Keresés ebben a blogban

2018. szeptember 5., szerda

Az ADHD III.

Az ADHD-ról szóló sorozatunk utolsó részében arról olvashattok, milyen eszközökkel lehet megkönnyíteni mind a szülők, mind a pedagógusok és legfontosabbként az érintett gyerekek közösségbe illeszkedését.


Prognózis szempontjából minél hamarabb diagnosztizálják az ADHD-t, annál könnyebb segítséget nyújtani a gyermeknek és környezetének. A figyelemzavaros-hiperaktív gyermekek kezelésének kulcsa a szülők oktatása, felvilágosítása. Ha a szülő megtanulja, hogyan bánjon gyermekével, akkor áttételesen, a gyermek is megtanulja a szülőtől, mire is van szüksége. Például: az ADHD-s gyerekek anyagcseréje gyorsabb, mint a többieké. Ha vércukorszintjük leesik, változatos tüneteket produkálhatnak: lehetnek álmosak, teljesen szétesettek, de akár olyannyira ingerültté is válhatnak, hogy alig lehet megfékezni őket. Ha a szülő felismeri ezeket a jeleket és igyekszik ezt gyermekének is megtanítani, akkor megelőzhetőek a kellemetlenségek is.

Az ADHD-s gyermekek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a dicséretre és biztatásra: ez nem azt jelenti, hogy állandóan ajnározni kell, hanem azt, hogy egy félmondattal észre kell venni, ha valamit jól, a szabályoknak megfelelően csinál. Nekik ez nagy pluszt jelent, hiszen nehezített pályán mozognak. Kissé költőien megfogalmazva, az ADHD folyamatos küzdelem a test és az agy között: tudom, hogy nem lenne szabad mozognom, de egyszerűen muszáj. Sokat segít, ha látja is a dicséret nyomát (piros pont, füzet napi értékeléssel, figyelem-mérő, stb.). Minden esetben törekedni kell az objektív bánásmódra, akkor is, ha a gyerek viselkedése kiborító, a jót még ilyenkor is észre kell venni! Vannak olyan időszakok, amikor a figyelemzavaros gyerekek jól funkcionálnak, ilyenkor több sikerrel követik a szabályokat, oldják meg a feladatokat, azonban a fokozott figyelem rendkívül kimerítő számukra, így a "jó" időszakot törvényszerűen hullámvölgy követi.

Nem használ a tiltás és büntetés. A negatív szankciók egy idő után visszájukra fordulnak: a gyerekből csak dacos, opponáló magatartást vált ki, semmit nem akar csinálni és elkönyveli magában, hogy ő ezt a feladatot úgysem tudja megcsinálni.

 Az iskolai, óvodai beválást könnyíti, ha a gyerek rövid, egyértelmű utasítást kap: ne cicerói körmondatokat használjunk, hanem minél rövidebben és egyértelműen fogalmazzunk.  Minden olyan helyzetben jobban teljesítenek, ahol van szemkontaktus, ezért törekedjünk rá. Ha nagy létszámú csoport előtt kérünk valamit, utána kérdezzük meg tőle külön (ÉS HALKAN!), hogy érti-e a feladatot, ha szükséges ismételjük meg az instrukciókat. A rutint igénylő feladatokat nehezebben sajátítják el, mint mások, akár több hét különbség is lehet egy átlagos és egy ADHD-s gyerek között, mire megtanul egy-egy új szabályt. Ennek az az oka, hogy figyelmük folyamatosan hullámzik, ezért a tevékenységek mindig új információkat jelentenek számukra. Sokat segít, ha megtanítjuk a listázásra a gyermekeket: így nyomon tudja követni, melyik feladatot oldotta már és melyik van még hátra.

