Nagy fába vágom a fejszémet.....ugyanis eldöntöttem, hogy itt az ideje szintet lépni a fejlesztésben, ezért jelentkezem fejlesztőpedagógus képzésre. Most elég lelkes vagyok, bár azt nem tudom, hogy fogom összehangolni a mindenféle teendőimet. Nyilván, kőkemény logisztikával, mindent felírással és úgy, hogy egy lépést sem teszek a naptáram nélkül....igaz, az már eddig is a táskám állandó lakója volt. Nem tudom, hogy fog menni....de bízom benne, hogy jól és miért ne menne jól? Érdekel, benne vagyok, folyamatosan erről olvasok....miért ne sikerülne? Hosszú távon is ezzel szeretnék foglalkozni, nem csak fellángolás....akkor vajon hol is vagyok jelenleg a Maslow-féle piramis szerint?;)
Ma kaptunk egy levelet, jövő héten mennünk kell logopédiai vizsgálatra....elmegyünk, bár nem igazán tetszik az időpont, ugyanis délre kell mennünk. A gyerek valószínűleg fáradt lesz és éhes.....jó, persze, az éhségen tudok segíteni, de a fáradtságon aligha.:( Már voltunk egyszer, felemás sikerrel. Amikor figyelt, akkor ragyogóan teljesített....de amikor nem - és ez volt túlsúlyban sajnos -, akkor átlag alatt produkált. Igyekeztem vele gyakorolni ilyen feladatokat, téri orientációt, szótagolást (ami a logopédus szerint is túl nehéz egy ötéves gyereknek), reprodukciót, stb.-t....de mindenre rányomja a bélyegét, hogy milyen fázisban kapom el. Az utóbbi két napban még a szokásostól is figyelmetlenebb és szétszórtabb volt, még azokat a feladatokat sem tudta megoldani, amiket eddig kisujjból kirázott. Remélem, gyorsan átlendül rajta....Azt hiszem az óvoda zavarja leginkább, egyre jobban foglalkoztatja, hogy megint menni kell. Próbálom, azért szépen lassan készítgetni, mert muszáj barátkoznia a gondolattal....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése