy miért volt olyan jó?

Egyrészről azért, mert mozoghattak.:)

Másrészről azért, mert nagyon sokoldalú módszerről van szó. Fejleszti a szerialitást, mozgáskoordinációt, ritmusérzéket. A figyelemre való hatása pedig lenyűgöző volt: látni a feszült, sokáig tartó összpontosítást....:)

Pár példa a feladatokból.

A szerialitásról

Olyan sokszor belefutunk ebbe a kifejezésbe: szerialitás. De mit is jelent valójában? Komplex fogalom, mert magába foglalja a dolgok egymáshoz való viszonyát és sorrendiségét egyaránt.

A sorrendiség azonban nem csak arra vonatkozik, amit látunk! Több típusa van:

• látási szerialitás: minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk, ide tartozik. Formák, színek, számok, stb. ismétlődése, melyet a gyereknek ismételnie kell. Gondot jelezhet, ha kimaradnak, felcserélődnek elemek. Természetesen, ha egyszer-egyszer fordul elő hiba, abból nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de érdemes rá nagyobb hangsúlyt fektetni, ha több alkalommal felfigyelünk rá.
• auditív szerialitás: hallott sorrend visszaadását jelenti. Lehetnek véletlenszerűen mondott szavak, számok, mondókák, stb.. Nélkülözhetetlen a beszédértéshez, később az olvasáshoz és az íráshoz.
• motoros szerialitás: mozdulatsorok felismerése és ritmikus visszaadása....nem is gondolnánk, de az olyan mindennapi cselekvés is ide tartozik, mint az öltözködés.:) Iskoláskorban ez a tanulás egyik motorja, hiszen a látott-hallott sorozatokat meg kell jegyezni, majd vissza kell adni!

A szeralitás nagyon jól fejleszthető. Ritmikus mondókákkal, melyeket mozdulatsorokkal kötünk össze (gondoljunk csak az A part alatt c. dalra), vagy ha színes szigetelőszalagot ragasztunk a földre és kérjük a gyerekeket bizonyos mozgásfajtákra. Óvodában akár a Mozgáskotta módszer is beilleszthető a foglalkozások közé. A szükséges talpakat akár a nagycsoportos gyerekek is készíthetik kartonból. Az elkészült tappancsok jelzéseinek megfelelően mozognak. Később beiktathatóak olyan elemek, amikor bizonyos színt látva meg kell állni, vagy át kell ugrani, stb.. Mindezekkel nagyszerűen fejleszthető a figyelem, az észlelés, ügyesebbé válik a mozgás....kell ennél több?:)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/