Az ADHD-s gyerek helye elől van az osztályban, így könnyebb visszatéríteni a feladatokhoz. Óvodában hatékonyabb a kiscsoportos tevékenység. A fenti tippek olyan gyermekek esetében is beválnak, akik nem szenvednek ADHD-ban. Minden figyelemzavaros-hiperaktív gyermeknek fontos a megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres étkezés és a mozgás. Az ADHD-s gyerekek számára a napi háromszori félóráig tartó mozgás az ideális, de ez a jelenlegi oktatási rendszerben kivitelezhetetlen, ezért a napi testnevelés óra és az iskolán kívüli testmozgás is bizonyítottan jó hatású.

Előfordulhat azonban, hogy a legjobb szándék és igyekezet ellenére, a problémák ugyanolyan súlyosak maradnak. A nagy létszámú osztályokban, csoportokban a figyelemzavaros gyerekek halmozottan nehezített pályán mozognak: 
- próbálnak megfelelni és figyelni a feladatokra
- ellen kell állniuk saját késztetéseiknek
- próbálnak barátkozni, de társaikkal szemben minduntalan elveszítik a fonalat
- szoronganak, mert legjobb igyekezetük ellenére sem tudnak úgy teljesíteni, ahogy elvárják tőlük
- a szorongás miatt még kevésbé tudnak figyelni....és máris egy ördögi körben találják magukat.

Ha semmilyen más módszer nem segít lényeges mértékben és a gyermek teljesítménye folyamatosan elmarad a tőle elvárhatótól, fontolóra kell venni a gyógyszeres segítséget is. Az ADHD kezelésére alkalmazott gyógyszerek úgy hatnak, hogy az agy figyelmi funkcióit serkentik. Paradox módon, amely más gyermeknél felpörgést váltana ki, az ő esetükben a figyelem növekedésével a viselkedés rendeződését segíti elő. Sok szülő tart a gyógyszeres kezeléstől, de a megfelelően adagolt és szabályozott mennyiség miatt a várható előnyök és a javuló életminőség felülírják ezt. Egészen más helyzetbe kerülnek azok a gyerekek, akik kapnak gyógyszeres megsegítést, mint azok, akik nem. A kamaszkor közepére, végére, a kezeletlen gyerekek 60-80%-nál alakul ki valamilyen másodlagos pszichológiai kórkép: szorongás, depresszió, stb. 

Összességében azonban, bár az ADHD nehezítheti gyermekünk életét, vannak olyan területei, ahol a természet kompenzálja a hiányosságokat:
- mindenre, mindenhol tudnak figyelni
- brilliáns hosszú távú memória, amely a legapróbb részletekre is vonatkozik
- kíváncsiság újdonságokra
- érzékenység mások problémái iránt

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/




2018. augusztus 12., vasárnap

Az ADHD II.

A sorozat előző részében arról volt szó, melyek a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, vagyis az ADHD tünetei, ebben a posztban arról lesz szó, hogyan mutatkoznak meg jelei a napi foglalkozások során.

Az ADHD-s gyerekek legnagyobb részét az iskoláskor kezdetén diagnosztizálják. Ennek az az oka, hogy az iskolában szembesülnek először olyan kötöttségekkel, szabályokkal, amelyekkel az óvodáskorban még nem találkoztak.

Mind a túlmozgásnak, mind a szétesett figyelmi funkcióknak vannak olyan jelei, amelyek néhány alkalommal beleférnek még az elfogadott keretbe, de folyamatában nézve már túlzott, zavarja a nevelőt, a társakat és nem utolsó sorban a szülőket. Az ADHD-s gyerek mellett nagyon nehéz jó szülőnek vagy pedagógusnak lenni: ezek a gyerekek akkor "működnek" jól, ha nem engednek teret szerteágazó igényeiknek. Mindezt azonban csak úgy lehet elérni, ha a gyermek érdekében a nevelők és a szülők egyaránt rendkívül következetesek: amit egyszer nem szabad, azt később sem szabad, vagy, a feladatokat akkor is be kell fejezni, ha nem tetszik.

Az ADHD-s gyerek túlmozgásos, hiperaktív jellemzői leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy órán egyszerűen feláll, sétálni kezd, állandóan csörög-zörög valamivel, folyton babrálja dolgait. Az impulzív viselkedés megnyilvánulásai közé soroljuk, ha mindig bekiabál, félbeszakítja a tanárt, türelmetlenkedik, nem bírja a sorban állást. A túlzott figyelmetlenség miatt nehezebben szokja meg az új helyzeteket, elveszíti a fonalat. Leginkább ahhoz hasonlítható, amikor a villanykapcsolót le-fel kapcsolják: ami a fókuszba kerül (és érdekli), az megmarad, amit nem vesz észre, az olyan, mintha nem is létezne. Általában véve, képességeik igen jók, azonban folyamatos segítséget igényelnek abban, hogy megmaradjanak az adott csapásirányon. Ez dolgozat közben is megnyilvánulhat: ezeket a gyerekeket folyamatosan figyelmeztetni kell, hogy dolgozzanak: nem a jó megoldást kell megmondani nekik, hanem segíteni őket abban, hogy megmaradjanak a feladathelyzetben. Sajnos, sok pedagógus ezt kivételezésként értékeli, holott, a közösségnek (különösen a gyerekeknek) meg lehet és meg is kell magyarázni, miért szólnak társuknak jóval gyakrabban az átlagtól. Ha a pedagógus toleráns, a közösség is jobban képes nyitni.

A sorozat harmadik részében arról lesz szó, hogyan lehet saját eszközeinkkel segíteni az ADHD-val küzdő gyermekeket, hogy jobban boldoguljanak a közösségi életben.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/



2018. augusztus 10., péntek

Az ADHD I.

Biztosan sokszor hallottuk már ez a kifejezést: ADHD. Annál kevesebben vannak tisztában vele, mit is jelent valójában ez a mozaikszó. Az ADHD egyszerre jelöli az aktivitás és figyelmi funkciók zavarait, az érzelmek szabályozásának nehezítettségét és a végrehajtási funkciók zavart működését.

Néhányan úgy tartják, az ADHD a modern kor eredménye, de ez nem így van. Régen, amikor a gyerekeknek kemény fizikai munkát kellett otthon végezniük, jóval többet mozoghattak, ezért az ADHD tünetei nem nyilvánultak meg ilyen kifejezetten, mint napjainkban. Sokszor nevelési hibának tartják a tünetegyüttest, de ez az elgondolás sem igaz. Lehet genetikus oka (80%) és okozhatja káros külső környezeti hatás is. Nem véletlenül a terhesség és szülés körülményeivel kezdik felvenni az anamnézist a szakemberek. Ilyen káros hatás lehet a születéskori oxigénhiány, a vákuumos szülés, a nyakra csavarosodott köldökzsinór, a dohányzás, stb. 


Az ADHD sokféle változatos tünettel jár együtt: lehet a figyelmetlenség a vezető jele, lehet, hogy a túlmozgás és lehet, hogy mindkettő egyszerre jelen van. 

A túlzott figyelmetlenség jelei a következők:

  • nehezen tud egyszerre egy helyre koncentrálni
  • figyelmüket a külső ingerek könnyen elvonják
  • a monoton feladatokat nem végzik kitartóan
  • a figyelmetlenség miatt nehezebben boldogulnak társas helyzetekben
  • mivel folyamatosan kilépnek a feladathelyzetekből, ezért nehezebben sajátítanak el új ismereteket, holott értelmi képességeik átlagosak vagy átlagon felettiek
  • rövid távú memóriájuk átlagon aluli, azonban hosszú távú memóriájuk brilliáns, egészen apró részletekre is kitűnően emlékeznek
  • nem tudnak a feladatok között sorrendet felállítani, mindenbe csak belekapnak
  • játékhelyzetben sem figyelnek, ezért társaikkal nehezebben találják meg a hangot
A túlmozgás, vagy másnéven hiperaktivitás jelei a következők:
  • fokozott beszédkészség (hiszen a beszéd is egyfajta mozgás)
  • nem tudnak nyugton maradni olyan helyzetben, amikor ez indokolt lenne
  • főleg kisebb korban állandóan veszélyes helyzetbe keverednek akár több felnőtt felügyeletét igénylik
  • a mozgásfejlődés jellemzően gyorsan zajlik, ezek a gyerekek az átlagtól hamarabb átesnek a mozgásfejlődési szakaszokon, sokszor nem is sétálnak, szinte csak rohannak
Az impulzivitás jelei:
  • türelmetlenség mindenféle olyan helyzetben, ahol nem rögtön történik meg, amire várnak
  • órákon bekiabálnak
  • félbeszakítanak másokat (nem egyszer-kétszer, hanem mindig!)
  • hamarabb mondja a választ, mint ahogy a kérdés elhangzik
A sorozat következő részében az ADHD igazolódása esetén javasolt nevelési eszközökkel foglalkozom majd.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. augusztus 9., csütörtök

Az alak és a háttér

A gyerekek számára a valóság egy síkban történik. Bár látják, mi hol van, ennek leképezése egy rajzon hosszú fejlődést igényel. Ha a térben megtanulja, mi hol található, megismeri a viszonyszavakat és helyesen alkalmazza őket, akkor kezdenek el foglalkozni a rajzon szereplők helyével is. Megpróbálják kisebbre-nagyobbra rajzolni a közelebbi-távolabbi alakokat, felismerik, mi hol helyezkedik el. 

Problémát az jelenthet, ha a gyermek sok alak közül nem tud kiemelni egyet. Gondoljunk bele: ha nem tud a betűhalmazból kiemelni egyet, akkor az olvasás is nehezen fog menni. Nem tudja a bonyolult formákat részekre bontani, majd újra összerakni. Lefordítva, ez jelentheti akár azt is, hogy gondot okoz egy szó leírása, mert nem képes a betűket megfelelően egymáshoz kapcsolni. 

Ahhoz, hogy segíthessük a kiemelést, mindig a térből kell kiindulni. Nézzünk körül a szobában, mondjuk el, mit látunk és nevezzük meg a pontos helyét. Pl.: a váza fent van az asztalon vagy a baba a maci és a párna között van. Ha ezek jól mennek, akkor megpróbálhatunk valamit eldugni és azt keresni. Csak a pontos helymeghatározást fogadjuk el! 

A síkbeli gyakorláshoz először olyan feladatlapokat keressünk, ahol egy bizonyos tárgyat kell megtalálni. Egyszerűbb dolgokat át is rajzoltathatunk a gyerekekkel.

Ha ezek már jó mennek, akkor áttérhetünk geometriai formák keresésére. Vigyázzunk, először mindig egyfélét keressünk. A formákat minden esetben rajzoltassuk át a gyermekkel és figyeljünk a minél pontosabb vonalvezetésre. Amennyiben sikerült a formákat megtalálni, azonosítani és átrajzolni, ki is színezhetjük őket. Ebben az esetben már fel kell ismerni, hogy a formahalomban melyik forma hol helyezkedik el (pl.: a háromszög egy része a kör alatt van, akkor ott nem színezzük ki). Az alak-háttér differenciálás fejlesztése hosszadalmas, monoton feladat, de a kitartó munka mindig meghozza gyümölcsét. :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. július 21., szombat

Ha nem rajzol jól a gyerek....

Gyakran előfordul, hogy a gyerekek nem rajzolnak úgy, mint társaik. Egyéni eltérések mindig is voltak és lesznek, hiszen nincs két egyforma gyerek. Gondot akkor jelez, ha folyamatában nézve rajzkészségük az átlagtól elmarad, nem ismerik fel az alapvető formákat, irányokat tévesztenek vagy ha nem tudnak több alakzat közül egyet kiemelni.



Ha a szülő észreveszi ezeket a jeleket vagy felhívják rá figyelmét az óvodában, akkor nem késő közbelépni. Miért érdemes erre időt és energiát áldozni? Azért, mert a vizuális észlelés az alapja a későbbi írás- és olvasástanulásnak. Ha a vizuális észlelés bizonytalan, akkor a későbbi tanulási folyamatokban is zavar keletkezhet. Az enyhe bizonytalanságot az agy egy ideig kompenzálja, de ez a "kisegítés" nagyon fárasztó, emiatt ezek a gyerekek kimerültebbek, kevesebb ideig tudnak koncentrálni.

Hogyan tudunk segíteni? Néhány otthoni eszközzel, feladatlappal is segíthetjük gyermekünk előrehaladását:


  • vágjunk ki kartonból különböző formákat (négyzet, téglalap, kör, háromszög), mindegyikből kettőt. Kérjük meg a gyermeket, hogy keresse meg mindegyik párját.
  • készítsünk kisebb-nagyobb formákat eltérő színekben és így keresse meg mindegyik párját.
  • ugyanezeket a formákat takarjuk le és kérjük meg a gyermeket, tapintás után nevezze meg, melyik formát tartja a kezében.
  • ha ezek a feladatok már magabiztosan mennek, akkor kérhetjük, hogy feladatlapon keresse meg az ugyanolyan formákat, színezze ki őket vagy kösse össze őket.
  • földre ragasztott formákon sétáljon végig (pl. szigetelőszalagból).
  • keressünk olyan formákat, amelyek valamire hasonlítanak (pl. háromszög - háztető).
  • rajzoljunk egy-egy formából többet (5 kör) és kérjük meg, egészítse ki olyan tárgyakra, jelenségekre, amelyek olyan alakúak.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.



https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. július 20., péntek

Egy kis játék a kezek ügyesítéséhez

Ezt a játékot kifejezetten a 4-5 éves korosztálynak ajánlom, valamint azoknak az iskolába készülő gyerkőcöknek, akik nem jól fogják a ceruzát és a szülők szeretnének ezen korrigálni. A megfelelő írásmozgás egyik alapja a jó, szabályos ceruzafogás: hüvelyk- és mutatóujj tart, középső ujj alátámaszt. 

A játékhoz nem kell semmi más, mint apróra vágott szívószál, vastagabb spagettitészta és egy szivacs. A szivacsba szúrjuk bele a tésztaszálat. Előfordulhat, hogy nehezebben megy bele, ekkor hegyes ollóval vagy késsel rásegíthetünk. A feladat roppant egyszerű: a gyerekeknek fel kell fűzniük a szívószál darabkákat a tésztára. Mivel apró dolgokról van szó, ezért kénytelenek lesznek szabályosan, két ujjukkal és megfelelő erővel megfogni, különben elpattannak.


Nem baj, ha másik kézzel rásegítenek: a két agyfélteke összehangolt működése során jön létre a sikeres teljesítés. Ha azt kérjük, adott sorrendben húzzák fel őket, akkor a vizuális szerialitás (látáson alapuló sorrendiség) fejlődését is segítjük.


Jó játékot kívánok! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.


https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

2018. július 7., szombat

Hogyan készítsünk szörnyecskét?

A mostani játék elsősorban azoknak a gyermekeknek szól, akik már iskolába készülnek, vagy rajzkészségük, finommotorikus készségeik elmaradnak kortársaikétól.

Az írásmozgás elsajátításának egyik sarokköve, hogy a gyermek megfelelő erővel és szabályosan fogja az íróeszközt, ezt a készséget segíti ez a feladat, játékos formában. :)

Az alábbi játékhoz nem kell más, csak egy papírguriga, színes zseníliadrót és egy filctoll.

A gurigát néhány helyen lyukasszuk át, mind a két oldalon. Feladat, hogy a gyermek készítsen frizurát a bábunak. Minél kisebb a lyuk, annál tovább tart elkészíteni. Ha sikerült, kérjük meg, hogy próbáljon arcot is rajzolni. 

Kész is van a rémisztő szörnyecske! Jó játékot kívánok mindenkinek!


Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál még  hasonló témákról, kérlek, lájkold facebook oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/