A taktilis észlelés

Az észlelésről már volt szó egy korábbi posztban, ebben a bejegyzésben azonban ennek egyik részterületéről szeretnék szót ejteni.

A taktilis szó érintést jelent, tehát minden olyan ingernek a feldolgozását magába foglalja, amelyet tapintással, vagy egyéb módon szerzünk.

A taktilis észlelés működésének megbomlása két csoportra osztható:

- az alulműködésre, amikor az agyba kevés ingerület érkezik. Ezt a gyerekek rendszerint ingerkereső magatartással próbálják leküzdeni, állandóan fognak, tapogatnak valamit, minden alkalmat megragadnak simogatásra.

- a túlműködésre, amikor túl sok ingerület érkezik az agyba. A gyerekek ebben az esetben távolságtartónak tűnnek, kerülik a testi érintkezést, utálhatnak bizonyos pulóvereket, nem szeretik a simogatást és puszilgatást.

Ha a taktilis észlelést fejleszteni akarjuk, akkor jó eszköz lehet otthon

- a homokozás, sarazás, locsolás

- a gyurmázás

- a felületek megtapintása (puha, érdes, sima)

- a

hőmérséklet érzékelése (fürdés közben a legkönnyebb megtanítani a hideg/meleg/langyos fogalmát)

- segítség a tésztagyúrásban

- az időjárás megbeszélése (milyen a levegő? Hűvös, meleg? Milyen a csapadék?)

- az állatok simogatása

- a környezeti elemek  érintése kertészkedés vagy séta során (növények szára, fák törzse, virágszirmok, kavicsok, ágak, föld, stb.).

Általánosságban véve elmondható, hogy minél többféle ingerrel, környezeti hatással találkozik egy gyerek, annál könnyebben érik az idegrendszere, és annál könnyebben reagál a változásokra is. :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/