Mozgás - bent?!

Most, hogy egyre jobban hűl a levegő, inkább bent tartózkodunk. A mozgásról azonban ekkor sem kell és szabad lemondanunk. Az alábbiakban 20 olyan ötletet szeretnék mutatni, amely odabent is éppúgy játszható, mint kint és észrevétlenül ügyesíthetjük gyermekünket - közben pedig jól szórakozhatunk. A játékok eszközigénye csekély, próbáltam olyanokat válogatni, amelyek otthoni eszközökkel is megvalósíthatóak. Lássuk, melyek ezek!

• dobjunk célba vödörbe /tálba! Lehet labda, zoknigombóc is.
• egy labdát szorítsunk a hasunk közé és próbáljuk együtt vinni! Labda helyett vihetünk lufit is.
• ugyanezt kipróbálhatjuk a homlokunk közé szorítva is!
• álljunk vagy üljünk egymás mögé és adjuk előre, majd hátra a labdát! Lehet fekve is! :)
• tegyünk fonalat/ugrókötelet a földre és gurítsuk rajta végig a labdát! Próbáljuk előre, utána hátra!
• játszunk léggömbbel! Próbálhatjuk csak kézzel vagy csak lábbal, vagy felváltva is.
• feküdjünk le a földre és azzal a lábbal rúgjuk a lufit, amelyet mondják.
• talicskázzunk!
• utánozzunk állatokat! Hogyan jár a medve, hogyan ugrik a béka, a nyúl, hogyan repül a madár, ügessünk, mint a ló, stb.
• toljuk össze a székeket és kússzunk át alatta!
• próbáljuk ki a különböző járásformákat! Sarkon, lábujjhegyen, külső és belső talpélen.
• táncoljunk együtt más-más tempójú zenére!
• gyakoroljuk a pókjárást, rákjárást! Nehezíthetjük, ha közben valamit vinni kell.
• játszunk szoborjátékot! Az nyer, aki valóban mozdulatlan marad.
• minigolfozhatunk egy fakanállal és egy kisebb labdával vagy ping-pong labdával.
• játszunk Erre csörög a diót!
• zoknigombócokat dobáljunk lepedőben vagy plédben!
• tereljünk légycsapóval zoknikat, labdákat!
• ragasztószalagot ragasszunk a padlóra és annak mentén járjunk, ugráljunk!
• utánozzuk egymást! Ez a legjobb észrevétlen torna a világon! ;)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A mozgás- és beszédfejlődés összefüggései

A babák már életük első pillanatától kommunikálnak környezetükkel. Mozgásukkal is azt "közlik", miben szenvednek hiányt: éhesek, szomjasak, fáj a pocakjuk... Ahogy telik az idő, a mozgás egyre inkább szándékossá válik: a folyamatos mozgás egyidejűleg hat az idegrendszer számos területére: az egyensúlyra, a finommozgásokra. A finommozgások fejlődése a száj körüli izmok fejlődését is magába foglalja, azokat, amelyek a későbbi helyes artikulációért felelősek.

A nagymozgások fejlődésének elmaradása látványosabb, mint a finommozgások elmaradása. Érdemes azonban előre gondolkodni: a nagymozgások fejletlensége, egy-egy mozgásforma kimaradása (kúszás-mászás) kb. 70%-os valószínűséggel lesz hatással a beszédfejlődésre is. A mozgásfejlődési lemaradást okozhatja a lassabban érő idegrendszer. 

Azoknál a gyerekeknél, akik iskolába lépés előtt állnak és valamilyen beszédfejlődési zavar figyelhető meg, az esetek túlnyomó többségében mozgásfejlődési lemaradás is fennáll.

Mit tehet a szülő ebben az esetben? A gyermek megsegítését minél hamarabb el kell kezdeni. Az idegrendszer érését elsősorban mozgással lehet elérni. A célzott mozgás jó hatással van a nagy- és finommozgások fejlődésére, ugyanakkor a beszédfejlődést logopédiai foglalkozásokkal is támogatni kell. Tévedés azt hinni, hogy egyik kiváltja a másikat! A kétirányú foglalkozás együttesen fejti ki leginkább hatását, különösen akkor, ha az otthoni gyakorlás sem marad el.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Ha tudtam volna...

Sokszor nekifutottam ennek a bejegyzésnek, hogyan is próbáljam összefogni azokat a korai jeleket, amelyek a szokásostól eltérő fejlődésről árulkodnak. Először azt szeretném tisztázni, mit jelent az átlagos, vagy tipikus fejlődés. 

Az átlagnak megfelelő fejlődés sokféle lehet: mozgás szempontjából, érzelmi szempontból, neurológiai szempontból is szokták vizsgálni. Az átlagos fejlődés mindig egy adott - viszonylag tág - tartományban mozog, az ettől a tartománytól való eltérést szoktuk vizsgálni. 

Mégis, a legelső dolog a szülői gyanú. Miért nem fordul meg ez a gyerek, pedig már 8 hónapos? Miért borul fel még mindig ülés közben? Miért nem szól egy kukkot sem, pedig már két éves?! Nem tud megülni egy percre sem! Folyton csak eldobálja a játékait! Sosem néz a szemembe...

Nagyon sokszor előfordul, hogy a környezet a szülői gyanút próbálja elbagatellizálni, vagy éppen a szülő törekszik kissé homokba dugott fejjel a probléma felismerésének és tudomásul vételének elodázására. Ilyenkor találkozhatunk a lusta ez a gyerek!, majd kinövi!, én sem tudtam figyelni!, én is ilyen ügyetlen voltam! - hoz hasonló megjegyzésekkel. Az átlagostól eltérő fejlődésmenet azonban csak kevés esetben változik magától. Jellemző, hogy az egyes problémákra továbbiak rakódnak, így az elmaradottság rövidesen a tágabb környezet számára is nyilvánvalóvá válik. Az első gyanújelektől számítva több év is eltelhet, mire kiderül, mi is a gyerek gondja, hogyan, milyen eszközökkel lehet segíteni rajta.

Az alábbiakban szeretném a leggyakrabban felmerülő gyanús jeleket bemutatni. Ha a szülő akár többféle gondot is azonosít, célszerű a helyi pedagógiai szakszolgálatokhoz, illetve gyógytornászhoz és házi gyermekorvoshoz fordulnia, minél hamarabb.

A mozgással kapcsolatos tünetek:

• túl későn kezdődő mozgásfejlődés 
• kimaradó mozgásformák (kúszás, mászás)
• túl gyors mozgásfejlődés
• a kezek folyamatosan ökölbe szorítva vannak
• hipotón izomzat (ezt gyengeségként vesszük észre)
• fennmaradó primitív reflexek
• kitárt karokkal repülőzik hason fekve, esetleg a lábát is felemeli hozzá
• lábaival nem rugózik, ha szilárd felületet ér
• asszimetrikusan mozog
• tárgyakért nem nyúl 
• nem áll fel 1 éves koráig
• nem képes nyugton maradni, rövid ideig sem
• mozgása nem nyugodt, állandóan rohan
• lábujjhegyen közlekedik
• repetitív mozgás (hintázás, repkedő kezek, különösen izgatott állapotban)

A szociális-kommunikációs területen jelentkező korai tünetek:

• nem reagál a felé hajoló felnőttre
• nem viszonozza a mosolyt (ez már néhány hét alatt jelentkezhet, az egészen piciknél)
• nagyon nehezen lehet megnyugtatni
• válogatós, csak néhány típusú ételt hajlandó fogyasztani
• nehezen lehet játékba bevonni (nem játszik utánzós játékot, nem vagy alig lehet közös tevékenységbe bevonni)
• nem figyel fel környezete érzelmi reakcióira 
• nem tart szemkontaktust
• későn induló beszédfejlődés
• egyes szám 3. személyben beszél magáról
• visszhangként utánozza, amit hall, ragokat, toldalékokat téveszt
• nem beszélget másokkal, inkább saját gondolatait monologizálja
• sajátos érdeklődési kör
• beszűkült érdeklődés
• furcsa hanghordozású beszéd
• saját nevére nem figyel oda
• ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, a változásokat nehezen viseli
• nem kötik le a játékok, nem mélyed el semmilyen tevékenységben
• csak a játékok egy bizonyos részletére figyel (kerékre, apróságokra)

Ezek a tünetek korántsem teljeskörűek. A legfontosabb az, ha a szülő ezek közül többet azonosítani tud gyermeke viselkedésében, fejlődésében, akkor kövesse megérzéseit és kérjen segítséget. Próbálja egy kis távolságról szemlélni a felmerülő tüneteket és mérlegelje, mióta állnak fenn. A szülő ösztönét nem lehet becsapni, ezért ne hallgasson az elbagatellizáló "tanácsokra", megjegyzésekre. A gyerek érdeke a minél gyorsabb problémafelismerés és a célzott fejlesztés megindítása.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szenzoros érzékenységről

Az előző posztban már írtam a szenzoros integrációs zavarról. A szenzoros érzékenység jól fejleszthető, de a tünetek részben megmaradnak. A terápia során az idegrendszer ingerlésével és ezáltal érlelésével a gyerek képessé válik a számára zavaró tényezőkön könnyebben "túljutni" és kevésbé érzékenyen fog azokra reagálni. Maga a szenzoros érzékenység általában más zavarhoz társul: figyelemzavaros hiperaktivitáshoz, autizmushoz, tanulási zavarokhoz és beszédfejlődési zavarokhoz.

A szenzoros integrációs terápia alapjait Jean Ayres fektette le. A módszer lényege, hogy a különböző érzékszerveket, amelyeken keresztül a ingereket veszünk fel a külvilágból, egységes rendszerbe szervezi. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a gyereket lehetőleg szabad játékon keresztül minél több inger érje, ezért pozitív élmények közben lassan megtanulja, hogyan küzdjön meg a számára nehezebb helyzetekkel. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy támogatni kell a gyerek mozgását elsősorban az egyensúlyt próbára tevő szituációkban:

• hintázzon plédben, függőágyban vagy csak egyszerűen hintán
• használjon ugrilabdát
• ugráljon trambulinon
• egyensúlyozzon pallón, másszon fára,
• ha van lehetőség, akkor lovagoljon.
  
  
  

Meg kell ismertetni minél többféle anyaggal, ezért

• fessen az ujjával
• gyurmázzon, gyúrja a tésztát
• tépjen papírt
• homokozzon
• válogasson különböző terményeket (borsót, sárgaborsót, babot)
• járjon különböző felületeken mezítláb: pléden, padlón, nyáron fűben, homokon.

 Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A szenzoros érzékenység

Az utóbbi időben egyre többször hallhatjuk ezt a kifejezést: szenzoros érzékenység. Sokszor nem tudják a szülők hová tenni, ha gyermekük feltűnően reagál egy-egy ingerre: ordít a porszívótól, befogja a fülét, ha szól a rádió, gyűlöli a címkéket a ruhában...és még hosszan lehetne sorolni a példákat. A túlzott reakciók pedig menetrendszerűen kényelmetlen helyzetet teremtenek: a szülő nem érti, gyermeke miért viselkedik úgy, ahogy és a gyerek sem érti, miért nem kap segítséget.

A tünetek hátterében az idegrendszer eltérő működése áll: az agy feladata, hogy a környezetből érkező információkat észlelje, megfelelően feldolgozza és rendszerezze, majd a megfelelő választ aktiválja.Ha ezek közül bármelyik részben zavar támad, az a többi egység működésére is hatással lesz.

A szenzoros érzékenység változatos tünetekkel járhat: megmutatkozhat a mozgásban, ha

• a gyerek ügyetlen, finommotorikája fejletlen
• állandóan baleset éri
• nehéz számára a mozgás összerendezése
• kerüli a hintázást, mászókázást
• kifejezetten fél a magasságtól

Megmutatkozhat a mindennapi tevékenységekben, ha

• gondot jelent a cipőfűző bekötése
• a tisztálkodás nehezen megy egyedül
• a szobatisztaság nem alakul ki óvodáskor végéig
• nem tud fogat mosni

Megmutatkozhat a tanulási képességekben, ha

• a figyelem nem megfelelően működik, nem alakul ki a szándékos figyelem
• a viselkedés impulzív marad
• szókincse fejletlen, amihez később gyakran társul beszédértési zavar

A leggyakrabban pedig a közönséges mindennapi helyzetekben:

• nem kedveli a számára szokatlan helyzeteket: új ruha, más ebéd
• kerüli a hangos zajokat: háztartási gépek, hangszerek, rádió hangját kifejezetten nehezen viseli
• gyűlöli a ruhák tartozékait: a címke, a gombok, a cipzár mind zavaróan hat rá
• 
  nem szeret semmit, amitől egy kicsit is koszosabb lesz: a homokozás, sarazás, festés, stb. mind olyan tevékenység, amelyet igyekszik elkerülni. 

A jó hír azonban az, hogy a szenzoros integrációs zavar fejleszthető, azonban sok türelmet és elszántságot kíván. A következő posztban ezekről fogok bővebben írni.

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

A hallási figyelem fejlesztése

A hallási vagy másnéven auditív figyelemről már korábban olvashattatok bővebben. A hallási figyelem fejlesztésénél az a kulcs, hogy valóban a hallásra koncentráljunk és ne hagyjuk, hogy a látvány is segítse a gyerekeket a feladat megoldásában.

1. Hangdifferenciálás: mondjunk hangokat a gyereknek. Magánhangzópárokkal kezdjük, például a-á-val. Ügyeljünk a pontos artikulációra. Kérjük meg, hogy ha az 'a'  hangot hallja, emelje fel a bal kezét, ha az 'á' hangot, akkor a jobb kezét. Ha így jól megy, akkor kérjük meg, hogy forduljon meg, így már valóban csak a hallására hagyatkozhat. Ezt a játékot bármilyen hangpárral játszhatjuk. Saját óráimon ugyanezt a játékot fitballon ülve szoktam játszani a gyerekekkel, így közben a vesztibuláris rendszer is dolgozik.

2. Kulcsszó megadása: több másik szó közül emeljünk ki egyet, amelyet ha meghall, ugrik egyet, vagy tapsol, koppant. Ha egy szóval már jól megy, akkor adhatunk meg új szót. Ebben a feladatban az emlékezet is fejlődik.

3. Szópárok felismerése: hasonló hangzású szavakat gyakoroljunk, pl. bab-pap, kor-kór, doboz-toboz. Magyarázzuk is meg a szavak jelentését. 

4. Hangdifferenciálás hangszerek segítségével: a feladat alapvetően ugyanaz, mint az 1. esetben, azzal a különbséggel, hogy hangszer hangját kell megkülönböztetni. Ez vonatkozhat a hang mélységére és magasságára vagy ugyanannak a hangnak a hosszúságára is. Ezt a játékot is célszerű háttal játszatni, mivel a látvány megkönnyíti a feladat teljesítését. Használhatunk furulyát, xilofont, stb..

5. Rövid történet mesélése: valóban rövid történetet meséljünk, amely néhány mondatból áll. Kérhetjük, hogy mondja el ő is a mesét, vagy rákérdezhetünk különböző elhangzott részletekre is. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/

Őszi pontfestés - finommotorika fejlesztése játékosan

Ebben a posztban azt szeretném megmutatni, milyen könnyen és észrevétlenül lehet fejleszteni a finommotorikus képességeket egy kis festéssel. A téma tulajdonképpen bármi lehet, a lényeg az, hogy pontszerűen fessünk, lehetőleg fültisztító pálcika segítségével. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, vékonyabb ecsettel is próbálkozhatunk.

Miért jó? Mert

- a vékony pálcika megfogása már a helyes ceruzafogást készíti elő

- az időbeli sorozatokról könnyebb így tanulni (évszakok)

- ha sorrendet kell tartani, akkor a szerialitást is fejlesztjük

- fejleszti a kreativitást

- látványos az eredmény, ezért minden gyermeknek sikerélményt nyújt.

Festésre fel! :)

Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló tartalmakról, kérlek, lájkold oldalunkat és oszd meg posztjainkat.

https://www.facebook.com/mindennapifejlesztes/