A húsvéti ünnepkörhöz rengeteg olyan hagyomány, szokás és szimbólum kapcsolható, amelyek nagyon régi időkre nyúlnak vissza. Ebben a posztban ezekből szeretnék néhányat bemutatni, majd később pedig ehhez kapcsolódó egyszerű kézműveskedést is mutatok Nektek.
Az első számú jelkép természetesen a tojás, amely az újjászületést, termékenységet szimbolizálja. A tojás festése jellemzően Kelet-Európában terjedt el. Itt Magyarországon a tojás festésének módja tájegységenként eltérő, más a minta felosztása, szimmetriája. A tojásfestés szokása is ezeknek megfelelően változatos.
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik a barkaág, amely nálunk a pálmaágat helyettesíti. Régen a barkát gyógyító varázserejű növénynek tartották, melyet ha tűzbe dobtak, megvédte a háziakat a balszerencsétől. A tavasz beköszöntével jelennek meg a barkavirágok is, ezért ez is a megújulást jelképezi.
A nyuszi megjelenését a húsvéti ünnepben két dologhoz lehet kötni. Sokan egyszerű félrefordításnak tartják, ugyanis a germán nyelvterületeken Húsvétkor gyöngytyúkot adtak ajándékba (Hasel), míg a nyúl német neve Hase, így egy tévedésnek köszönhető felbukkanása. Másik elmélet a nyúl szapora voltának köszönhető megjelenése a húsvéti jelképek között, hiszen így a termékenységet szimbolizálja.
A bárány Krisztus áldozatára utal, jelképezi az ártatlanságot és tisztaságot, innen is ered az Isten báránya kifejezés. A zsidók a bárány vérével kenték meg az ajtót, így az Úr haragja elkerülte házukat.
A fentieken kívül természetesen még számtalan egyéb hagyomány és szokás él, amelyek után érdemes kutakodni. A következő posztokban egyszerű kézműves ötleteket is mutatok majd, amelyek egy kicsit kizökkenthetik a gyerekeket a mindennapokból.
Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.
https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése